Mikor dől már a pénz Brüsszelből?

Mai sajtótájékoztatójukon európai parlamenti képviselők körvonalazták: miként értékelik a jogállamiság megsértésének kiküszöbölésére tett eddigi magyar erőfeszítéseket. Mint közismert, az unió kormányának számító Európai Bizottság javasolta, hogy 7500 millió eurónyi összeget fagyasszanak be a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós forrásokból.

A két jelentéstevő – a finn Petri Sarvamaa és a spanyol Eider Gardiazabal Rubial, valamint a két német, Moritz Körner, illetve Daniel Freund – felidézte: a korrupcióval és közbeszerzésekkel kapcsolatos problémák kiküszöbölésére Magyarország 17 intézkedést mutatott be. Közöttük szerepel egy korrupcióellenes akciócsoport felállítása és a közbeszerzések szabályozásának módosítása is. A Bizottság november 19-ig adott haladékot a kormánynak arra, hogy döntő előrelépést érjen el ezek végrehajtásában.

Eider Gardiazabal Rubial, a spanyol jelentéstevő újságírók előtt emlékeztetett: az Európai Bizottságot az uniós parlamenti képviselők arra kérték, hogy ne tekintsen el a közösség pénzügyi, költségvetési érdekeinek hathatós védelmétől. A most elkészült jelentés szerint a 17 javasolt magyar intézkedésből mindössze kettő nevezhető megfelelőnek, és a hazánkban kapkodva végrehajtott változtatások nem kielégítőek. Ezért a jelentés arra kéri a Bizottságot, hogy a zárolt összeget ne szabadítsák föl.

Moritz Körner szerint egyelőre nem értékelhetőek az utolsó pillanatban hozott magyar intézkedések, s mindaddig vissza kell tartani a pénz kétharmadát, amíg nincs bizonyíték a közbeszerzéssel és a korrupcióval kapcsolatos új tendenciákra.

Daniel Freund ehhez azt fűzte hozzá, hogy már jóval előbb, az úgynevezett hetes cikkely alapján foglalkozni kellett volna a magyarországi jogállamiság körüli anomáliákkal. Ami a sebtében fölállított integritás hatóságot illeti: ennek a testületnek nincs bűnüldözési jogosultsága, ezért a visszaélések elkövetői továbbra is büntetlenséget élvezhetnek majd. Az uniós parlamenti képviselő „viccnek” nevezte, hogy holnaputánig, tehát november 19-ig fordulat következhetne be Magyarországon. A látszatintézkedések nem elegendőek. Orbán Viktor kormányfő már igen sok ígéretet tett, ám a helyzet folyamatosan romlott, és nem szűnt meg az a gyakorlat, hogy az éjszaka, hamarjában hozott döntésekről, jószerivel vita nélkül döntsön a parlament.

A brüsszeli sajtótájékoztatón ismétlődően elhangzott, hogy a magyarországi strukturális problémákat (egyebek mellett az igazságszolgáltatás függetlenségét) nem lehet máról holnapra orvosolni. Valódi változást az hozna, ha Magyország csatlakoznék az Európai Ügyészséghez.

Ami a további menetrendet illeti: hétfőn Strasbourgban plenáris vita keretében tűzik ismét napirendre a témát, majd a Bizottság újra megvizsgálja a helyzetet. A jogállamisági feltételrendszer magyarországi állásról végül a Tanács dönt, ami ki fogja mondani a végső verdiktet a pénzek további befagyasztásáról vagy folyósításáról.