Sikeres évet zárt tavaly a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), ám az intézmény vezetése 2018-ban újabb emlékezetes kiállításokra, rendezvényekre számít. Ezek előkészítésén már javában munkálkodnak Prőhle Gergely főigazgató és munkatársai. (A kép forrása: http://asztali.lutheran.hu)
Önmagában is öröm, ha a mai, rosszkedvű világban az emberek megőrzik érdeklődésüket a művészetek, a múzeumi gyűjtemények iránt. Prőhle Gergely szerint ez lemérhető az intézmény honlapjaira rákattintók növekvő számán, és a múzeumi látogatottság növekedésén. A főigazgató ma újságírók előtt értékelte a 2017. esztendőt, és szólt az idei év terveiről. Tavaly több mint 60 ezren keresték föl az 1954-ben alapított Petőfi Irodalmi Múzeumot, amely a budapest-belvárosi Károlyi-palotában kapott helyett. 2017-ben ünnepelte az ország Arany János születésének 200. évfordulóját, és az emlékévhez kapcsolódva múzeumi „Arany-busz” járta az országot, így azok sem maradtak hoppon, akik nem tudtak a fővárosba utazni. A mozgókiállítást 35 ezren tekintették meg.
A Toldi szerzőjéről szóló tárlat sikerén felbuzdulva idén újabb Arany-kiállításokat rendeznek. Bemutatják az Aranyt ábrázoló fényképeket, illetve a 19. században szárnyait bontogató fotózás relikviái közül azokat a Budapest-részleteket, amelyeket Arany is láthatott a modernizálódó fővárosból, s amelyek megihlették a költőt. Hiszen Arany János egyik másik balladája szinte videoklipszerű, gondoljunk például a Híd-avatásra.
Tájékoztatójában Prőhle Gergely kitért a múzeum tavalyi beszerzéseire, kiemelve közülük Berény Róbert Füst Milán-portréját, illetve az ugyancsak Berény Róbert által készített Varró István-ceruzarajzot. (Utóbbi Füst Milán barátja volt.) A PIM tulajdonába került Jan Styka lengyel festőművész Petőfi a nagyszebeni ütközetben című vázlata, és olyan további fotók és kéziratok, amelyek eddig magángyűjteményekben lappangtak.
Kevesen tudják, hogy Arany János élénken érdeklődött a spiritizmus iránt, és maga is részt vett spiritiszta szeánszokon. Erről is tájékozódhatnak majd a múzeumi látogatók, mint ahogyan a Toldihoz kapcsolódva bábtörténeti kiállítást is terveznek. Külön tárlaton mutatják be Arany kortársának, Erdélyi Jánosnak a munkásságát, a költő és népdalgyűjtő halálának 150. évfordulója alkalmából.
Kiemelten kezeli a Petőfi Irodalmi Múzeum az ifjúság olvasásra nevelését, ezért nagy gondot fordít a felügyelete alá tartozó Mesemúzeum kiállításaira, rendezvényeire, mint ahogyan a Bajor Gizi Színészmúzeummal és a Kassák Múzeummal is szorosan együttműködik. Feladatai közé tartozik a 20. századi magyar irodalom külföldi megismertetése, ugyanakkor megemlékezik Heinrich Böll születésének 100. évfordulójáról is. A német Nobel-díjas író életének érdekes adaléka, hogy a második világháborúban (1943. október–1944. július közötti időszakban) Magyarországon (és az akkori Szovjetunióban) katonáskodott, és a nálunk töltött időszakot naplójában is megörökítette.
Tavaly döntés született a Kálmán Imre (az operettjeiről világhírű zeneszerző és karmaester) emlékét, munkásságát bemutató központ létrehozásáról, amely az idén kezdi meg működését a PIM önálló egységként. A szakmai konferenciákat és publikációkat az Emberi Erőforrások Minisztériuma húszmillió forinttal támogatja. Ugyancsak hozzálátnak a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum felújításához: a helyi identitást erősítendő új helytörténeti tárlatot hoznak létre, illetve felújítják Széphalmon, a magyar nyelv múzeumának tőszomszédságában a Kazinczy-kertet, ahol a nehéz sorsú nyelvész élete jó részét töltötte.