Az elnök beszéde így kezdődött: „Minden cselekedetemmel azt az egységet szeretném kifejezni, hogy mi magyarok egy több mint ezeréves történelemmel bíró, büszke, európai és a jogot minden eszközzel érvényesíteni elszánt nép vagyunk, és mindezt meggyőződésből, érzelmektől vezérelve, és humorral átszőve vagyunk képesek megtenni.” Ezt nehezen fogják szerinte megérteni Európában, már Deák Ferenc idejében is így volt. „Mi, magyarok megpróbálunk élni, amíg lehet”.
„Magyarságom emberi létem alapvető mozgásformája”, mondta Sulyok, de „a magyarság európaiság nélkül nem értelmezhető, történeti alkotmányunk, a Szent Korona csak az európai kontextusban nyerik el értelmüket. (…) Aki magyar, az európai is”, de hogy milyen lesz Európa, az nemcsak a magyarokon, hanem a többi 26 tagállamon is múlik. Ő olyan Európát szeretne, ahol az értékek többet jelentenek az érdekeknél, ahol az uniós intézményekben elsősorban nem politikai, hanem jogi jellegű munka folyik. „Számomra a politikai megközelítések főleg akkor és annyiban váltak érzékelhetővé, ha azok a közjog által meghatározott jogi keretrendszerben értelmezhetőek voltak” – fogalmazott.
Azt ígérte az országgyűlésnek, hogy köztársasági elnökként is „az alkotmányos alapjogok és értékek méltányos kiegyenlítésén” fog dolgozni. A bizalom eddig is a mindennapjai meghatározó értéke volt. „Államunk, nemzetünk létének is alapfeltétele a kölcsönös bizalom az egyének és társadalmi csoportok között egyaránt” – fogalmazott az új köztársasági elnök, hozzátéve: „az előítéletektől mentes, kölcsönös bizalom a nemzeti egységének alapja.”
Sulyok szerint „számára minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető. A jog értékeket hordoz, központi funkciója az egymással versengő értékek méltányos kiegyenlítése.” A jog által definiált értékek jogilag meghatározottak, a politikai értékeknél maga az értéktartalom aktuális mibenléte is vita tárgyát képezheti. Láthatjuk, hogy a jogállam jogilag korrekten definiált fogalma hogyan vész el, hogyan alakul át eszményből bálvánnyá a jelenlegi Európában, a tisztán haszonelvű politikai megközelítés során” – mondta.
„Szilárd álláspontom volt mindig, hogy a szuverenitás fogalmilag oszthatatlan, ezért az Európai Unió tagállamai, így hazánk sem szuverenitást, hanem hatásköröket ruháznak át az Európai Unióra. Mindezt nem öncélúan, hanem azért teszik, mert azok közös gyakorlása hatékonyabb, mintha azokat a tagállamok maguk gyakorolnák” – mondta az új köztársasági elnök. Szerinte nincs egységes európai politikai nemzet, hanem kizárólag a tagállamok politikai nemzetei értelmezhetőek államalkotó tényezőként.
„Nemzeti alkotmányos identitásunk és a népszuverenitáson alapuló államiságunk számomra alapvető fontosságú alkotmányos alapértékek”.
MEGÁLL AZ ESZEM
(Vásárhelyi Mária írása) Felnőtt, ivarérett főleg férfiemberek – akiket szakértőknek és elemzőknek neveznek – arról beszélgetnek nyilvános fórumokon, hogy mennyire lesz független az Orbán Viktor által kiválasztott új köztársasági elnök?!
Egy híján másfél évtizede élünk egy olyan rendszerben, ahol nemhogy a köztársasági elnök személyéről, hanem a felcsúti stadion éjjeli őréről is a miniszterelnök dönt. Most egy olyan alkotmánybírót jelöl, akinek a neve – néhány bennfentesen kívül – senkinek sem mond semmit, viszont kulcsszerepet játszott az alkotmánybíróság fogalmának teljes kiüresítésében és gyalázatosabbnál-gyalázatosabb, a kormánypárt érdekét szolgáló határozat elfogadásában.
Vagy éppen a sunyításban, hogy számos beadványt – amelyek esetében a döntés a kormánypárt számára kedvezőtlen kimenetelű lehetne – elutasítanak vagy egyszerűen nem tűznek napirendre.
Az elmúlt 10 évben az alkotmánybíróság nem hozott olyan döntést, amely közvetve vagy közvetlenül ne a kormánypártok politikai érdekeit szolgálta volna.
Szerintem az úgynevezett kastélytörvényt is a miniszterelnök iniciatívái alapján minősítették törvénysértőnek. Hiszen miért lenne érdeke Orbánnak, hogy az állami tulajdonban lévő kastélyok esetleg a fogadott családon kívüli érdekkörbe kerüljenek. És még Lázárnak is adhatott egy újabb maflást.
Egyszerűbb, ha az ellopott közpénzekből bagóért megveszik a maffia tagjai és állami támogatásból felújítják. És akkor el lehet mondani, hogy nincs itt semmi látnivaló, megvettük, felújítottuk.
Komolyan elképzeli valaki, hogy éppen ezekben a válságos időkben fog Orbán egy akár minimális mértékben autonóm köztársasági elnököt jelölni és megválasztatni a 134 bátor emberrel, aki többségének nyilván ugyanúgy fogalma sincs, hogy ki Sulyok Tamás, mint az utca emberének.
Komolyan lehet erről vitatkozni, miközben a kiszivárgott hírek szerint Orbán napokon át győzködte Kövért, hogy vállalja el az elnöki pozíciót??
Tényleg: van-e még bárkinek bármilyen illúziója azzal kapcsolatban, hogy ebben a rendszerben helye lehet olyannak, akit Orbán nem tart totálisan a markában? Akiben akár egy pillanatra felcsillanhat az autonómia szikrája?
Ez a latolgatás kb. annyira releváns, mintha a Kádár-rendszerben azt mérlegeltük volna: mennyire valószínű, hogy nem a Hazafias Népfront jelöltjei jutnak be a parlamentbe. Vagyis: annyira sem, hiszen a nyolcvanas évek végén bekerült néhány ellenzéki jelölt.
Akkora tévedést, hogy a köztársasági elnök ne a kesztyűbábja legyen, Orbán Viktor soha nem követne el.