Több mint 200 millió európai választópolgár szavazott a május 23–26. közötti választásokon, a választási részvétel a 2014-i 42,61-ről 51 százalékra emelkedett. Az EP kilencedik ciklusa július 2-án kezdődik. Hogyan zajlik a 8. és a 9. parlamenti ciklus közötti átmenet, és mi történik a következő hónapokban? A válaszokat az alábbiakban olvashatják.
Az első júliusi plenáris ülés (július 2–4.) előtt a politikai csoportok megtartják alakuló üléseiket. Egy-egy politikai csoportnak legkevesebb 25 EP-képviselőből kell állnia, aki a tagállamok legalább negyedéből (7 tagállam) érkezett. Egy-egy képviselőcsoport akkor ismerhető el hivatalosan a július 2-i alakuló ülésen, ha legkésőbb július 1-jéig hivatalosan értesíti az EP elnökét a megalakulásáról. (További részletek ITT.)
Az újonnan megválasztott képviselők a július 2–4. közötti alakuló ülésen választják meg az EP elnökét, 14 alelnökét és az 5 questort. (Részletek a tisztségviselők megválasztásának eljárásáról ITT.)
A Parlament szavaz az állandó bizottságok és albizottságok taglétszámáról is. Az utána következő hetekben a bizottságok megtartják első ülésüket, amelyen megválasztják elnökeiket és alelnökeiket.
Az Európai Bizottság elnökének megválasztására az első alkalom a második júliusi plenáris ülés (július 15–18.). A megválasztáshoz az EP abszolút többségének (az EP-képviselők fele + 1 fő) szavazatát (376 szavazat) kell megszerezni. Ha egy jelölt sem kapja meg a szükséges számú szavazatot, akkor a tagállamoknak egy hónapon belül új jelöltet kell javasolniuk (minősített többséggel eljárva).
Az idén az európai politikai pártok ismét jelölteket állítottak az Európai Bizottság élére. Május 28-i állásfoglalásában az Elnökök Értekezlete (az EP elnöke, valamint a politikai csoportok vezetői) elkötelezték magukat „a csúcsjelölti rendszer mellett, amelyben a Bizottság következő elnöke európai szintű kampány alkalmával bemutatkozott az európai közvélemény előtt és bemutatta programját”. (További részletek az Európai Bizottság elnökének megválasztásáról ITT.)
A Tanács, egyetértésben a bizottság megválasztott elnökével, összeállít egy listát a biztosjelöltek személyével, a lista minden tagállamból egy-egy jelöltet tartalmaz. A biztosjelölteket a javasolt szakterületekért felelős parlamenti szakbizottságok hallgatják meg, mielőtt a képviselők a plenáris ülésen elfogadják a teljes új Bizottságot.(További információk ITT.)
Az összes megszavazott jogszabály megtartja jogi státuszát a következő parlamenti időszakra. Ha a tervezet a választás előtt nem jutott el a plenárisig, akkor nem alakult ki róla jogilag kötelező érvényű parlamenti álláspont, ez esetben pedig a Parlament belső szabályai értelmében a vele kapcsolatos, például szakbizottságban végzett munka érvényét veszti. Az új parlamenti ciklus kezdetén azonban a Parlament elnökéből és a képviselőcsoportok elnökeiből álló Elnökök Értekezlete úgy dönthet, hogy folytatja a munkát ezekben a témákban. (Részletek ITT.)
Gyakori kérdések a 8. és a 9. ciklus közötti átmenetről
Az EP szóvivői szolgálatához intézett gyakori kérdések