Nagyon betegek a magyarok – az egészségügy állami támogatása látványosan elmarad az uniós átlagtól

Az Egészségügyi helyzet az Európai Unióban kezdeményezés részeként az Európai Bizottság ma közzétette a 28 uniós tagállam, valamint Norvégia és Izland egészségügyi rendszerére vonatkozó új országspecifikus elemzéseket.

Az elemzők mélyreható vizsgálatnak vetették alá az adott országok egészségügyi rendszereit, felmérve a lakosság egészségi állapotát és a fő kockázati tényezőket, valamint az egyes egészségügyi rendszerek hatékonyságát, hozzáférhetőségét és ellenálló képességét. Az országelemzések egyértelművé teszik, hogy a tagállamok céljai több esetben azonosak, és arra is rávilágítanak, melyek azok a területek, ahol a Bizottság arra ösztönözheti az országokat, hogy tanuljanak egymástól, és osszák meg egymással a náluk bevált módszereket.

A Magyarországra vonatkozó elemzés szerint a magyar egészségügyi eredmények a 2000 óta tapasztalható javulás ellenére még mindig elmaradnak a legtöbb uniós ország eredményeitől. Ez részben az egészségtelen életmódra, részben az egészségügyi ellátás mérsékelt hatékonyságára vezethető vissza.

A dohányzás, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás és az elhízás szintjét tekintve a Magyarországon mért értékek a legmagasabbak között vannak az EU-ban, ami hozzájárul a szív- és érrendszeri, valamint a rákos megbetegedések által okozott halálesetek magas arányához.

Az egészségügyi ellátásra fordított közkiadások látványosan elmaradnak az uniós átlagtól, és sok magyar saját zsebéből fizeti egészségügyi kiadásai jórészét, ami aláássa a méltányosságot.

Az egészségügyi rendszer továbbra is túlzottan kórházközpontú, és nem jut elegendő figyelem az alapellátásra és megelőzésre. További reformokra és beruházásokra van szükség ahhoz, hogy Magyarország lefaragja teljesítményhátrányát az EU többi részéhez képest. Ugyanakkor a gyermekkori immunizáció aránya már hosszú évek óta magas Magyarországon, köszönhetően a kellő átoltottságot garantáló határozott szakpolitikának: a kötelező védőoltások (és egyes önkéntes védőoltások, például az influenza elleni oltóanyagok) ingyenesek, az átoltottság pedig meghaladja a WHO által meghatározott 95%-ot.

A Bizottság ma az országspecifikus egészségügyi elemzéseket kísérő jelentést is megjelentette, ami fontos következtetéseket von le az elemzésekből, és bemutatja az egészségügyi rendszerek átalakítása területén megfigyelhető főbb tendenciákat, köztük a következőket:

  • A védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság egész Európában súlyos népegészségügyi fenyegetés, amelyet egészségügyi ismeretterjesztéssel, a félretájékoztatás elleni fellépéssel és az egészségügyi dolgozók aktív részvétele révén lehet leküzdeni.
  • Az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés digitalizációjából nem mindenki kerül ki nyertesen. A mobil-egészségügyi és más hasonló digitális eszközök éppen azok számára kevéssé hozzáférhetőek, akik a legtöbbet profitálhatnának ezekből a szolgáltatásokból.
  • Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben még mindig nagy hiányosságok tapasztalhatók az EU-ban.
  • Az egészségügyi dolgozók készségszerkezetének megújítása nagyban javíthatja az egészségügyi rendszerek ellenálló képességét, különösen az ápolók és gyógyszerészek szerepének növelése révén.
  • A gyógyszerek életciklusa számos lehetőséget nyújt arra, hogy a tagállamok együttműködjenek egymással a biztonságos, hatékony és megfizethető kezelésekben, a gyógyszerkiadások ésszerűsítését és a megfontolt gyógyszerfelírást is beleértve.

A fogyasztói körülmények eredménytáblája, 2019

Az Európai Bizottság ma tette közzé a fogyasztói körülmények eredménytáblájának 2019. évi kiadását. Az eredmények azt mutatják, hogy általánosságban csökkennek a különbségek az EU egyes régiói között, a fogyasztók tudatosabbak környezeti lábnyomukat illetően, a fogyasztóvédelmi szabályok pedig megteremtik a piac iránti bizalmat.

A fogyasztói körülmények eredménytáblája, ami a fogyasztók és kiskereskedők körében végzett reprezentatív felméréseken alapul, a következő három területen méri fel, milyen viszonyok jellemzik a fogyasztók számára a nemzeti piacokat:

(1) ismeretek és bizalom

(2) megfelelés és jogérvényesítés

(3) panaszok és vitarendezés.

Ezeken túlmenően az uniós kiskereskedelmi piac integrációja és az elektronikus kereskedelem területén elért haladást is vizsgálja.
A ma közzétett eredménytábla fő megállapításai:

  • Az éghajlat felmelegedésével és a világméretű műanyag-szennyezéssel egyre többen tisztában vannak. Ezzel összhangban az eredmények azt mutatják, hogy vásárlásaik során egyre többen mérlegelnek környezeti szempontokat: arányuk meghaladja az 50%-ot.
  • A fogyasztói körülmények Nyugat-Európában romlanak, de továbbra is javulnak az EU többi térségében, így Dél- és Kelet-Európa egyre jobban felzárkózik az uniós átlaghoz, melynek értéke 63%. Ugyanakkor továbbra is látványos a legjobban (Svédország, 71,4%) és legrosszabbul (Horvátország, 53,2%) teljesítő tagállam közötti különbség.
  • Magyarország a fogyasztói körülményekre vonatkozó mutató (Consumer Conditions Index) alapján Ausztriával közösen az 5–6. helyen áll, 67,7%-os értékkel. Ennél jobb eredménnyel Svédországon kívül csak Dánia (69,8%), Finnország (69,4%) és Hollandia (68,7%) büszkélkedhet.
  • Az uniós fogyasztók több mint 70%-a megbízik abban, hogy a kiskereskedők tiszteletben tartják fogyasztói jogaikat. Ezt tükrözi az is, hogy a kiskereskedők 70%-a szerint könnyű megfelelni a fogyasztóvédelmi jogszabályoknak. Az uniós kiskereskedők többsége pozitívan értékeli a fogyasztói és termékbiztonsági jogszabályok érvényre juttatását saját ágazatában.
  • Az online vásárló fogyasztók aránya 2018-ra hozzávetőleg 60%-ra emelkedett, és azóta is folyamatosan növekszik.