(Írta: Gábor Tanács, AP, MTI) Versenyt futnak az idővel a mentőcsapatok Törökországban és Szíriában, hogy megtalálják és kimentsék a romok alól földrengés áldozatait. A nyitó képen: mentés és romeltakarítás a törökországi Adanában (Foto: Francisco Seco/AP.)
A hétfői 7,8-as magnitúdójú földrengés, illetve annak utórengései nyomán legalább 7200 ember halt meg Törökországban és Szíriában. A török hatóságok hivatalosan több mint 5400 halottról és több mint 31 000 sebesültről számoltak be. Törökországban már több mint 8000 embert mentettek ki a romok alól, illetve 380 000 embert kellett elszállásolni bevásárlóközpontokban, stadionokban és mecsetekben, valamint más közösségi épületekben. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint a halálos áldozatok száma meghaladhatja a húszezret, az érintetteké a két országban a 23 milliót, amiből 1,4 millió gyerek. A szíriai felkelők által ellenőrzött területen több mint ezren, a kormány által irányított részeken több mint 800-an haltak meg.
A török elnök, Recep Tayyip Erdogan azt mondta, hogy az ország 84 milliós lakosságából több mint 13 milliót érintettek valamilyen módon a földrengések. Az érintett tíz tartományban három hónapnyi rendkívüli állapotot hirdettek, a legsúlyosabban érintett megyékbe – Kahramanmaraş, Adıyaman és Hatay – csak segítséget szállító járművek mehetnek be. A mentésben és a fedél nélkül maradt emberek ellátásában közel 60 000 ember vesz részt, nagy részük a török hadsereg tagjaként, illetve már több mint 3250 főnyi külföldi mentőcsapat is tevékenykedik az országban. (Erről és a magyar vonatkozásokról itt írtunk bővebben.) A török belügyminiszter szerint csak Kahramanmaraşban 941 épület dőlt össze teljesen – és ez a szám a csak megsérült vagy lakhatatlanná vált épületeket nem tartalmazza.
A mentést számtalan tényező nehezíti: az utak egy része járhatatlanná vált, a hőmérséklet fagypont körüli és még hóvihartok is tombolnak a térségben, kevés a munkagép és a gázolaj. Mohammad Hammoud, a Norvég Vöröskereszt szíriai vezetője azt mondta a CNN-nek, hogy elsősorban kézi erővel tudják a romokat mozgatni, annyira nincs üzemanyag a munkagépek számára, ezért egyelőre a legfontosabb feladat, hogy gázolajat juttassanak el a területre.
A közösségi médiában és a sajtóban is megrázó felvételek keringenek összedőlő épületekről, illetve a mentésről, rettenetes emberi drámák játszódnak le. Az AP hírügynökség beszélt egy nővel, Nurgul Atay-jal Antakyaból, aki hallotta a házuk romjai alatt rekedt hetven éves édesanyja hangját, de megfelelő felszerelés híján nem tudták őt kiszabadítani. Egy cementlapot kellett volna eltávolítani, de gépek nélkül ez lehetetlennek bizonyult. – Az anyám hetven éves, nem fogja ezt sokáig bírni – mondta Atay az AP-nek.
Az Euronews törökországi tudósítója, Dilek GülHatayból jelentkezett, ahol a helyiek kétségbeesetten próbálták menteni a családtagjaikat.
„Munkagépeket kértem az elejétől kezdve” – mondta síró hangon egy túlélő. „Az 5. emeleten laktunk. Munkagépért könyörögtem, hogy megmenthessem a bátyámat. Senki nem válaszolt a hívásaimra. A testvérem elvérzett.”
„Nézze! Ez a lányom, Nevran szoknyája” – zokogta egy másik asszony a törmelékek között.
„Tegnap innen két gyereket, onnan egy harmadikat mentettünk ki” – mutatta egy helyi férfi.
– Hallanak hangokat a romok alól? – kérdezte az Euronews riportere.
„Hogy hallanánk bármit, ha valakire az elsőn ráomlott több emelet…”
– Mikor érkeztek meg a mentőcsapatok?
„A mentőcsapat? A legtöbbjüknek semmilyen felszerelése sincs. Itt vannak, mindent megtesznek, de ez semmire sem elég. Még legalább tízen vannak a romok alatt, talán még életben vannak” – mondta a férfi.
A szíriai Jinderisben egy ötemeletes ház romjai alól egy újszülöttet sikerült kimenteni, akinek az édesanyja a földrengés alatt szült, de nem élte túl a ház összeomlását. A csecsemőnek még a köldökzsinórját sem vágta el senki. Családjából ő volt az egyetlen túlélő. Több enyhébb sérülést szenvedett, de az állapota stabil.
Északnyugat-Szíria az utolsó terület az országban, amely az Aszad-rezsim elleni lázadók ellenőrzése alatt áll, ezért eleve elszigetelt és nemzetközi válsággócnak számít. A határ török oldalán pedig menekültek milliói élnek, akik a földrengés előtt is rendkívül kiszolgáltatott és sérülékeny helyzetben voltak. A régióba nem jutnak el a Törökország felől rendszeresen érkező segélyszállítmányok. Ráadásul az Aszad-kormány ENSZ-nagykövete azt nyilatkozta, hogy a hivatalos szíriai kormány felelőssége kell hogy legyen a segélyszállítmányok kiosztása a lázadók ellenőrzése alatti területeken is. A segélyszállítmányokat mindössze egyetlen határátkelőn engedi át a damaszkuszi kormány.
A tragédiának a mentés még csak az első felvonása: a rengeteg fedél nélkül maradt embert el kell látni, sokan jelenleg is az autóikban alszanak, egy szál ruhában menekültek el otthonról, miközben a térségben éjszaka fagy és helyenként hóviharok tombolnak.