Magukra maradtak a magyar cigányok a vírus elleni élethalál-küzdelemben

Karácsony Gergely ismét szóvá tette – most az osztrák Die Pressenek adott nyilatkozatában –, hogy az EU a kormányon keresztül folyósítja a támogatásokat, márpedig ily módon a jelenlegi hibridrendszert finanszírozza. Tehát ahol a homlokzat demokratikus ugyan, de már eltűnt az alkotmányosság szelleme. A lap úgy mutatja be a polgármestert, mint aki meg akarja ismételni az önkormányzati választások sikerét és így Orbán Viktornak van miért aggódnia.

A politikus mindjárt a legelején tisztázta, hogy magára nézve is kötelezőnek tartja az ellenzéki megállapodást, azaz akárki nyeri az előválasztást, ő beáll mögé. Ám mivel a jelöltek közül ő a legkedveltebb, bízik abban, hogy ő lesz a befutó. Indulását sokáig lebegtette, csakhogy Budapest élén azt tapasztalta, hogy a kormány keményen betesz az ellenzéki önkormányzatoknak, nincs oka, hogy ne álljon a rajtvonalhoz. A jelenlegi viszonyok között ugyanis nem lehet normálisan dolgozni a fővárosban.  

A Fudan Egyetemmel az a gondja, hogy a cechet a magyar fizetők állják, azon felül campus létesítése politikai közeledés Kína felé, ami egyben nemzetbiztonsági kockázatot is felvet. Mint ahogy kérdések fogalmazódnak meg miatta az EU- és NATO-tagságot illetően is.

Emlékeztetett arra, hogy a Fidesz 2010 óta egyre kisebb arányban tudott csak győzni, ráadásul mostanra egyesült az ellenzék, véget ért a gazdasági fellendülés időszaka, valamint a járvány bizonyította, hogy a jólét nem a kormánynak volt köszönhető. Így most már a Fidesz-hívek közül is sokan aggódnak és eltávolodnak Orbántól. A rossz politika következményeit immár a párt fő bázisának számító kistelepüléseken is érezni. Azt, hogy vidéken mégis magas a hatalom támogatottsága, Karácsony a hivatalos propagandának tulajdonítja.

Ezért az tervezi, hogy végigkampányolják a falvakat, házról házra járva igyekeznek meggyőzni mindenkit. És minél gyorsabban sikerül hatalomra kerülni, annál jobbak az esélyek, hogy véget vessenek a közjavak szervezett lenyúlásának, ami jelenleg a magánalapítványok felállításának formájában zajlik.

A korrupción keresztül az uniós pénzek hozzájárultak ahhoz, hogy Orbán fenntarthassa uralmát. Azaz Brüsszel ezáltal nem a magyar demokráciának segített. Ám hiba lenne a visszaélésekért a polgárok millióit megbüntetni. Ezért a szubvenciókat a jövőben az önkormányzatokon és a civil szervezeteken keresztül kell célba juttatni. Ily módon bűnhődnék a hatalom, miközben a szankciók nem érintenék a magyar lakosságot.

Németországban optimális esetben még az idén el lehet érni a nyájimmunitást, amihez az kell, hogy legalább a lakosság 80%-át beoltsák. Így vélekedik a járvány elleni küzdelem szakmai központjának számító Robert Koch Intézet igazgatója a Süddeutsche Zeitungban.

Lothar Wieler szerint azonban a siker feltétele egyrészt az, hogy továbbra is sokan adassák be maguknak a vakcinát, másrészt pedig, hogy ezután se vegyék félvállról a helyzetet. Azaz tartsanak távolságot, ügyeljenek a higiéniai előírásokra és hordják a maszkot. Ha nem, akkor ismét belobbanhat a fertőzés, mert a veszély változatlanul nagy.

A kórokozótól, sajnos, akkor sem lehet megszabadulni, ha a németek nagy része már védettséget élvez, viszont a megbetegedéseket ellenőrzés alatt lehet tartani. Viszont nem indul be újabb, feltartóztathatatlan hullám, sok súlyos beteggel. A szakember emlékeztet arra, hogy a 2. rohamot fel lehetett volna tartóztatni, csak éppen az enyhe múlt nyár után nem egy tartományi miniszterelnök alábecsülte a kockázatokat és ebben a társadalom jórésze azután partner volt. A harmadik hullám pedig azért lett annyira súlyos, mert akkor robbant be, amikor még javában érezni lehetett a 2. következményeit. Ráadásul jött a brit variáns.

Nagy tanulság, hogy korlátozások, mint pl. az iskolák bezárása, a rendezvények betiltása, nagyon megterhelik az embereket, viszont hatékonyak. A jövőben idejekorán, következetesen kell ezeket elrendelni, méghozzá nemzetközileg összehangoltan. Továbbá: nagyobb tartalékokat kell képezni alapvető gyógyszerekből, védőfelszerelésekből. De ehhez szükséges az európai egyeztetés. Nagyon oda kell figyelni a megelőzésre. El kell érni, hogy lehetőleg senki se feledkezzék meg a higiéniai szabályokról, ugyanakkor nem lehet sutba dobni az olyan klasszikus intézkedéseket sem, mint a vesztegzár és a távolságtartás.

A magyarországi romák vívják a maguk csatáját a vírussal, miután többségük kimaradt a kormány agresszív oltási hadjáratából, ezért maguknak kell megszervezniük, hogy az elszigetelt, távoli települések roma lakói is megkaphassák a vakcinát – írja a  Yahoo/AFP. A cigányok többségének a lepusztult gettókban ugyanis nincs vezetékes vize sem, hát még internet-előfizetése – ezért nem tudják beadni a jelentkezésüket.

Radics József, a kampány egyik szervezője szerint kiszolgáltatott helyzetük csak még jobban sebezhetővé teszi őket, miközben nagyjából a lakosság 7%-át alkotják. Meg kell küzdeniük az elképesztő nyomorral, szegénységgel, a kirekesztéssel és időnként a rasszista erőszakkal is. Hozzávetőleg 1300 olyan település van magyarországi városok, falvak peremén, ahol többségben romák élnek.

A toborzók roma celebek segítségével igyekeznek meggyőzni a kisebbség tagjait, hogy adassák be maguknak a covid-19 valamelyik ellenszerét, ám itt gyakran meg kell birkózniuk jó pár összeesküvés elmélettel is. A kormány ugyanakkor nem válaszolt arra, hogy be akarja-e vonni a romákat a tömeges oltásba, illetve: van-e terve a közösség megsegítésére a ragály miatt.

Ezt elszúrta a lengyel ellenzék, pedig már ott állt a siker kapujában és nem kellett volna sok, hogy megbuktassa a Jog és Igazságosságot. A Project Syndicate-ben megjelentvélemény az egyik legnevesebb lengyel elemzőtől, Slawomir Sierakowskitól származik, aki a varsói Haladó Tanulmányok Intézetének igazgatója. Mint írja: Morawiecki kormányfő, valamint az egyik kisebb koalíciós pártot vezető Ziobro igazságügyi miniszter ellentétei folytán a hatalom jóformán már két vállon feküdt, a vele szemben álló oldal azonban nem fogott össze, hanem inkább belharcokba bonyolódott. Ennek pedig az a következménye, hogy a PiS erősebb lehet, mint valaha.

A viszály almáját a hatalom sáncain belül egyrészt az unió gazdasági mentőcsomagja, másrészt a bírósági reform érlelte. Az ellenzék azonban nem lovagolta meg a lehetőséget, nem csikart ki kemény feltételeket, amiért megszavazta az EU pénzügyi programját. Sőt, volt olyan párt, amelyik titokban lepaktált a hatalommal. Azóta pedig a kormány már magához ragadta a kezdeményezést és meghirdette a „lengyel deal”-t, amellyel főként saját hívei helyzetén kíván javítani. Pénzt meg kap hozzá bőven Brüsszeltől.

Az ellenzék népszerűsége pedig máris kopik és nincs olyan vezetője, mint a másik oldalon Kaczynski.

A Financial Times vezércikke szerint a brit kormánypárt azt bizonygatja ugyan, hogy nem kell forszírozni a politikai korrupció témáját, mert az a kutyát sem érdekli, ám ez nem így van. Mert valóban háttérbe szorult ugyan a koronaválság miatt, ám a jelenség eszi a társadalom szövetét. A toryk a többi közt arra hivatkoznak, hogy a pótválasztások eredményei nekik kedveznek, vagyis az embereket láthatólag nem zavarják a vádak.

Az persze érthető, hogy a konzervatívok győzködik az ellenzéket: csak zsákutcába vezet, ha etikátlansággal, jogsértésekkel, a párt támogatóinak megjutalmazásával vádolják a Johnson-kabinetet. Ám a közvéleményt igenis foglalkoztatják az ilyen ügyek, csak legfeljebb jelenleg nem annyira, mint más gondok. De azért sokat elárul, hogy újabban forgalomba került a „chumocracy” azaz a haveri demokrácia fogalma. Vagyis, hogy a miniszterek közpénzből fizetik ki a „közeli” üzletembereket.

Nem valószínű persze, hogy a kormány belebukik az ilyen sumákságokba, de a folyamatos normaszegés tönkreteszi a hatalomba és a politikába vetett közbizalmat. Egyben erősítheti a véleményt, hogy itt az idő, távoznia a kormánynak. Ezért a toryk részéről nem szabad bedőlniük a saját retorikájuknak. A vizsgálatok nagyon is kellenek azok számára, akik a lehető legtisztább politikai környezetre vágynak.

Az ellenzéknek az a feladata, hogy elszámoltassa a regnáló hatalmat. Viszont minél inkább úgy gondolja a kormány, hogy nem kell tartania vizsgálattól, annál jobban hajlik a meggondolatlanságra. Márpedig ez hosszú távon senkinek sem áll érdekében, amikor a Johson-kabinet már most sem arról híres, hogy túlzottan törődik a szabályok megtartásával.