Az Európai Bizottság ma elfogadta 2020. évi munkaprogramját. A dokumentumban a Bizottság felvázolja, milyen intézkedéseket hoz majd az idén azért, hogy Ursula von der Leyen elnök politikai iránymutatásai nyomán olyan kézzelfogható eredmények szülessenek, melyeknek az európai polgárok és vállalkozások egyaránt hasznát látják.
A munkaprogram legfőbb célja, hogy az EU sikeresen megragadja a párhuzamosan végbemenő ökológiai és digitális átállásban rejlő lehetőségeket. A Bizottság 2020-ban azon fog dolgozni, hogy konkrét kezdeményezéseket indítson útnak az Ursula von der Leyen elnök által kitűzött hat fő cél megvalósítása végett az Európai Parlamenttel, a tagállamokkal és más partnerekkel együttműködve. A munkaprogramban felvázolt legfontosabb konkrét intézkedések:
- Európai zöld megállapodás:
- javaslat a 2050-re vonatkozó klímasemlegességi célt rögzítő európai éghajlat-politikai jogszabály elfogadására
- európai éghajlati paktum a klímasemlegességet szolgáló erőfeszítések összefogása céljából
- kezdeményezések a biológiai sokféleség védelméért
- „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a mostaninál fenntarthatóbb élelmiszer-termelésért
- A digitális korra felkészült Európa:
- új európai adatstratégia a nem személyes adatokban rejlő hatalmas érték hasznosítása céljából
- új európai ipari stratégia az ipari és innovációs kapacitások megerősítéséért
- digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a digitális szolgáltatások egységes piacának megerősítése végett
- Emberközpontú gazdaság:
- intézkedések a társadalmi méltányosság, a fenntarthatóság és a gazdasági növekedés céljából
- javaslatok a méltányos minimálbérre, valamint a hatékony és méltányos adóztatásra, az európai munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszer és az európai gyermekgarancia létrehozására, valamint az ifjúsági garanciarendszer megerősítésére
- Európa szerepének erősítése a világban:
- új stratégiák az afrikai és nyugat-balkáni szomszédos országokkal való együttműködés előmozdításáért
- az Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésének szorgalmazása és a csatlakozási folyamat lendületben tartása
- Az európai életmód előmozdítása:
- új migrációs és menekültügyi paktum, a menekültügyi politika reformja
- a rákellenes küzdelem erősítése
- kezdeményezések a készségfejlesztés, valamint a digitális és az ökológiai átállásból fakadó kihívások kezelése végett
- új stratégia a biztonsági unióra vonatkozóan
- Az európai demokrácia megerősítése:
- konferencia Európa jövőjéről a polgárok bevonásával
- intézkedések a szilárd jogállamisági kultúra védelmében
- kezdeményezések a demográfiai helyzet (pl. az idősödés) következményeinek kezeléséért
A Bizottság a munkaprogram kidolgozása közben szorosan együttműködött az Európai Parlamenttel, a tagállamokkal és a tanácsadó bizottságokkal, most pedig egyeztetések formájában az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal közösen ki fogja dolgozni azoknak a fő céloknak a listáját, amelyek tekintetében a társ-jogalkotók egyetértenek a gyors fellépést illetően.Az Európai Bizottság 2020. évi munkaprogramja és annak mellékletei
Új szakpolitikai célkitűzések a bizottsági munkaprogramban
Tájékoztató az Európai Bizottság munkaprogramjáról
Biztonságos 5G-hálózatok
Az Európai Bizottság ma elfogadta az ötödik generációs (5G) mobilhálózatok bevezetéséhez kapcsolódó biztonsági kockázatok csökkentését célzó közös intézkedéscsomagot, amelyről az uniós tagállamok azt követően állapodtak meg, hogy nemzeti szinten azonosították a kockázatokat és a sebezhető pontokat, és közös uniós kockázatértékelést tettek közzé.
A közös
intézkedéscsomag – más néven eszköztár – elfogadásával a tagállamok
kötelezettséget vállalnak arra, hogy az azonosított kockázatok tárgyilagos
értékelése alapján, arányos kockázatcsökkentő intézkedéseket hozva közösen
haladnak előre. A Bizottság a hatáskörébe tartozó területeken maga is lépéseket
tesz, egyúttal pedig azt szorgalmazza, hogy a tagállamok április 30-ig
léptessék életbe a legfontosabb intézkedéseket. Az eszköztárt alkotó
intézkedések végrehajtását szorosan össze kell hangolni azért, hogy az uniós
vállalkozások és polgárok teljes mértékben és biztonsággal ki tudják aknázni az
új technológia előnyeit.
Az 5G kulcsszerepet fog játszani Európa digitális gazdaságának és társadalmának
fejlődésében. Segíti, hogy a polgárok élete szempontjából kiemelten fontos
területeken új digitális szolgáltatások valósuljanak meg. Ezek a hálózatok egymással
összekapcsolt sok ezermillió tárgyra és rendszerre terjednek ki, egyebek között
olyan kritikus fontosságú ágazatokban, mint az energiaipar, a közlekedés, a
bankszektor és az egészségügy, továbbá érintik az ipari biztonsági rendszereket
is.
Ugyanakkor
kevésbé központosított architektúrájuk, élvonalbeli intelligens számítási
képességeik, nagyobb antennaigényük és fokozott szoftverfüggőségük miatt az 5G-hálózatok
több ponton sebezhetőek. A kiberbiztonsági fenyegetések egyre gyakoribbak és
egyre kifinomultabbak. A hálózatok biztonságának garantálása ezért az egész EU
számára kiemelt stratégiai jelentőségű.
Az eszköztár az uniós szinten összehangolt értékeléskor azonosított összes
kockázattal foglalkozik, beleértve a nem technikai tényezőkkel kapcsolatos
kockázatokat is, például a nem uniós államok által az 5G ellátási láncon
keresztül történő beavatkozás kockázatát.
Az eszköztár
stratégiai és technikai intézkedéseket, valamint – ezek hatékonyságának
növelése céljából – kapcsolódó intézkedéseket tartalmaz. A tagállamok egyebek
mellett megállapodtak arról, hogy szigorítják a biztonsági követelményeket,
illetve hogy korlátozásokat léptetnek életbe a magas kockázatúnak tekintett
beszállítókra vonatkozóan, ideértve a kizárásukat is, ha ez a kritikusnak és
érzékenynek tekintett kulcsfontosságú eszközök (például a gerinchálózati
funkciók) szempontjából szükségesnek bizonyul.
Az Európai Bizottság közleménye: Az 5G biztonságos kiépítése
az EU-ban – Az uniós eszköztár végrehajtása
- Az 5G-s kiberbiztonságra vonatkozó uniós eszköztár
- Tájékoztató az 5G-s kiberbiztonságra vonatkozó uniós eszköztárról
Kiberbűnözés: az európaiak aggódnak online biztonságukért
Az Európai Bizottság ma tette közzé a kiberbűnözés témájában készült legfrissebb Eurobarométer-felmérés eredményeit. Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadók az eddiginél nagyobb mértékben vannak tisztában a számítógépes bűnözés veszélyeivel: 52%-uk (Magyarországon a 41%-uk) véli úgy, hogy nagyon jól vagy meglehetősen jól tájékozott a témában. Ez uniós szinten 6%-os, Magyarország estében pedig 5%-os javulást jelez a 2017-ben mért értékekhez (EU: 46%, Magyarország: 36%) képest.
Az európai
polgárok ugyanakkor kevésbé magabiztosak azt illetően, képesek-e saját
biztonságukról gondoskodni az internethasználat közben: a megkérdezettek 52%-a
(Magyarországon a 42%-a) érzi úgy, hogy megfelelően képes védekezni a
kiberbűnözéssel szemben. Ez mind uniós szinten, mind Magyarország esetében
markáns csökkenést jelent a 2017-ben mért adatokkal (EU: 71%, Magyarország:
64%) összevetve. A válaszadók leginkább hekker-támadásoktól tartanak, valamint
attól, hogy csalás áldozatává válnak, illetve hogy a kiberbűnözők visszaélnek
személyes adataikkal vagy ellopják személyazonosságukat.
A felmérésről készített jelentés teljes szövege