A járvány nem mozdította előre a technológia fejlődését, csupán a felhasználási kör lett nagyobb – derült ki az ABBYY, a digitális intelligenciára szakosodott cég által szervezett sajtórendezvényen, ahol Máhr Tamás, a vállalat budapesti K+F központjának vezetője és Gulyás László, az ELTE mesterséges-intelligencia tanszékének docense beszélgetett újságírókkal. A szakértők összességében optimisták a mesterséges-intelligencia és az emberek jövőjével kapcsolatban.
A koronavírus-járvány miatt emberek százmilliói kényszerültek megváltoztatni azt, ahogyan élnek és dolgoznak. Máhr Tamás és Gulyás László egyetértenek abban, hogy az elmúlt másfél év során inkább a különböző technológiák és eszközök felhasználásának mértéke, mintsem a technológiai fejlődés növekedett rendkívüli mértékben.
Máhr Tamás szerint a járvány során számtalan vállalat jött rá arra, hogy az ismétlődő, unalmas és monoton feladatokat, illetve sok esetben a nehéz fizikai munkát is fel lehet váltani szoftveres- vagy robotikus folyamat-automatizálással. Több mint száz éve tapasztalható a megterhelő és repetitív munkák folyamatos visszaszorulása, melyet a mesterséges intelligencia és az új technológiák csak tovább erősítenek, az emberek ezért egyre gyakrabban tölthetnek majd be alkotó munkaköröket.
Nemzetközi tapasztalat: a vállalatok és kormányzati szervek is egyre szélesebb körben használják a folyamatautomatizálási technológiákat; a magyar cégek és az állam számára is stratégiai fontosságú lehet e megoldások gyors alkalmazása. Az FDA (amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatal) az ABBYY technológiájával például harminc évnyi archív bejelentő-űrlapot dolgozott fel és azóta is – kis híján – tökéletes pontossággal rögzítik a kritikus részleteket, majd juttatják el őket a használókhoz. Tizenkétféle űrlapon 120 egyéni mezőt képesek digitalizálni. Egy nemzetközi távközlési vállalat pedig az ABBYY megoldásainak beillesztésével az automatizálás, a virtuális asszisztensek, a mesterséges intelligencia és gépi tanulás folyamatába már az első hat hétben nyolcmillió dollár megtakarítást, és 70%-os idő- és költségcsökkenést tapasztalt az addig alkalmazott manuális hatékonyságnövelő fáradozáshoz mérten.
Gulyás László, az ELTE mesterséges-intelligencia tanszékének docense szerint hazánkban a vállalkozások nem veszik át elég gyorsan az új, a digitális megoldásokat, ez pedig hosszú távon lemaradáshoz vezethet. Jó hír azonban, hogy a fejlődés itthon is folyamatos egyes iparágakban, leginkább a távközlési vállalatok és a soknemzetiségű cégek építik be mindennapi működésükbe az új technológiákat. Újabban a nagy területeket kezelő mezőgazdasági cégek is kihasználják az informatika nyújtotta lehetőségeket. A legjobban a kis logisztikai cégek maradtak le – világszerte.
„A jó hír az, hogy a mesterséges-intelligencia nem külön termékként, hanem a hagyományos digitális eszközökbe (telefon, vállalatirányítási rendszerek stb.) ágyazva fog elterjedni, anélkül, hogy a felhasználóknak külön döntést kellene erről hozniuk”– állapította meg Gulyás, aki egyébként nem vár látványos technológiai fejlődést a következő öt évben. Viszont: úgy gondolja, az automatizálás egyre elterjedtebbé válik, és nemcsak versenyelőnnyel jár majd, hanem „kritikus képességgel is a cégek számára; aki későn lép, az könnyen lehet, hogy nem éli túl a lemaradást”.
Máhr Tamás véleménye:„a távoli jövő nehezen vetíthető előre, mert elképesztő iramban fejlődik az iparág. A közeli jövőben várhatóan egy-egy speciális feladat elvégzésében fog jeleskedni a gépi intelligencia. Most nagyon erős a képfeldolgozás és az emberi beszéd megértése, az ember–gép-interakció fejlődése. Később új és újabb felhasználhatóságát találjuk majd ki ezen alapképességeknek, illetve újabb képességekkel is bővülhet a választék, ami, persze, új és összetett, bonyolult problémák megoldásában segít”.
A szakértő szerint a társadalmi szerepek egy részét átveszik majd a gépek, hiszen már most is vezetik a metrót vagy a repülőket, de vannak olyan pozíciók, ahol pótolhatatlan az emberi kapcsolódás, ilyenek például a családi szerepek, az egészségügy és a politika is.