Szomorúnak nevezte, hogy jó negyed századdal a vasfüggöny lebontása után ismét szögesdrót-kerítéseket húznak a bevándorlók távol tartására. Úgy fogalmazott, hogy a belső határok visszaállítása kihívás az egész EU számára, főként, ha azt vesszük, hogy az államoknak kötelességük segíteniük a menekülteket.
A világszervezet szakembere aggódik a megélhetési migránsokért is, tehát akik az éhség, a szegénység, a természeti katasztrófák, és hasonló okok miatt keltek útra. Ugyanakkor nem hiszi, hogy a szír menekülteknek felajánlott támogatás visszafogná az áradatot. Szerinte Európa könnyedén be tudná fogadni az érkező egymillió embert. Arról nem szólva, hogy a születések csökkenése miatt ez a tömeg az egész térségnek jól jönne.
A holland igazságügyi minisztérium szerint Görögország után Magyarország legelutasítóbb a menekültekkel szemben, vagyis mi a másodikak vagyunk azon a listán, hogy előreláthatólag hol kapnak a legkevesebben menedékjogot – írja a The Telegraph. Utánunk Románia, Luxemburg és Lengyelország következik a sorban.
A legnagyvonalúbbak a finnek, az olaszok, a csehek és a bolgárok. Bulgária pl. a kérelmezők 51%-át fogadná be, a görögök ellenben csupán 23%-ot. A magyarok esetében ez az arány 25%. Leginkább azoknak van esélyük, akik háborús övezetből jönnek, de számít a nem és a kor is.
A Nemzetközi Sajtó Intézet is nagy veszélyt lát a készülő magyarországi terrorellenes intézkedésekben. A bécsi székhelyű szervezet rámutat: a különleges felhatalmazás révén a kormány jogot kapna az internet és más médiatartalmak ellenőrzésére, a szabad mozgás jogának korlátozására.
A közlemény aggályosnak minősíti, hogy az alkotmánymódosítás nem határozza meg pontosan, mi számít terrorfenyegetésnek, illetve hogy nemigen tartalmaz biztosítékokat, nehogy bárki visszaéljen a szinte teljhatalommal. Ugyanakkor a kormány nagyjából 30, rendkívül nyugtalanító lépésre kapna jogot, ami más emberi jogok mellett érintené a sajtó- és szólásszabadságot is. Emellett betilthatnák a tüntetéseket.
A Nemzetközi Sajtó Intézet már eddig is úgy tapasztalta, hogy Magyarországon az utóbbi években erősen hanyatlott a média szabadsága. Ezért felhívja a figyelmet, hogy a törvényhozók felelősséggel tartoznak ugyan a közbiztonságért, de azt úgy kötelesek szavatolni, hogy az arányban legyen a tényleges veszéllyel.
A nemzetközi rangú brit elitegyetem, az LSE egyik szakértője azt elemzi, hogy az unió a jogállam szolgálatában miért jár el sokkal keményebben Lengyelország ellen, mint ahogyan azt a magyarok esetében tette. Megállapítja: a Jog és Igazságosság sosem rejtette véka alá nagyrabecsülését a Fidesz iránt, ma pedig már másolhatja is annak a politikáját. Csakhogy Orbán Viktor nagyjából keresztül tudta vinni reformjait, jóllehet azok sokak szemében illiberálisak, Kaczynski kevésbé látszik szerencsésnek. A Bizottság ugyanis vizsgálatot kezdett a lengyelek ellen. Az EU aggódik, hogy a két állam meggyengíti a demokratikus biztosítékokat. Legalább 4 oka van annak, hogy miért viselkedik más-más módon egyikhez és a másikhoz.
Az első: Orbán a legvitatottabb változtatásokat 2010–12 között hajtotta végre, amikor Brüsszelt lekötötte a pénzügyi válság. A Juncker-féle testület sokkal határozottabban lép fel, mert fontosabbnak tartja a jogállam védelmét, mint Barroso. A második: a Fidesz a jóval befolyásosabb néppárti frakció tagja. Nem valószínű ugyanakkor, hogy a britek túlzottan kiállnának a PiS mellett. A harmadik: az unió levonta a tanulságokat az Orbánnal szembeni kudarcból. A negyedik: a Bizottságot alighanem felbátorítja, hogy a lengyelek 55% támogatja az EU-t.
A bécsi operabál margóján Lázár János két megbeszélést is folytatott osztrák illetékesekkel a kényes témának számító magyar földtörvényről – számol be a tegnap történtekről az 1848-ban alapított polgári-konzervatív napilap, az osztrák Die Presse. A magyar politikus találkozott meghívójával, az osztrák agrárügyek felelősével, valamint az igazságügyi tárca vezetőjével, csakhogy nem született áttörés, de a párbeszédet folytatják.
Ausztria nehezményezi, hogy a két éve életbe lépett reform értelmében mintegy 200 osztrák gazda elvesztette vagy elveszti haszonbérleti jogát Magyarországon. Az ügyben az EU kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett.
Oroszország aggódik, mert szovjet háborús sírokat gyaláztak meg Magyarországon – tudósít a SputnikNews. A moszkvai külügyminisztérium reményét fejezte ki, hogy a magyar hatóságok kézre kerítik azokat, akik a hónap elején a Fejér megyei Csór községben feldúlták a 2. világháborús emlékművet, amely alatt 170 elesett katona földi maradványai nyugszanak. A tettesek megrongáltak egy márványtáblát, továbbá ledöntöttek négy obeliszket, az egyiket már nem is lehet kijavítani. Az orosz nyilatkozat emlékeztet arra, hogy hasonló esetekben a magyar fél mostanáig sikeresnek bizonyult a vandálok felkutatásában. A tárca bízik abban, hogy a felelősöket elfogásuk után bíróság elé állítják, az emlékművet pedig helyreállítják.