A különféle ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Ha az ügyet a párbeszéddel nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.
Az Európai Bizottság ma többek között a következő felszólításokat fogalmazta meg Magyarországra vonatkozóan:
Az autópálya-koncessziós szerződésekre vonatkozó szabályok megtartása
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít Magyar- és Spanyolország ellen az autópálya-koncessziós szerződésekre vonatkozó szabályok megszegése miatt. A levelek célja, hogy a tagállamok megtartsák a koncessziókra vonatkozó uniós szabályokat, amik előírják a közbeszerzési eljárásokban való részvételben érdekelt gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmódot és az átláthatósági kötelezettség megtartását.
A Bizottság az autópálya-koncessziós szerződések kapcsán különféle problémákat tárt fel. Álláspontja szerint
a Magyarország által odaítélt, 35 évre szóló koncesszió nem volt átlátható a becsült szerződéses érték tekintetében, nem hárítja át kellő mértékben a működési kockázatot, és indokolatlanul hosszú időre szól, ami sérti az uniós jogot.
Spanyolország a közbeszerzési eljárások helyes alkalmazása nélkül hosszabbította meg két autópálya-koncesszió időtartamát, megsértve ezzel az uniós szabályokat.
A tagállamoknak mostantól két hónap áll a rendelkezésükre, hogy reagáljanak a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki.
A nemzetközi védelmi eljáráshoz való tényleges hozzáférés biztosítására vonatkozó bírósági ítélet végrehajtása
A Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, amiért az nem tett eleget az Európai Unió Bírósága (EUB) által a C-823/21. sz., Bizottság kontra Magyarország ügyben hozott ítéletnek. A Bíróság 2023. június 22-i ítéletében megállapította, hogy
Magyarország nem teljesítette az uniós menekültügyi szabályokból eredő kötelezettségeit.
A Bíróság kimondta, hogy Magyarország – azzal, hogy nem biztosította a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számára a nemzetközi védelmi eljáráshoz való tényleges hozzáférést – megsértette a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló 2013/32/EU irányelvet. A magyar jogszabályok szerint a harmadik országbeli állampolgároknak ahhoz, hogy nemzetközi védelemért folyamodhassanak Magyarországon, először az Európai Unió területén kívül található valamelyik magyar nagykövetségen kell szándéknyilatkozatot benyújtaniuk, kinyilváníttandó, hogy menedékjogért kívánnak folyamodni, továbbá rendelkezniük kell az e célra kiadott különleges beutazási engedéllyel.
A Bizottság, mivel nem kapott tájékoztatást arról, hogy Magyarország intézkedéseket hozott volna a megállapított jogsértés orvoslása céljából, úgy véli, hogy
Magyarország nem teljesítette a bírósági ítélet végrehajtásához szükséges intézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettségét.
Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a felszólító levélre. A beérkezett válasz fényében a Bizottság adott esetben úgy határozhat, hogy visszautalja az ügyet a Bíróság elé, és pénzügyi szankciók kiszabását javasolja.
A felsőoktatási szolgáltatások nyújtásának feltételeire vonatkozó bírósági ítélet végrehajtása
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levél útján
kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, amiért az nem felel meg teljes mértékben az uniós jognak, és nem hajtotta végre az Európai Unió Bíróságának a C-66/18. sz ügyben hozott ítéletét.
A Bíróság 2020. október 6-i ítéletében megállapította, hogy Magyarország megsértette az uniós jogszabályokat, valamint a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményt (GATS), mivel az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli külföldi felsőoktatási intézmények esetében két feltételhez kötötte az oklevelet adó képzési tevékenységek Magyarország területén történő gyakorlását. A magyar jogszabályok előírásai szerint a magyar kormány és az érintett intézmény székhelye szerinti állam kormánya között nemzetközi szerződésnek kell fennállnia. A Magyarországon folytatott tevékenység feltételéül szabták továbbá, hogy az oktatási intézménynek felsőoktatási képzést kell nyújtania a székhelye szerinti országban, az EGT tagállamainak esetében is. A 2021. május 18-án elfogadott új jogszabály már nem tartalmazza a második említett követelményt, azonban továbbra is előírja, hogy Magyarország és a székhely szerinti ország között nemzetközi szerződésnek kell fennállnia, ami miatt folyamatosan sérülnek a GATS-ban és az Európai Unió Alapjogi Chartájában lefektetett elvek.
A Bizottság ezért felszólító levelet küld Magyarországnak, amelynek két hónapja van arra, hogy válaszoljon a levélre és orvosolja a Bizottság által feltárt hiányosságokat. Kielégítő válasz hiányában a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet. A második alkalommal Bíróság elé kerülő ügyekben, amíg nem valósul meg a teljes körű megfelelés, az első ítélet meghozatala óta eltelt időszakra visszamenőleg pénzügyi szankciók róhatók ki.
A Bizottság további 1,5 milliárd eurónyi áthidaló finanszírozást folyósított Ukrajnának
Az Európai Bizottság ma folyósította az Ukrajnának nyújtott rendkívüli áthidaló finanszírozás második, 1,5 milliárd eurós részletét. A kifizetésre azt követően került sor, hogy a Bizottság teljesítettnek találta az igazságszolgáltatás, a pénzmosás elleni küzdelem, az államháztartási gazdálkodás, az üzleti környezet és a mezőgazdaság területén végrehajtott reformokhoz kapcsolódó szakpolitikai feltételeket, és pozitívan értékelte a források átlátható és hatékony felhasználását biztosító jelentéstételi követelményeket.
A támogatás általános feltétele, hogy Ukrajna tartsa tiszteletben a hatékony demokratikus mechanizmusokat.