A személyi hitelek folyósítása az utóbbi fél év mélypontjára jutott, ám az év 10 hónapját tekintve még így is emelkedést mutat a statisztika a harmatgyenge tavalyi teljesítményhez képest. Az áruhitelezés ugyanakkor profitál a visszafogott költésekből – az emberek csak azt veszik meg, amire tényleg szükségük van –, igaz az infláció miatt jóval drágábban, mint tavaly.
Felemás helyzetben várja a karácsony előtti heteket a fogyasztási hitelpiac. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az idén októberben féléves mélypontra zuhant a lakosság által felvett személyi kölcsönök összege – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A folyósított személyi kölcsönök összege nem érte el 43 900 milliót, ami közel 3000 millió forinttal múlja alul a szeptemberi 46 700 milliót, és 14 százalékkal az augusztusi 50 100 millió forintot közelítő összeget.
Miután a múlt év végén az energiapiaci bizonytalanság, a megugró infláció és az egyre gyorsabban emelkedő kamatok alaposan visszavetették a hitelkeresletet is, a mostani, egyébként igen szerény adat is több mint harmadával magasabb folyósítást jelent, mint esztendővel ezelőtt. Az idén október végéig folyósított 435 000 millió forint is időarányosan 3000 millióval magasabb, mint az egy évvel ezelőtti személyikölcsön-felvétel. Ugyanezen időszak alatt a lakáshitelpiac forgalma 58 százalékkal zuhant.
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a következő hónapokban az éves összevetés majdhogynem értelmét veszti, hiszen a személyihitel-piac zsugorodását mindennél jobban mutatja: egy évvel ezelőtt mindössze 26 500 millió forintnyi személyi kölcsönt tudtak kihelyezni a bankok. Ilyen alacsony folyósításra legutóbb – a covid kitörését követő személyi hitelekre vonatkozó 5 százalékos kamatplafon hónapjait nem számítva –2018 januárjában volt példa.
Az éves bázison történő bővülés Gergely Péter szerint így még akkor is borítékolható, ha a múlt hónapok lassulása azt mutatja, hogy a háztartások a javuló makrogazdasági adatok közvetlen hatását még nem érzik, vagy, ha igen, akkor a korábban felélt tartalékaikat építik újjá ahelyett, hogy jól látható beruházásba kezdjenek, amihez szükség lehet a személyi kölcsönök 2,1 millió forintot meghaladó átlagösszegére. A pénzügyi szakértő szerint már csak azért sem várható drasztikus felívelés, mert a személyi kölcsönök kamatai megdermedtek: az átlagos hitelkamat októberben 19,31 százalék volt, ami alig 18 bázisponttal marad el a januári csúcstól, amikor az infláció nem 9,9, hanem 25,7 százalék volt.
A személyi kölcsönöket tekintve a hazai lakossági hitelpiacon jó eséllyel csak az áruhitelek tudnak majd felmutatni. Az októberben folyósított 4200 millió forintnyi áruhitel – a 2021. decemberi boomot leszámítva – évtizedes csúcsnak tekinthető. A BiztosDöntés.hu szakértője arra emlékeztetett, hogy az októberi folyósítás 45 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti 2900 millió forintot, ha pedig az év 10 hónapjában a boltokban történő vásárlást megkönnyítő hitelek 31 700 milliós állományát vetjük össze a bázisév hasonló időszakával, akkor 7 százalékos a bővülés.
Gergely Péter szerint ugyanakkor figyelmeztető, hogy a növekedésben az infláció nem kis szerepet játszik. Az idén októberben a folyósított áruhitelek átlagösszege már alig maradt 300 000 forint alatt, miközben egy évvel ezelőtt ennél közel ötödével, több, mint 50 ezer forinttal kisebb összegű hitelt kellett felvennie áruhitelként a családoknak, hogy megvásárolják a számukra fontos eszközöket.