Az uniós strukturális támogatási alapok elosztásáról közöl cikket a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német tartományok is igényt tartanak az ilyen pénzekre.
Azért, hogy Németország számottevő összegekhez jusson hozzá, az utóbbi időben felvetődött az a szempont – derül ki a cikkből –, hogy a menekültek integrációját az eddiginél erőteljesebben, kiemelt célként kellene kezelni, és erre több pénzt kellene szánni a strukturális alapokból. Ezzel voltaképpen két legyet üthetnének egy csapásra: nem csupán nagyobb saját bevételre lehetne szert tenni német szempontból, hanem egyúttal azoktól az országoktól, így például Lengyelországtól és Magyarországtól, amelyek elutasítják a menekültek befogadását, az általános forrásmegvonás direkt szankciójának alkalmazása nélkül is érezhető mértékben lehetne támogatásokat mintegy eltéríteni, hiszen ezeknek a szolidaritást megtagadó államoknak értelemszerűen nem járna támogatás a menekültek beilleszkedésének előmozdításét célzó alapokból.
A Die Welt című német lap terjedelmes írást közöl a bajorországi katolikus, illetve evangélikus egyház menedéknyújtó tevékenységéről. A helyzet – derül ki a cikkből – felettébb ellentmondásos. Egyfelől a jogszabályok – a nyugati kereszténység hagyományaiból merítve – lehetővé teszik, hogy a nagy egyházak oltalmat nyújtsanak a menekülteknek saját jogon. Másfelől azonban a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a bűnüldöző hatóságok gyanakvóan viszonyulnak a templom által nyújtott, tehát nem hivatalos állami védelem intézményéhez, a menedéket biztosító egyházi személyeket zaklatják. Ezért aztán egyházi menedék csak keveseknek jut.
Az egyházi menedéknyújtás intézményének megerősítése végett kifejezetten ezt a célt szolgáló egyesületet kívánnak létrehozni az eddig egymástól elszigetelten tevékenykedő egyházi személyek – közölte a lappal Doris Otminghaus, egy alsó-frankföldi település, Hassfurt evangélikus lelkésznője. Beszámolt arról is, hogy amikor felvetődik valamely menedékkérő hatósági kitoloncolása, akkor gyakran szembesülnek azzal a problémával, hogy bár a dublini szabályok értelmében vissza kellene küldeni a menedékkérőt abba az uniós országba, ahol először regisztrálták, Magyarországon és Bulgáriában dokumentáltan rossz bánásmódban van részük a menekülteknek.
A The New York Times ismerteti az AP hírügynökség beszámolóját arról, hogy a tekintélyes Pew Research Center közvélemény-kutató intézet kimutatta: számos, Amerikával szövetséges ország – köztük Magyarország – lakossága jobban bízik Vlagyimir Putyin orosz államfőben, mint Donald Trumpban, az Egyesült Államok elnökében – abból a szempontból, hogy melyikük tevékenysége válik inkább javára a világnak.
A felmérést 37 országban végezték el idén. Az inkább Putyin felé hajló országok közt van Japán, Dél-Korea, illetve hét NATO-tagállam: Franciaország, Görögország, Magyarország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Törökország. A legdrámaibb mértékű Putyin-pártiságot Görögországban mérték: ott 31 százalékponttal bizonyult népszerűbbnek az orosz elnök az amerikainál. De elég meghökkentő az is, hogy Németországban 14 százalékpont különbséggel nyerte meg Putyin a népszerűségi versenyt Trumppal szemben.
Figyelmet keltő arányban Trump mellett tette le ugyanakkor a voksát Nagy-Britannia, Kanada, Hollandia, Lengyelország, Ausztrália, a Fülöp-szigetek, illetve Izrael lakossága.
A Der Standard című bécsi lap az APA osztrák hírügynökség tudósítása alapján beszámol arról, hogy a magyar kormány zárt telefonhálózat létesítését tervezi. A „Halló, halló, elvtársak” alcímet viselő írás kitér a komunista idők K-telefonhálózatára is, megjegyezve, hogy Majtényi György történész a Klubrádióban elmondta: a K-vonal annak idején státusszimbólumnak is számított.