Kevesebb mint száz oldalban elmondani, milyen volt az ország tavaly, amikor végigsöpört rajta a vírus – merész vállalkozás. De ennek a kihívásnak igen kiválóan megfelel és kezeli a bonyolult témákat az angol nyelvű könyv, amelyet a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung közös kiadásában mutattak be Budapesten online konferencián.
Az idegen nyelvi alap jelzi: a munkát a Magyarország iránt érdeklődő külvilágnak szánták. Csak zárójelben, ismerve a mai könyvkiadás buktatóit is, nem lenne hiábavaló magyarul is megjelentetni. A nyilvánvalóan mások közreműködését is igénylő könyv meghatározó szerzőjeként Győri Gábort szerepeltetik, aki mintaszerű munkát végzett. Bíró-Nagy András és Scheiring Gábor segített neki. Tömör, képekkel, táblázatokkal, grafikonokkal emészthetővé varázsolt olvasmány a Hungarian Politics in 2020, amely öt részre tagolódik. És mi lehetne egy könyvismertető alkalmával informatívabb, tömörebb, mint maga a tartalomjegyzék? Ime:
Az első rész a kormánnyal foglalkozik. Hogyan kezelte a COVID-19 vírusválság első és második hullámát, a kormányfő miért összpontosított a második hullámban a narrativa meghatározására? És egy visszatekintés az Orbán-kormányzat egy évtizedére. Miként tekintenek az emberek erre a dekádra? És mi várható 2021-ben a kormányzat szemszögéből?
A második rész az ellenzékkel foglalkozik, azzal az ígérettel, hogy 2022-re tető alá hozza az Orbán-ellenes választási paktumot. Kitér a koronavírus-válság közepette lezajlott „puccsra” (coup az eredeti szövegben), amely az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat sújtotta. Végül áttekinti az ellenzék lehetőségeit, jövőjét.
Tágul a perspektíva a harmadik részben, amelynek címe: Magyarország helye a világban. Kitér Orbán Viktor és az Európai Unió viszonyára, amit tömören így fogalmaz meg: „egy konfliktus, amelyet elnapoltak, de nem oldottak meg”. És természetesen nem hiányozhat a tavalyi világpolitika talán legjelentősebb eseményének, Joe Biden győzelmének magyarországi kihatása. „Új szelek fújnak, amelyek kevésbé lesznek kedvezőek Orbánnak” – állapítja meg a szerző(gárda). És végül kitekintés, Magyarország helyének meghatározása 2021-ben, ebben a furcsa és roppant tempóban változó világban.
Mindezen folyamatok alapja a gazdaság. Hogyan teljesített az ország 2020-ban? – ez a negyedik rész vezérmotívuma. Egy mellbevágó megállapítás arról, hogy a segélypolitika azoknak segített, akik önmaguktól is boldogulnának. És milyenek az ország gazdasági kilátásai a 2021. esztendőben?
Társadalmikörkép-vázlattal zárul a könyv, ez alkotja az utolsó részt. És mi lehetne érdekesebb, izgalmasabb ebben a fejezetben, mint a független magyar média helyzete? A kormányzat ez irányú tevékenységének célja: megteremteni a konzervatív kulturális hegemóniát, húzzák alá a könyv szerzői. És végül a kérdésfeltevés: miként alakulnak ebben az évben a magyar társadalom meghatározó folyamatai?
Ez a téma olyannyira fontos, hogy a szerzők még az utószóban is igyekeznek választ találni rá. Megállapítják: ez idő szerint a Fidesz továbbra is a legerősebb párt, de roppant zaklatott, volatilis időket élünk, amikor a vírusjárvány hosszú távú következményei még távolról sem világosak. A legújabb közvélemény-kutatások a kormánypárt apadó támogatottságát és az (egységes) ellenzék kismértékű vezetését sugallják. Ez azonban még nem lenne elegendő a győzelemre, de esélyt adhatna rá. Viszont: csak akkor igaz, ha a játékszabályok 2022-ig nem változnak – húzzák alá a szerzők, emlékeztetve és figyelmeztetve arra, hogy az elmúlt tíz évben a kormánypárt bizonyította: ha szükségesnek tartja, képes megváltoztatni a játékteret a számára előnyös irányba.
Nem alaptalanul állítják a politikatudomány mesterei, hogy minden meghatározó folyamat végső oka, eredője, az állampolgárok gondolkodásának alapeleme a gazdaság, a megélhetés, az esélyegyenlőségre való törekvés. A könyv az utószóban összegzi a 2020. év meghatározó eseményének, a világjárvány negatív hatásait a gazdaságra. Ennek valós méreteit még nem foghatjuk át, ám ha a kormányzat meglehetősen szerény erőfeszítéseit tekintjük, amelyekkel ösztönözni, a felszínen tartani igyekszik a gazdaságot, ezek nagy bajt hozhatnak–olvasható a sommás következtetés. amit alátámaszt, hogy a Fidesz sikereit eleddig minden másnál jobban megalapozta a gazdasági stabilitás.
Ha ez utóbbi nincs meg, a verseny nyitottá válik, bármi megtörténhet. És a konklúzió szerzője még egy fontos szempontot említ: az ellenzék és szavazótábora még sohasem volt ennyire egységes. Vagyis a Fidesz látszólag szilárd helyzetével szemben mindez nagyobb kihívást támaszt, mint korábban bármikor.