Máris az egekben a hazai ingatlanárak

A pandémia megjelenése óta drasztikusan emelkedtek az eladásra kínált ingatlanok árai. Az pedig, hogy meddig növekednek az év utolsó negyedében, alighanem kiderül az Ingatlannet.hu elemzéséből.

Hazánk nagy megyeszékhelyein augusztusban az ingatlanok négyzetméterára a nagymértékben nőtt a tavalyihoz képest. A legnagyobb mértékű áremelkedést Debrecen produkálta az utóbbi egy évben: négyzetméterenként átlagosan 76 ezer forinttal kellett többet fizetnie annak, aki most augusztusban szeretett volna családi házat vásárolni. A sort Szeged és Budapest követi, ahol átlagosan 12 százalékkal emelkedett az eladásra kínált házak ára. Az év nyolcadik hónapjában Szegeden 435 ezer, Budapesten pedig 643 ezer Ft/m² átlagáron lehetett házat vásárolni.

Győr sem maradt ki az áremelkedésből! Ha valaki a négy folyó városában vett családi házat, az négyzetméterenként 47 ezer forinttal fizetett többet, mint esztendővel azelőtt, amikor „csak” 357 ezer forintot kértek az ingatlan négyzetméteréért.

Ennél sokkal kedvezőbben alakultak a családi házak átlagos kínálati árai Pécstt, ahol egy négyzetmétert átlagosan 312 ezer forintért kínáltak a tulajdonosok, csak három százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt.

A vizsgálatba vont megyeszékhelyek dráguló lakáspiacát is Debrecen uralta, méghozzá a téglalakások esetében 77 ezer forinttal növekedtek a négyzetméter árak az elmúlt 12 hónapban. Így az idén augusztusban 681 ezer Ft/m²-es átlagárral lehetett találkozni lakásvásárláskor. Nem voltak könnyű helyzetben azok sem, akik Budapesten, Győrött és Pécsett szerettek volna ilyen ingatlant vásárolni. E megyeszékhelyeken 5–9 %-kal drágultak az eladásra kínált lakások.A győri téglalakások átlagos kínálati ára 597 ezer Ft/m², a pécsieké 485 ezer Ft/m², a budapestieké pedig 865 ezer Ft/m² az utolsó nyári hónapban. 

Egyedül a szegedi téglalakások ára stagnált: augusztusban a napfény városában átlagosan 509 ezer Ft/m²-ba került egy ilyen típusú ingatlan.

Tavaly márciusában hazánkban is megjelent a koronavírus, hatását az építőipar is megérezte. Az egyes alapanyagok árai megduplázódtak vagy megháromszorozódtak. Soha nem látott drágulást tapasztalt építő és vevő egyaránt – vészesen fogytak a készletek, nem volt utánpótlás. A harmadik hullám végével stabilizálódni látszódnak az árak. Csakhogy: árak helyett inkább a kereslet kezdett el csökkeni. 

A szakértők a negyedik betegséghullámmal egyidejűleg nem számítanak további áremelkedésekre, ám olcsóbbak sem lesznek az alapanyagok. Inkább stagnálás várható majd az év további hónapjaiban, így a vállalkozók (talán) pontosabban tudnak tervezni az építőanyag árakkal.