Nem kell végrehajtani a kvóta ügyében hozott európai bírósági döntést Trócsányi szerint

„Nincs a legjobb kezekben az uniós pénz Magyarországon” címmel közölt cikket az osztrák Kurier. Alcímében pedig a „korrupciógyanú” kifejezés párosul hazánkkal, amit az Európai Parlament, mások között az osztrák néppárti képviselő, Claudia Schmidt is vizsgált, s a budapesti könyvvizsgálat után komoly aggályokat vetett fel, tekintve a pénzügyek átláthatatlanságát, törvénytelen pályázatokat, és az uniós források félre menedzselését állapítva meg.

A 4-es metróra átutalt pályázati pénzekből a korrupciós ügyeket vizsgáló OLAF-nak 228 millió eurót kellett volna visszakövetelnie a korrupció, a pénzhiány és a rossz kalkulációk miatt – állítja Schmidt képviselő. Ha a vizsgálat igazolást nyer, Magyarországnak vissza kell fizetni bizonyos összeget a 2014–20 között odaítélt 25 milliárd eurós támogatásból.

A német Süddeutsche Zeitung ugyanebben a témában írt cikke szerint a felcsúti beruházásokról számos riport készült, amely a korrupció gyanúját és azt vetette fel, hogy Orbán családja húzott hasznot belőlük. Az ezt vizsgáló bizottság vezetője pedig visszautasította, hogy politikailag elfogult lenne és beavatkozna a választásokba, hisz’ azok csak jövő tavasszal lesznek. Ugyanakkor a cikk megjegyzi, Ingeborg Gräßle kerülte a közvetlen kormányzati kritikát, sőt modern és sikeres EU-tagállamként dicsérte Magyarországot.

Ezzel szinte ellentétes álláspontot fogalmazott meg az osztrák Claudia Schmidt. Végkövetkeztetés, 3–4 évente fognak emiatt Magyarországon pénzügyi ellenőrzést végezni.

Az osztrák Die Presse pedig Trócsányi Lászlót idézve azt írja, Magyarország megtalálta az útját, hogyan kerülje ki az Európai Bíróság döntésének végrehajtását és hogyan utasítsa el a menekültek befogadását. Az igazságügyi miniszter jelezte, hogy a 2015-ben elfogadott határozat kétéves határideje szeptember 26-án lejár, ami az ő értelmezése szerint azt jelenti, Magyarország nem köteles teljesíteni a kvóta-rendeletet. Emellett szerfölött igazságtalannak tartja, hogy Brüsszel sem Ausztrián, sem más országon nem kérte számon azt, amire Magyarországot kötelezné.

Tv-interjút adott Szijjártó Péter a brit közszolgálati csatornának, a BBCnek, amelyben a kvótaügytől kezdve a muszlimellenességen át a CEU elleni törvényig, illetve a Soros-ellenes kampányig a legkritikusabb kérdéseket tette fel az újságíró. A magyar külügyminiszter tagadta, hogy muszlim-ellenes lenne a kormány, úgy fogalmazott keresztény országként semmi és senki ellen sincsenek. Csak arról van szó, hogy a múlt 2-3 évben az illegális bevándorlók terrorista kockázatot jelentenek Európára, és Magyarország meg akarja védeni állampolgárait ezektől a fenyegetésektől. És ez az ország szuverenitásának az ügye is. Arra a kérdésre, hogy nem vállal át semmilyen terhet Olaszországtól például a menekültek befogadásában, a miniszter azt mondta, „800 millió euróval hozzájárultunk a közös terhekhez a kerítés megépítésével”. … Jogosan akarják tudni az emberek, honnan jön az a pénz, amivel a közvéleményt akarják befolyásolni külföldről – reagált a civileket megbélyegző törvény kapcsán. S amikor a külföldi egyetemek fölötti még szigorúbb kontrollra kérdezett az újságíró, akkor azt mondta: bocsánat, de ez nem igaz. Az orosz befolyás erősödését így magyarázta: bármikor konfliktus volt Kelet és Nyugat között, mindig Közép-Európa veszített. Tanultunk a történelemből és nem akarunk többé vesztesek lenni. Ezért tartjuk mindkét oldallal a kapcsolatot. S reméli, a közeli jövőben sokkal jobb viszonyt fog ápolni az Európai Unió Oroszországgal. Az illiberális demokrácia és az EU-ellenes retorika vajon azt jelenti, kilép Magyarország az unióból? Mire a válasz: Magyarország csak az erős Európai Unióban lehet erős gazdaság. Része vagyunk és tagja az uniónak és azok is maradunk – cáfolta a feltételezést a külügyminiszter.

Az ENSZ közgyűlésén New Yorkban tartózkodó magyar külügyi és külgazdasági miniszter az orosz TASZSZ hírügynökségnek is nyilatkozott, méghozzá az oroszokat sújtó szankciókról. Elmondta, noha kár éri emiatt Magyarországot is, az a realitás, amíg az ukrán helyzet nem változik, a szankciók sem fognak, ezzel együtt kell tudni élni. A 2014 óta cégek és bizonyos személyek ellen bevezetett szankciókat Brüsszel 6 napja újabb fél évre meghosszabbította.