Megnyitójában dr. Czeizel Endre elmondta, ő számos művészcsaládot elemzett már, de máig sem egészen tisztázott, hogy a művészeti hajlamot a gének hordozzák-e inkább magukban és melyek ezek, vagy az a környezet, amelyik a felcseperedő gyereket akarva-akaratlanul is abba az irányba mozdítja el, amelyikben egy vagy több szülője, rokona tevékenykedett. Mindenesetre a tehetség sokszor akkor is felszínre tör, ha az utód kezdetben tudatosan kíván más pályát választani, s később mégis visszatérül a művészeti irányba. Ilyen a Baska-család is, ahol Baska Józsefnek a felmenői között nem volt művészember, feleségének, Rényi Katalinnak az édesapja viszont neves filmrendezőnk: Rényi Tamás.
Baska József (Dernő [Drnava, Csehszlovákia], *1935. január 2.) festő- és szobrászművész. 1960-ban a Magyar Iparművészeti Főiskolán végzett, mesterei: Z. Gács György, Hincz Gyula, Miháltz Pál, Rákosy Zoltán, Barcsay Jenő. 1985-ben Munkácsy-díjat 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét kapta meg, legutóbb pedig épp a MÚOSZ-ban vehette át festői életművéért a Gyarmaty Tihamér-díjat. 1960-tól 45 éven át a Magyar Iparművészeti Főiskola/Egyetem tanára. 1981-től a Grafikai Tanszék docense. 1980-tól a rajzosztály vezetője. A Szentendrei Régi Művésztelep tagja.
Kezdeti realisztikus megnyilvánulások után érdeklődése a geometrikus absztrakció felé fordult; előbb a figurativitás megőrzésével geometrikusan stilizált, majd egyre elvontabbá vált. Kialakította az igazi Baska biogeometriát. Kompozícióit a 70-es, 80-as években általában a harmónia, a kiegyensúlyozottság jellemezte, a vonalvezetése azonban erősen dinamikus, a körforma, körszeletek, ellipszisek mentén építkezett. Koloritja is erőteljes, kontrasztos; ezt a mai napig megőrizte, bár az idők során spektruma változott: a kezdeti visszafogott, barnás-szürkés alaphang a 70-es években tiszta, telt vörösökkel, sárgákkal bővült, majd megjelentek a fémszínek. A 90-es években képeibe beépült a posztmodern hatásokból mindaz, ami a geometrikus absztrakcióban hasznosítható; az ívelt vonalvezetés zaklatottá, néhol rácsszerűen op-artossá válik, színeibe visszatért a szürke és a barna, a telített, tiszta színű felületek rovására.
Rényi Katalin grafikusművészként kezdte pályafutását, ezen a szakon is diplomázott az Iparművészeti Egyetemen. Számtalan arculattervet, csomagolást, kiállítási grafikát készített, fő profilja a filmplakát, amit a Graphis évkönyv több éven át publikált is. Másfél évtizedig az Iparművészeti Egyetem grafikatanára. Festőművészként 1992-ben a Vigadó Galériában mutatkozott be, majd első nagy, komoly önálló bemutatkozása a Műcsarnok Palme Házában az Óriásakvarellek című kiállítása volt, ami az egész szakmát megrázta expresszív felületeivel, bátorságával, anyagkezelésével. Több nagy önálló kiállítása mellett – Vigadó Galéria, Körmendi Galéria, Budapest Galéria – számos csoportos kiállításon részt vett. A Szentendrei Régi Művésztelep tagja. Jelenleg a Nádor Galériában van önálló kiállítása, ami március 23-ig tart nyitva.
Baska Balázs reklámgrafikus, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen diplomázott. Arculattervei, weboldalai, filmplakátjai több nemzetközi pályázaton sikert arattak. Film iránti szenvedélyét nagypapájától, Rényi Tamás filmrendezőtől örökölte. A Közép Európai Egyetem forgatókönyv szakát elvégezve több kisjátékfilmet rendezett, amelyek sikerrel szerepeltek a filmszemléken. Ma párhuzamosan művésztanárként, grafikusművészként és filmrendezőként tevékenykedik. Plakátjaival folyamatosan szerepel a Tervezőgrafikai Biennálén.
Baska Barbara grafikusművészként végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmoperatőr szakára is felvették és párhuzamosan végezve a két művészeti egyetemet, diplomázott filmoperatőrként is 2011-ben. Grafikusként minden létező nyomtatott, webes vagy vetített felületen megnyilvánult már, sok külföldi szakmai elismeréssel fűszerezve. Egyik filmjével Aranyszem Operatőri díjra jelölték, négy év óta alkotóként részt vesz a Filmszemléken, saját rendezésű diplomafilmjének premierje tavaly decemberben volt az Uránia moziban.
