A Déli Áramlat alternatívájaként emlegetett Eastream (Keleti Áramlat) építéséről írt alá Kassán együttműködési megállapodást a szlovák és a magyar külügyminiszter – az érintett országok oroszoktól való energiafüggőségének csökkentése végett – tájékoztat a brit szerkesztésű New Europe portál.
A balkán térség energiaigényét 100%-ban ki fogja elégíteni, de még Törökországot és Ausztriát is részben el kívánja látni az Eastream. Magyarországnak és Szlovákiának nagy az esélye arra, hogy biztosítsa Közép-Európa energiafüggetlenségét, hisz 7 milliárd köbméter gáztartalék-kapacitásunk van – fogalmazott Szijjártó Péter, ami déltől északig és nyugaton át biztosítani tudja a térség gázellátását.
Az utóbbi években erősen átrajzolódott a választói térkép Európában, amely egyértelmű fenyegetést jelent a liberális demokráciák számára. Franciaország és Hollandia ezt megúszta, ám Európa többi országában továbbra is emelkedőben a populizmus – írja a brit The Market Mogul online gazdasági folyóirat. A populizmus térnyerése a 2008-i bankválsággal kezdődött. A globalizmus-ellenesség táplálta a növekedését, majd nagy lökést adott neki a 2015-i migránsválság, ami mind a mai napig tart. Ennek legegyértelműbb példáját adja Kaczynsi és Orbán Viktor, s hasonló helyzet van kialakulóban a cseheknél is Andrej Babiš megválasztásával. Igaz, teszi hozzá a szerző, ő messze van a magyar és lengyel nacionalizmustól. Ez vezette a brit választókat is a Brexitig, a németeket a rasszista AfD pártig és az osztrákokat, akik Sebastian Kurzot segítették a hatalomba.
Az Európai Unió későn reagált a tömegek igényére, és most igyekszik váltani: a megszigorító intézkedések helyett támogatja, amit többségükben ezek a populista kormányok is: a globalizmusból nem profitálók között kell újraosztani a megtermelt javakat.
A Der Spiegelt is a Visegrádi Négyek populizmusa aggasztja. Ami látszik: egyedül Szlovákia maradt a négyek közül, ahol még nem ütötte fel a fejét a populizmus és a populista kormány, illetve ahogy fogalmaz a cikk Robert Fico szlovák kormányfőt idézve: egyedüli Európa-párti ország, mintegy sziget a térségben. Hisz’ Andrej Babiš győzelmével most már három országban is a populisták viszik a prímet. Sőt, úgy látszik, hogy Sebastian Kurz csatlakozva hozzájuk, még jobban megerősíti ezt a koalíciót. Ráadásul a cseh kormányfő, Babiš azt mondta, ezt a szövetséget Szlovéniával és Horvátországgal kellene tovább erősíteni. S bizony mindez nem a legjobbkor jön az Európai Uniónak, sőt az a helyzet, hogy a nemrég vesztésre álló helyzetben egyre inkább nyerésre állnak a visegrádiak, mint egy új stratégiai szövetség, amely nem akarja azért teljesen blokkolni az uniót.
Továbbra is vita tárgya az uniós támogatások megvonása, ha a jogállam- és a menekültkérdésben a lengyelek és a magyarok változatlanul ellenszegülnek. Sok múlik azon, hogy az osztrákok és a csehek végül milyen irányt követnek, és ez megerősíti-e a német–francia tengelyt, amelyik nem ellenezné a kétsebességes Európa kialakítását.
Trollok és a populizmus, azaz hogyan befolyásolja a Kreml a magyar politikát címmel közölt hosszú elemzést a Szvoboda/Szabadság Rádió ukrán portálja, a Krim Realii. A cikkhez Szijjártó Péter pár napja tett bejelentése adta az apropót, amely szerint Magyarország megvétózta a soron következő Ukrajna–NATO-bizottság ülést, mert Ukrajna sérti a kisebbségiek nyelvhasználati jogát az új oktatási törvénnyel. Jöttek a trollok és a hírt a magyar közösségi oldalakon szétrollkodták – állítja a cikk. Ami azért is érdekes, hisz’ Magyarország most nemcsak lélekben, hanem politikájában is közös vonásokat mutat az oroszokkal. S akkor vajon milyen érdeke lehet a Kremlnek a trollokkal.
Az ügy hátterének megértéséhez Krekó Péterrel, a Political Capital vezetőjével készítettek interjút. A Krím annektálása és a 2015-i menekültválság óta több mint 100 facebook-profil jelent meg, amely a Kremlhez és a fake news (álhír) kategóriájához köthető és a kormányzati médiában megjelenteket erősíti, ám minden eddiginél sokkal szélsőségesebb véleményeket közölve. Ennek médiasúlyát a 90%-os kormányzati sajtó mellett mindössze 10%-ra becsüli Krekó. Arra az ellentmondásra is felhívja a figyelmet, amit Orbán Viktortól az október 23-i megemlékezéskor hallhatott ország-világ: azaz az oroszokat egyetlen szóval sem említette 56 kapcsán, ellenben Brüsszelből irányított propagandáról bőven szólt.
Az egykori antikommunista Orbán megváltozott, s Magyarország gyakorlatilag orosz ellenőrzés alá sodródott. Ennek szellemében terjeszti a kormányzati politika és sajtója azt a tévhitet is, hogy a nyugati globalizáció vereséget szenvedett, de Magyarország rátalált a helyes útra, másik hajóra szállt fel. Nevezetesen az oroszra. Tudatos kampány folyik a közös ellenséggé kikiáltott Európai Unió ellen.
Orbánék szintén követik az orosz médiapolitikát, amikor oligarchákkal felvásároltatnak neves sajtóorgánumokat, hogy saját befolyásuk alá helyezzék. A civiltörvényről szintén orosz példára született meg. A CEU elleni harc Putyin februári látogatása után lángolt föl. S ha bizniszről esik szó, akkor itt van Paks–2, amellyel Oroszország az uniós energiapolitikát akarja megbontani, s a maga javára fordítani.