Már Washingtonban is tudnak a magyar politikai maffiózókról

Kongresszusi meghallgatás volt a héten Washingtonban a magyar demokráciáról, ami aggasztja az amerikai képviselőket is, látván, miként terjeszti ki befolyását fizetett ügynökökön és agytrösztökön keresztül az Orbán-rendszer. Különösen élesen bírálták a megszólalók a kínai és orosz politikát, ami geostratégiai fenyegetés az Egyesült Államok külpolitikája számára is. (A nyitó képhez: “…előttem van Trump, hátam mögött Orbán…”

Az amerikai kongresszus külügyi bizottságában tartottak meghallgatást a héten a magyarországi demokrácia állapotáról a demokrata párti William R. Keating (a jobb olodali képen) kongresszusi képviselő elnökletével, aki Massachusettset államot képviseli az amerikai alsóházban. Bevezetőjében a berlini fal leomlásával kezdődött prosperitásról, a demokrácia és a liberalizmus térnyeréséről, az emberi jogok elismeréséről beszélt. Majd áttért a lehangoló jelenre, amit súlyosbít az egész világot megrázó és átrendező háború. Az oroszok Ukrajnában zajló agressziója a politikai viszonyokat is átrendezi. Ezért is került a figyelem fókuszába Magyarország:

Amióta 2010-ben megválasztották, Orbán Viktor szisztematikusan bontotta le a demokráciát, a független igazságügyi rendszert, az emberi jogokat védő civil szervezeteket, és eközben kiépítette az illiberalizmust, partnerségre lépett rosszindulatú és veszedelmes Putyinnal.  A magyar vezető ebbéli a szerepében igyekezett blokkolni az Európai Unióban kidolgozott, Oroszország elleni szankciókat, nem engedte meg, hogy az ország területén katonai szállítmányok juthassanak el Ukrajnába. Egyetlen uniós ország sem kapott olyan rossz demokrácia-minősítést, azaz leminősítést a Freedom House-tól, mint amilyet Orbán Magyarországa. Súlyos kockázatokat látunk ebben a helyzetben, s erre már tavaly is utalt Biden elnök, s mindezek vezettek a bizottsági meghallgatás elrendeléséhez. Persze, minden előremutató pozitívumot is nagyra értékeltünk, ezért is hallgattuk meg nemrégiben a többi között Budapest főpolgármesterét az üdvözlendő „Szabad városok” kezdeményezésről.

Keating bizottsági elnök külön kiemelte a jeles meghívott előadókkal nemrég Budapesten szervezett Demokrácia-csúcstalálkozót is. Orbán jellemzésekor megemlítette, hogy nemcsak a kínai Fudan Egyetemnek akar otthint adni, de már ott van az az orosz bank is Budapesten, amelyik gyakorlatilag az orosz hírszerzés európai központja lett.

„Szemmel tartva Orbán kínai és orosz kapcsolatait is, folyamatosan monitorozzuk az ott történteket, és nem maradhatunk némák, amikor a jogállam lebontását látjuk.”

Három előadót hívott meg a kongresszus külügyi bizottsága, Kim Lane Scheppelet, a magyar alkotmány kiváló ismerőjét a Princeton Egyetemről, Pardavi Mártát, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét és Hegedűs Dánielt, az amerikai German Marshall Fund vezető elemzőjét.

Kim Lane Scheppele (bal oldali kép) hazánk iránti szeretetéről beszélt először is, ami még a 90-es években kezdődött, s az akkori egyéves kutatói ösztöndíjból négy év lett, mert belevetette magát az alkotmánybíróság munkájába.

„Nagyon mélyen érintett, amikor láttam, hogy Orbán hatalomra jutásával miként szedte szét az alkotmányt, az alkotmányos rendet, amit 1990 óta épített ki a fiatal magyar demokrácia. Amit most mondok, azt nem demokrataként vagy republikánusként mondom, hanem a «fékek és ellensúlyok képzeletbeli párt» elkötelezettjeként. Számos független elemzőközpont megállapította, hogy Magyarország nem demokrácia többé. Persze Orbán továbbra is ennek az ellenkezőjét állítja arra való hivatkozással, hogy őt demokratikusan választották meg. 2010-ben még igen, de 2014 óta nem, hisz’ úgy változtatta meg a választási törvényt, hogy azóta esélye sincs az ellenzéknek a leváltására. Az, hogy lebontotta a demokráciát Magyarországon, nem volt elég. Ma már látjuk, miként hat az amerikai választási rendszerre is, és hogyan terjeszti ki befolyását az Egyesült Államokban. Nemcsak lobbistákkal dolgoztat itt, de érezhető hatással van a CEPA, az Európai Politikaelemző Központ agytrösztre is, ami a kormány egyik szócsöve volt az amerikai fővárosban.

Scheppeletől megtudhattuk: az Orbán-kormány gyakornokokat helyez ki különféle amerikai agytrösztökbe, akiknek például hetente kell jelenteniük a washingtoni magyar nagykövetségen. A magyar diplomáciai képviselet viszont rögtön felhívja azt a sajtóorgánumot, amelyik negatív színben tünteti fel az Orbán-kormányt, ami gyakorlatilag kémkedik itteni magyarokra is. De még a budapesti amerikai nagykövetet is szemmel tartják, aki nemrég bírókkal találkozott, s akiket emiatt megdorgáltak. Szóval a nagykövetség valóságos háborút vív a kormány érdekében. Orbán olyan, angol nyelvű nemzetközi intézményrendszert épített ki, amelyiknek Budapesten is van lába, a Danube Intézet formájában, ahová külföldi előadókat hívnak meg, hogy tanuljanak az orbáni rendszerből/rendszertől.

Hegedűs Dániel (a jobb oldali képen) a German Marshall Fund (= az Egyesült Államok Német Marshall Alapja; pártoktól független amerikai közpolitikai agytröszt, ami az együttműködést és a megértést segíti Észak-Amerika és az Európai Unió között) képviselőjeként nagyon is időszerűnek nevezte a kongresszusi meghallgatást:

Két okból is. Egyrészt heteken belül dönteni fog az Európai Bizottság és a Európai Parlament, mint az Egyesült Államok szövetségese Európai Unió a Magyarország elleni pénzügyi szankciókról, miután jogállami normasértést követett el. Másrészről az orosz–ukrán háború kirobbantása óta Orbánék folyamatosan aláássák az orosz agresszióra adandó nyugati válaszokat, és ezzel akadályozzák az ukránok önvédelmét is. Az Orbán-féle autokrácia folyamatosan gyengíti a nyugati szövetségesek egységét és az iránta táplált bizalmat. Rossz példát mutat a NATO jelenlegi és leendő tagjainak, ahogy az EU tagjelöltjei számára is, hisz’ nem kérheti számon a jogállamot, ha egyszer saját a tagállama – Magyarország – sem tartja magát a demokratikus elvekhez. A kormány külpolitikája geostratégiai fenyegetés a szövetségeseire, értve ezen az Egyesült Államokat épp úgy, mint az Európai Uniót. Legutóbbi példaként: megnehezíti Finn- és Svédország NATO-tagságának ratifikálását, akárcsak az Ukrajnának szánt 18 000 millió dollár uniós hitelfelvételt, amit Orbán teljesen elutasított. A magyar miniszterelnök évek óta akadályozza Ukrajna NATO-partnerségi kapcsolatainak haladását. A nemzetközi média szerint otthont ad a Kreml kémbankjának, a Nemzetközi Beruházási Banknak, s ezzel NATO-tagországként menedéket az orosz hírszerzőknek a háború kellős közepén.

Ami pedig az Orbán-kormány kínai kapcsolatait illeti: uniós szinten és az ENSZ BT-ben is folyamatosan blokkolja az emberjogsértések miatti közös álláspont kialakítását. Ha a Fudan Egyetemet Budapestre költöztetik, akkor Orbánék teret adnak a kínai hírszerzésnek is.

Pardavi Márta a Magyar Helsinki Bizottság társelnökeként a civil szervezetek és a jogsértések felől értékelte azt a helyzetet, amiben Magyarország olyan, mintha nem is lenne része az Európai Uniónak.

A helyzet nem magától alakult olyanná, amilyen, hanem Orbán szándékosan tette ilyenné az elmúlt 12 évben. A politika szintjére emelt korrupció nem a köz javát, hanem egyesek magánérdekeit szolgálja. Különösen aggaszt bennünket, hogy a mai nemzedék gyakorlatilag úgy nő fel, hogy nincs tapasztalata a demokráciáról, nem tudja, mi az. Az oroszok Ukrajna elleni háborúja a maga orosz propagandájával pedig tovább rontott a helyzeten. A demokrácia hanyatlásának egyik meghatározó jegye, hogy a média nagy része felett a kormány átvette az irányítást tetemes közpénzt ölt bele. Lejárató kampányt folytat az oknyomozó újságírók és jogvédő civilszervezetek ellen. Kiderült az is, hogy legalább 300 ember után kémkedtek(?) és figyelték meg őket a Pegazus kémprogrammal. Nemcsak újságírókat, politikusokat, jogászokat és üzletembereket, de még a saját, volt hivatali embereiket is. Miután sorra elhullottak a független intézmények, az utolsó mentsvár, az Országos Bírói Tanács két tagját szintén meghurcolták azok után, hogy bemutatkozása alkalmából fogadta őket az új amerikai nagykövet. Szóval: nagyon szomorú a kép, amit láthatnak, ezért a demokráciába való befektetés soha nem volt olyan fontos Amerika és partnere, az Európai Unió részéről, mint most, Magyarországon.

Jim Costa (jobb oldali kép), Kalifornia képviselője, a külügyi bizottság tagja, hozzászólva az elhangzottakhoz, megjegyezte: a bizottság tagjai gyakorlatilag egy véleményen vannak Magyarország megítélésében az Európai Unióval. Costa 2012-ben járt Magyarországon az amerikai nagykövet meghívására, s azóta csak romlott a helyzet.

A Maffiózók című amerikai filmet hozta fel példaként a korrupció elharapózására, s hogy az oroszországi maffiózók most már Magyarországon is láthatók. „Csodálkozom azon, hogy miközben ez zajlik, Magyarország még mindig élvezi az Európai Unió pénzügyi támogatását. Nem nagyon értem, milyen paradigmaváltás jöhet még ezek után. 

Magyarország nagyban függ – most pedig különösen, a gazdasági válság határán – az uniós pénzektől. Ezért a rendszer megroppanásához ezeknek a pénzeknek a megvonása lehet az első lépés fogalmazott Kim Lane Scheppele, aki hozzátette, fájdalmas ezt neki mondania érzelmi kötődése okán.

Hegedűs Dániel ehhez hozzátette, hogy az orosz autokrácia irányában látszik a fenyegető paradigmaváltás. Az egyik megoldás lehetne, ha az Egyesült Államok – a bolgár példát követve – a korrupciógyanús, magas beosztású állami vezetőket rátenné a Magnyitckij-listára, ami súlyos szankciókat von maga után.

A kínai 5G-s rendszer a magyar távközlési rendszer gerincét adja, ami felett ellenőrzést gyakorol a kormány is, s Kína ezt többszörösen meghálálja, legutóbb a 7000 millió dolláros akkumulátorgyári befektetéssel.

Kérdésre válaszolva Scheppele kifejtette: a CPAC-nek (konzervatív politikai akciókonferenciának), a republikánusok népszerűsítő rendezvényének nagy visszhangja volt Budapesten és Amerikában is, mivel Orbán Dallasba utazott előadást tartani. Az ilyesmit a kormánybarát magyar média különösen szívesen dolgozza fel, felnagyítva annak fontosságát. Orbán azért manőverezik Kína és Oroszország felé, hogy onnan kapjon forrásokat, ha az uniósok (éppen az ő „közreműködése” folytán – a szerk. megj.) elapadnának. Orbán szisztematikusan igyekszik kiűzni a külföldi vállalkozásokat is, megvonva tőlük a támogatást, hogy aztán valamelyik haverja leértékelve megvegye az elűzött cég jogait-javait. Ez az amerikai vállalatokkal is megeshet.

Bekopogtatnak a kisvállalkozókhoz is: hogyan megy az üzlet, mennyit kérsz érte cserébe. S ha azt a választ kapják, hogy nem eladó, akkor ráküldik az adóhatóságot meg a számvevőszéket. Az üzleti szféra meg van félemlítve. A kormányzatnak a Vodafone-ba való bevásárlásával is egyértelmű lett: a távközlést is átveszi (ez esetben még akkor is, ha tetemes az adóssága – a szerk. megj.).

A meghallgatást vezető William R. Keating ezzel zárta:

Valóban fontosnak tartom, hogy ezekről beszéltünk, mert az amerikaiaknak is tudniuk kell, mi és hogyan zajlik Magyarországon, miután ide is beszivárog az orosz és kínai mintára épülő magyar autokratikus rendszer. Nem csak a politikusoknak szolgál ez tanulságul, de az embereket is tájékoztatni kell erről. Lesz folytatása, odafigyelünk a fejleményekre – ígérte meg.

* * *

Sűrű volt a hét a politikai diplomáciában, már ami a magyar ügyeket illeti. Judith Sargentini utóda, a francia Gwendoline Delbos-Corfield – mint a magyar demokráciadefcit jelentéstevője az Európai Palamentben – szűkkörű háttér-beszélgetésen mondta el, hogy a pénzügyi megvonások mellett nemhogy nem törpül el az úgynevezett 7-es cikkelyes eljárás, hanem új lendületet kap, meghallgatások és például hivatalos kibeszélő reggeli is lesz fehér asztalnál, ekként nem csak a tanácsban hallgatják meg a legfrissebb fejleményeket.

Az ügyek végkimenetléről egyelőre ellentmondásos értesülések vannak – mondta el. Két napra rá négy parlamenti képviselő állt ki sajtótájékoztatóra, hogy elmondja: a magyar kormány még nem bizonyította, hogy a leírt 17 antikorrupciós intézkedés megvalósult volna országában.

Daniel Freund a Zöldek képviseletében elmondta, hogy „…például az integrációs hivatalnak nincs jogköre sem, hogy büntető eljárást kezdeményezzen korrupciós ügyekben. Akkor miről is beszélünk?”

Az Európai Néppárt képviseletében megjelent Petri Sarvamaa visszavágott Orbánnak, miután a magyar vezető úgy állítja be, hogy a néppárt az EP a baloldali radikálisok gyülekezete. 

Szeretném, ha tudná Orbán Viktor, hogy mennyire félreérti a helyzetet: az Európai Néppárt ugyanúgy kiáll ezekért az ügyekért, mint a többiek.  Mégpedig nem Magyarország ellenében, hanem a jogállamért tartjuk magunkat ehhez a kemény politikai vonalhoz – üzent a kormányfőnek az EPP képviselője a nagy nyilvánosság előtt.