Huszonhatodik alkalommal készítette el a világ 180 országát feltérképező felmérését a Transparency International. A berlini székhelyű, nemzetközi kutatóintézet szerint Magyarország továbbra sem képes kitörni a korrupció csapdájából. A TI korrupcióérzékelési indexének skáláján Romániával és Bulgáriával az utolsó helyen osztozunk az Európai Unióban. (A nyitó képen: a Svájci Rádió beszámolója a magyarországi korrupcióról.)
Martin József Péter, a Transparency International Magyarország igazgatója ma délelőtt online sajtótájékoztatón ismertette a kutatási eredményeket. Elmondta: hazánk a megelőző évhez hasonlóan tavaly is 44 pontot szerzett a 0 ponttól 100 pontig terjedő skálán (utóbbi jelzi a korrupcióval legkevésbé fertőzött országot), és így a 69. helyén végzett, holtversenyben Bulgáriával és Romániával.
Az itthoni korrupciós helyzetet súlyosbítja, hogy a kormány keveset fordított szociális válságkezelésre a koronavírus-járvány kitörése óta, miközben
folytatódik a kormányközeli oligarchák nagyvonalú támogatása és a jogállami kulisszák lebontása.
A régiós versenytársakkal összevetve Szlovákia öt, Csehország tíz, Lengyelország tizenkét ponttal kapott jobb értékelést Magyarországnál.
A Transparency International (TI) adatait elemezve az előadó rámutatott: a vizsgált
180 ország többségében nem javult tíz év alatt a korrupciós helyzet, a koronavírus-járvány kezelése még a jól teljesítő országokat is próbára tette.
A TI jelentése azt is megállapítja, hogy a rendeleti kormányzás bevezetése hatalmas mozgásteret biztosított a végrehajtó hatalomnak. Ezt
a magyar kabinet arra használta föl, hogy elvonja az önkormányzatok bizonyos hatásköreit és bevételeik tetemes részét.
Ide sorolható a gépjármű-adónak, a helyi iparűzési adónak a megkurtítása, illetve az alaptörvény módosítása. Utóbbi újraértelmezi a közpénz fogalmát, szűkítve a közérdekű adatok nyilvánosságát.
Martin József Péter szerint „továbbra is tombol a haveri államkapitalizmus”, amin az értendő, hogy a „nemzeti tulajdonosi osztály” megteremtésének ürügyén a közpénzek a NER-t támogató rokonok, barátok zsebébe vándorolnak. A kormány eközben (vagyis most, a pandémia idején) a fejlett országok gyakorlatától eltérően keveset költ a munkahelyek megőrzésére és a szociális válság kezelésére – hangsúlyozta a szervezet ügyvezető igazgatója.
A 2014–20 közötti költségvetési időszakban Magyarország alacsony hatékonysággal használta fel az uniós gazdaságfejlesztési támogatásokat, az egyajánlatos, azaz versenytárs nélküli közbeszerzések aránya pedig igen magas volt.
A Transparency International felmérésének ismertetése után Mikola Bálint projektvezető moderálásával szakértői eszmecserét követhettek figyelemmel az online tájékoztató résztvevői. A beszélgetésben Arató Krisztina (a Magyar Politikatudományi Társaság elnöke), Lantos Gabriella (egészségügyi menedzser), Ligeti Miklós (jogi vezető, TI), Pogátsa Zoltán (közgazdász) és Martin József Péter a koronavírus-járvány és korrupció összefüggéseit taglalták.
Mint elhangzott,
Magyarországon a legjobban a nagyvállalati korrupció virágzik, miközben a sportcsapatoknál „teljesen legálisan” tüntették el a TAO-pénzek milliárdjait.
A kisvállalkozások támogatásának csekély volta visszaüthet a gazdaság újraindításának majdani szakaszában. Ahogyan az is elmarasztalható, hogy azok, akik a járvány idején a frontvonalban küzdenek, nem kapnak méltó anyagi elismerést. Az ápolók bérének nagyarányú emelése – az orvosokéhoz hasonlóan – megoldható lett volna, ha a kormányzat nem herdál el százmilliárdokat fölöslegesen.
A hálapénz kriminalizálása üdvözlendő, mindamellett kérdéses, milyen eredményeket hoz a március 1-jétől kezdődő ellenőrzés – hangzott el a panelbeszélgetésben.
A korrupció kirívó példáját idézi a Svájci Rádió Orbán országából; tessék kattintani!