Müller Cecília bemutatja: hogyan hajtsuk el a minket kérdező ellenzéki politikusokat?

Hadházy Ákos elfogott egy levelet. Nem volt nehéz dolga, mert bár nem neki írták, ő is a címzettek között volt. Müller Cecília a körlevél írója ugyanis elfelejtette levenni Hadházyt a címzettek listájáról, így az e-mail – mások mellett – a független képviselő elektronikus levelesládájában is landolt. (A nyitó kép Infovilág-aláírása: „Mellettem az udódom?” / www.ezalenyeg.hu)

Hadházy azonmód közzétette a levél szövegét. Ez volt benne: 

„Kedves Kollégák! Nincs erre jobb szövegünk? Ez a veszélyezteti a feladat ellátást, miért kell beleírni? Egyszerűen miért nem hivatkozunk a jogszabályra, hogy 45 nappal meghosszabbítjuk az adatszolgáltatást és kész. Köszönöm szépen! Cili”

Vagyis, az országos tiszti főorvos elégedetlen volt azzal, ahogyan kollégái elhajtották a 17 000 millió forintos projekt, úgy is, mint közérdekű adat iránt érdeklődő képviselőt.

Tegyük hozzá, nem Müller doktornő az egyetlen, aki szívatja az ellenzéki képviselőket és kitérő, semmitmondó választ ad a kérdéseikre. Nemrégiben a Transparency International a nagy számban fölöslegessé vált lélegeztetőgépek eladásáról érdeklődött a külügyminisztériumnál, mert szerette volna megtudni, hol tart a használhatatlan berendezések értékesítése. A külügyminisztériumtól a következő választ kapta: 

„…a tárgyalások jelenleg is zajlanak, a tárgykörben közérdekű adat nem keletkezett.”

Mondhatta volna szebben kis lovag! És nemcsak a külügy, de Müller doktornő is kitalálhatott volna irodalmibb szöveget, amellyel udvariasan, de határozottan lerázzák az okvetetlenkedő érdeklődőket. Olyan megfogalmazásokra gondolunk, amelyekbe még a legelvadultabb firkászok sem tudnak belekötni, ugyanakkor az érdeklődő ellenzéki képviselők semmit nem tudnak kezdeni a válasszal.

Tehát, álljon itt, szigorúan Müller doktornő kollégáinak épülésére és okulására egy bármilyen tárgykörben használható levél-formula.

Tisztelt Képviselő Asszonyság/Uraság!

Megkaptuk levelét, amelyben az általunk nagy számban megvásárolt és egyúttal fölöslegessé vált ritmikus majompelenkázó berendezések raktárkészletének alakulásáról érdeklődik. Nagyon örülünk annak, hogy Önt foglalkoztatja ez a téma, s ha rajtunk állna, már most, azaz postafordultával érdemi válasszal szolgálnánk az Ön érdeklődésének kielégítése viszonylatában. Nekünk ugyanis – és ez remélhetőleg nem újdonság az Ön számára –, a közvélemény tájékoztatása minden másnál fontosabb. Nálunk minden kormányülés azzal kezdődik, hogy a miniszterelnök úr megkérdezi, válaszoltunk-e már az összes hozzánk érkező érdeklődésre. Ilyen miniszterelnöke van az országnak, Tisztelt Képviselő Asszonyság/Uraság! Hál istennek, teszem hozzá, és ez nem önfényezés a részemről, és még csak nem is annak a megnyilvánulása, hogy túlteng bennem a szervilizmusként is értelmezhető lojalitás, és a szükségesnél is nagyobb nyelvcsapásokkal igyekszem a hivatali előmenetelem útját kipárnázni.

Ami a ritmikus majompelenkázók ügyét illeti, az Ön kérdésére jó hírekkel tudunk szolgálni. Sajnos, azonban rajtunk kívül álló okokból, ezeket a jó híreket nem most, hanem csak egy későbbi, ma még ismeretlen időpontban tudjuk megosztani Önnel. Nem mintha ebben, vagy bármely más ügyben titkolnivalónk lenne, épp ellenkezőleg: aki nálunk transzparensebb, az hazudik, vagy festi magát. Mindez magyarra fordítva azt jelenti, hogy amennyiben nem jön közbe semmi előre nem látható, váratlan körülmény, kérdésére a vonatkozó szabályok és határidők betartásával fogunk majd válaszolni.

T. Képviselő Asszonyság/Uraság! Remélem, válaszommal elégedett, s ha további kérdése van, bármikor forduljon hozzánk bizalommal. Mint látja, mi Önökért vagyunk, és nálunk jobban senki sem sajnálja, ha ezt Önök és a nyilvánosság az esetek döntő többségében másként érzékeli.

Üdvözlettel, Dr. Olvashatatlan Aláírás