Az ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal.
Ha a helyzetet párbeszéddel nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat. A Bizottság ma a következő lépésekről döntött Magyarországra vonatkozóan:
# A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy hajtsa végre a külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezetekre vonatkozó uniós bírósági ítéletet
Az Európai Bizottság felszólító levelet küld Magyarországnak, mért nem tett eleget az Európai Unió Bírósága 2020. június 18-i ítéletének. A Bíróság úgy találta, hogy a nem kormányzati szervezetekről szóló magyar törvény sérti a tőke szabad mozgására vonatkozó uniós szabályokat, valamint az EU Alapjogi Chartája által védett, a személyes adatok védelméhez és az egyesülés szabadságához fűződő alapvető jogokat. A Bíróság különösen azt emelte ki, hogy az egyesülés szabadságához való jog a demokratikus és pluralista társadalom egyik alapja, és magában foglalja a civil társadalmi szervezetek pénzügyi források felkutatására, biztosítására és felhasználására vonatkozó jogait.
A Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a magyar szabályozás veszélyezteti a civil társadalom által a demokratikus társadalmak független szereplőjeként betöltött szerepet, aláássa a civil szervezetek egyesülési szabadsághoz való jogát, bizalmatlan légkört teremt velük szemben, és korlátozza az adományozók adatvédelmi jogait. A Bizottság úgy véli, hogy Magyarország a Bizottság többszöri felszólítása ellenére sem hozta meg az ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.
E tekintetben kiemelten fontos, hogy Magyarország nem helyezte hatályon kívül az „átláthatósági törvényt”, amelyet a Bíróság az uniós joggal ellentétesnek talált. Ezért a Bizottság felkéri Magyarországot, hogy hozza meg és hajtsa végre a helyzet orvoslásához szükséges intézkedéseket. Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett aggályokra. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság pénzügyi szankciókra tett javaslattal ismét az EU Bírósága elé terjesztheti az ügyet.
# A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy tartsa tiszteletben az uniós menekültügyi jogszabályokat
A Bizottság indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, amiért a magyar jogszabályok a Bizottság véleménye szerint jogellenesen korlátozzák a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést. Az új eljárások szerint a harmadik országbeli állampolgároknak ahhoz, hogy nemzetközi védelemért folyamodhassanak Magyarországon, először valamely, az Európai Unió területén kívül található magyar nagykövetségen szándéknyilatkozatot kell benyújtaniuk, amelyben kinyilvánítják, hogy menedékjogért kívánnak folyamodni, majd egy különleges beutazási engedélyt kell kapniuk e célra, amelynek kiállítása a magyar hatóságok mérlegelése szerint történik.
A Bizottság úgy véli, hogy a magyar jogban meghatározott új menekültügyi eljárások sértik a menekültügyi eljárásokról szóló uniós irányelvet, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának fényében kell értelmezni. A Bizottság 2020. október 30-án felszólító levelet küldött Magyarországnak az új rendelkezésekkel kapcsolatban. A magyar hatóságok válasza nem oszlatta el kellően a Bizottság aggályait: a Bizottság továbbra is úgy véli, hogy a szóban forgó jogszabály sérti az uniós jogot, mivel kizárja, hogy a Magyarország területén, illetve a határon tartózkodó személyek nemzetközi védelemért folyamodjanak.
A magyar hatóságoknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy értesítsék a Bizottságot az ezen aggályok eloszlatása érdekében hozott intézkedésekről. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bíróságán keresetet indíthat az ügyben.
# A Bizottság eljárást indít, amiért Magyarország az uniós álláspont ellen szavazott az ENSZ Kábítószer-bizottságában
A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít, mivel Magyarország nem követte az Egészségügyi Világszervezetnek a kannabiszra és a kannabiszhoz kapcsolódó anyagokra vonatkozó ajánlásairól az ENSZ Kábítószer-bizottságában 2020 decemberében tartott szavazáskor képviselt uniós álláspontot. A Tanács által 2020 novemberében elfogadott uniós álláspont kötelező az uniós tagállamokra nézve. Magyarország a kábítószer-bizottságban kétszer szavazott az uniós állásponttal ellentétesen. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai arra irányultak, hogy a kannabisz és a kannabiszhoz kapcsolódó anyagok az aktuális tudományos és orvosi ismeretek figyelembevételével a lehető legmegfelelőbb nemzetközi ellenőrzés hatálya alá tartozzanak. – Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre.
Tájékoztató az uniós kötelezettségszegési eljárásokról – Bővebben az uniós kötelezettségszegési eljárásokról – A kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos határozatok tára
A Bizottság jóváhagyta 12 magyar gazdaságtámogatási program módosítását
Az Európai Bizottság engedélyezte, hogy a magyar állam módosítson a Bizottság által a múlt hónapokban jóváhagyott 12 programot, amely magyar cégeknek hivatott állami támogatást nyújtani a koronavírus-válság közepette. Magyarország az alább felsorolt programok vonatkozásában több módosítást is bejelentett a Bizottságnak, köztük a következőket:
– a programok futamidejének meghosszabbítása 2021. december 31-ig;
– a vállalatonként maximálisan nyújtható támogatási összegek emelése az elsődleges mezőgazdasági termelésben tevékenykedő vállalatoknál (a korábbi 100 000 euró helyett) 225 000 euróra, a halászati és akvakultúra-ágazatban tevékenykedő vállalatoknál (a korábbi 120 000 euró helyett) 270 000 euróra, a többi ágazatban tevékenykedő vállalatok esetében pedig (a korábbi 800 000 euró helyett) 1,8 millió euróra; és (iii) egyes programok összköltségvetésének növelése. A módosítások a következő állami támogatási programokat érintik:
- A vállalkozásokat segítő, eredetileg 350 milliárd forintos támogatási program
- A koronavírus-járvány által sújtott vállalkozásokat segítő garanciarendszer
- A közel 900 millió euró összköltségvetésű gazdaságtámogatási intézkedések
- Az agrár-élelmiszeripari kkv-kat támogató, mintegy 110 milliárd forintos garanciaprogram
- A koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások közvetlen támogatását célzó 103 milliárd forintos program
- A koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került mikro-, kis- és középvállalkozások közvetlen támogatását célzó 34 milliárd forintos program
- Az agrár-élelmiszeripart, az akvakultúrát és az erdészetet támogató 35 milliárd forintos program
- A gazdaság támogatását célzó 54 milliárd forintos keretprogram
- A koronavírus elleni küzdelmet segítő termékfejlesztés és –gyártás támogatását célzó 85 milliárd forintos program
- A koronavírus-járvány által sújtott cégek támogatását célzó 50 milliárd forintos feltőkésítési program
- A vendéglátóipari, a kulturális, a sport- és a szálláshely-szolgáltatási ágazatot támogató 47,5 milliárd forintos program
- A kis- és középvállalkozások által fizetendő helyi iparűzési adó csökkentését célzó program
A Bizottság megállapította, hogy a programok módosítása összhangban van az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal. Ennek megfelelően jóváhagyta a programok módosítását.
Bizottsági közlemény az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes keretszabályról
A Bizottság nyitott, fenntartható és határozott uniós kereskedelempolitikát irányoz elő
Az Európai Bizottság ma felvázolta a következő évekre vonatkozó kereskedelmi stratégiáját, mely a nyitott stratégiai autonómia modelljét tükrözi. Az EU nyitott arra, hogy hozzájáruljon a gazdasági helyreállításhoz, ezért támogatja a zöld és digitális átalakulást, valamint ismét középpontba helyezi a multilateralizmus megerősítését és a globális kereskedelmi szabályok méltányosságot és fenntarthatóságot célzó reformját. Szükség esetén határozottabban fog fellépni érdekeinek és értékeinek védelmében, és ehhez új eszközöket is igénybe fog venni.
A Bizottság a fenntarthatóságot, korunk egyik legnagyobb kihívását helyezi új kereskedelmi stratégiájának középpontjába. A stratégia arra irányul, hogy támogassa az uniós gazdaság mélyreható átalakulását, klímasemlegességre történő átállását. A dokumentum egy sor kiemelten fontos intézkedést irányoz elő, amelyek erőteljesebb globális kereskedelmi szabályozás kialakítására és az EU gazdasági helyreállításának elősegítésére összpontosítanak.
A stratégia prioritásként kezeli a Kereskedelmi Világszervezet nagyszabású reformját. Ennek keretében a Bizottság globális kötelezettségvállalásokat szorgalmaz a kereskedelem és az éghajlatvédelem terén, új szabályok bevezetését tartja szükségesnek a digitális kereskedelem vonatkozásában, meg kívánja szigorítani a versenytorzulások megakadályozását célzó szabályokat, és a kötelező érvényű vitarendezésre vonatkozó WTO-rendszer helyreállítását javasolja.
Az új stratégia fel fogja számolni a digitális gazdaság működését hátráltató indokolatlan kereskedelmi akadályokat, és hozzá fog járulni az európai zöld megállapodás céljainak megvalósításához. Szövetségi rendszereinek megerősítése révén az EU a jövőben könnyebben tud majd világszintű változást elérni. Ezzel párhuzamosan az EU határozottabban, érdekeinek és értékeinek erőteljesebben érvényt szerezve áll majd ki kereskedelmi megállapodásainak végrehajtása végett, és további erőfeszítéseket tesz majd abból a célból, hogy az általa kötött megállapodások ténylegesen biztosítsák a tárgyalások során kialkudott előnyöket az uniós munkavállalók, mezőgazdasági termelők és polgárok számára.
A kereskedelempolitika felülvizsgálatáról szóló közlemény – A közlemény melléklete –Kérdések és válaszok – Tájékoztató: Főbb tények és számok