Az Egészségügyi helyzet az Európai Unióban kezdeményezés részeként az Európai Bizottság ma közzétette a 28 uniós tagállam, valamint Norvégia és Izland egészségügyi rendszerére vonatkozó új országspecifikus elemzéseket.
Az elemzők
mélyreható vizsgálatnak vetették alá az adott országok egészségügyi
rendszereit, felmérve a lakosság egészségi állapotát és a fő kockázati
tényezőket, valamint az egyes egészségügyi rendszerek hatékonyságát,
hozzáférhetőségét és ellenálló képességét. Az országelemzések egyértelművé
teszik, hogy a tagállamok céljai több esetben azonosak, és arra is
rávilágítanak, melyek azok a területek, ahol a Bizottság arra ösztönözheti az országokat,
hogy tanuljanak egymástól, és osszák meg egymással a náluk bevált módszereket.
A Magyarországra
vonatkozó elemzés szerint a magyar egészségügyi eredmények a 2000 óta
tapasztalható javulás ellenére még mindig elmaradnak a legtöbb uniós ország
eredményeitől. Ez részben az egészségtelen életmódra, részben az egészségügyi
ellátás mérsékelt hatékonyságára vezethető vissza.
A dohányzás, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás és az elhízás szintjét tekintve a Magyarországon mért értékek a legmagasabbak között vannak az EU-ban, ami hozzájárul a szív- és érrendszeri, valamint a rákos megbetegedések által okozott halálesetek magas arányához.
Az
egészségügyi ellátásra fordított közkiadások látványosan elmaradnak az uniós
átlagtól, és sok magyar saját zsebéből fizeti egészségügyi kiadásai jórészét,
ami aláássa a méltányosságot.
Az egészségügyi rendszer továbbra is túlzottan kórházközpontú, és nem jut
elegendő figyelem az alapellátásra és megelőzésre. További reformokra és
beruházásokra van szükség ahhoz, hogy Magyarország lefaragja
teljesítményhátrányát az EU többi részéhez képest. Ugyanakkor a gyermekkori
immunizáció aránya már hosszú évek óta magas Magyarországon, köszönhetően a
kellő átoltottságot garantáló határozott szakpolitikának: a kötelező
védőoltások (és egyes önkéntes védőoltások, például az influenza elleni
oltóanyagok) ingyenesek, az átoltottság pedig meghaladja a WHO által meghatározott
95%-ot.
A Bizottság ma az országspecifikus egészségügyi elemzéseket kísérő jelentést is
megjelentette, ami fontos következtetéseket von le az elemzésekből, és
bemutatja az egészségügyi rendszerek átalakítása területén megfigyelhető főbb
tendenciákat, köztük a következőket:
- A védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság egész Európában súlyos népegészségügyi fenyegetés, amelyet egészségügyi ismeretterjesztéssel, a félretájékoztatás elleni fellépéssel és az egészségügyi dolgozók aktív részvétele révén lehet leküzdeni.
- Az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés digitalizációjából nem mindenki kerül ki nyertesen. A mobil-egészségügyi és más hasonló digitális eszközök éppen azok számára kevéssé hozzáférhetőek, akik a legtöbbet profitálhatnának ezekből a szolgáltatásokból.
- Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben még mindig nagy hiányosságok tapasztalhatók az EU-ban.
- Az egészségügyi dolgozók készségszerkezetének megújítása nagyban javíthatja az egészségügyi rendszerek ellenálló képességét, különösen az ápolók és gyógyszerészek szerepének növelése révén.
- A gyógyszerek életciklusa számos lehetőséget nyújt arra, hogy a tagállamok együttműködjenek egymással a biztonságos, hatékony és megfizethető kezelésekben, a gyógyszerkiadások ésszerűsítését és a megfontolt gyógyszerfelírást is beleértve.
- Az Egészségügyi helyzet az Európai Unióban webhelye
- A Magyarországra vonatkozó egészségügyi országprofil
- Egészségügyi helyzet az Európai Unióban: tájékoztató a fontos trendekről
- Egészségügyi helyzet az Európai Unióban: kísérő jelentés
A fogyasztói körülmények eredménytáblája, 2019
Az Európai Bizottság ma tette közzé a fogyasztói körülmények eredménytáblájának 2019. évi kiadását. Az eredmények azt mutatják, hogy általánosságban csökkennek a különbségek az EU egyes régiói között, a fogyasztók tudatosabbak környezeti lábnyomukat illetően, a fogyasztóvédelmi szabályok pedig megteremtik a piac iránti bizalmat.
A fogyasztói körülmények eredménytáblája, ami a fogyasztók és kiskereskedők körében végzett reprezentatív felméréseken alapul, a következő három területen méri fel, milyen viszonyok jellemzik a fogyasztók számára a nemzeti piacokat:
(1) ismeretek és bizalom
(2) megfelelés és jogérvényesítés
(3) panaszok és vitarendezés.
Ezeken
túlmenően az uniós kiskereskedelmi piac integrációja és az elektronikus
kereskedelem területén elért haladást is vizsgálja.
A ma közzétett eredménytábla fő megállapításai:
- Az éghajlat felmelegedésével és a világméretű műanyag-szennyezéssel egyre többen tisztában vannak. Ezzel összhangban az eredmények azt mutatják, hogy vásárlásaik során egyre többen mérlegelnek környezeti szempontokat: arányuk meghaladja az 50%-ot.
- A fogyasztói körülmények Nyugat-Európában romlanak, de továbbra is javulnak az EU többi térségében, így Dél- és Kelet-Európa egyre jobban felzárkózik az uniós átlaghoz, melynek értéke 63%. Ugyanakkor továbbra is látványos a legjobban (Svédország, 71,4%) és legrosszabbul (Horvátország, 53,2%) teljesítő tagállam közötti különbség.
- Magyarország a fogyasztói körülményekre vonatkozó mutató (Consumer Conditions Index) alapján Ausztriával közösen az 5–6. helyen áll, 67,7%-os értékkel. Ennél jobb eredménnyel Svédországon kívül csak Dánia (69,8%), Finnország (69,4%) és Hollandia (68,7%) büszkélkedhet.
- Az uniós fogyasztók több mint 70%-a megbízik abban, hogy a kiskereskedők tiszteletben tartják fogyasztói jogaikat. Ezt tükrözi az is, hogy a kiskereskedők 70%-a szerint könnyű megfelelni a fogyasztóvédelmi jogszabályoknak. Az uniós kiskereskedők többsége pozitívan értékeli a fogyasztói és termékbiztonsági jogszabályok érvényre juttatását saját ágazatában.
- Az online vásárló fogyasztók aránya 2018-ra hozzávetőleg 60%-ra emelkedett, és azóta is folyamatosan növekszik.
- A fogyasztói körülmények 2019. évi eredménytáblája (weboldal)
- A fogyasztói körülmények 2019. évi eredménytáblája (PDF)