Nyikoláj Koszov (nyitó képünkön) bankelnök a volt KGST-bankból nemzetközi fejlesztési bankká átvedlett pénzintézet első, magyarországi bemutatkozóján, a pesti Kempinski hotelben tartott sajtótájékoztatón igyekezett elébe menni a sajtó részéről várható kellemetlen kérdéseknek, s eleve hárításba kezdett: nem, a bankja nem kémtevékenység céljából költözik Budapestre Moszkvából. (Nyitó képünk forrása: Financial Times)
Ő maga személy szerint nem kém, de büszke KGB-s kémtevékenységet folytató szüleire. Apja, aki a 70-es években a magyar belügyminisztériumban működött KGB-képviseletet vezette „nagy érdeklődéssel követte a magyar gazdasági reformokat” (ez nem is kétséges – szerk.), édesanyja pedig szobrászként több magyar múzeumban is kiállított.
A Nemzetközi Beruházási Bank tevékenysége nyilvános – mondta Koszov – , és segíti a közép-kelet-európai régió gazdasági fejlesztését. A bank 110 fős személyi állománnyal költözik Budapestre. A munkatársak között „nincsenek kémek”. A közvetlen kinevezések rendszerét ő szüntette meg négy éve. Azóta munkatársaikat nyilvános pályázatok útján választják ki, és a pályázatokat nemzetközi panel bírálja el. Egy-egy pozícióra sokszoros a túljelentkezés. Szakemberek dolgoznak náluk, és négyötöd részt nem oroszok, mind a kilenc tulajdonos országból valók adják a jelenlegi munkatársi gárdát.
Egyelőre a pesti Váci út egyik irodaházában van ideiglenes székhelyük. Igen – válaszolta többek, köztük az Infovilág kérdésére – tervezik végleges székházba költözésüket, és a székházat illetően több opció is felvetődött. Ezek egyike valóban az Ybl tervezte Lánchíd-palota, de más hely is szóba került. Akár egy–másfél évbe is beletelhet, amíg kialakítják végleges helyüket.
Ami pedig a diplomáciai mentességet illeti – ugyan miért van erre szüksége egy legális pénzügyi-gazdasági tevékenységet végző cég embereinek? – szólt a kérdés, nos, erre az a válasz, hogy „ez teljesen normális, bevett dolog, Moszkvában is így volt”. Amúgy pedig benne van a cég alapító okiratában, tehát a tulajdonos kilenc tagállam közös akaratából alakították így. Nem is minden munkatársuknak jár majd ez a kedvezmény – tette még hozzá Koszov. Össze kell állítaniuk a listát, amit egyeztetnek a magyar külügyminisztériummal és egyéb szervekkel, ezt hamarosan benyújtják. Utána lesz végleges a diplomáciai státuszba kerülők neve és száma.
A sajtó – Koszov szerint – mindenféle rosszindulatú feltételezést és hamis információkat közöl róluk. Történetesen az, amit a londoni Financial Times feszegetett, hogy az NBB/IIB orosz szervezetként van bejegyezve az orosz állami intézmények regisztrációs jegyzékében, igaz. Ez az 1970-es évektől volt így, de e közlés nyomán ő, Koszov személyesen járt utána, és a bejegyzést napok alatt törölték.
Az a tavalyi bejelentésük, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank közös bankcsoportban egyesülhet a hasonló struktúrájú, szintén a KGST-időkben született Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankkal (IBEC), s hogy ez az egyesülés a Budapestre költözés után valósulhatna meg, már nincs napirenden – jelentette ki a bankelnök. Bár – tette hozzá – az jó lenne, ha a jelenlegi kilenc tagország mellé újabbak is társulnának.
A ma közölt adatok alapján a bankban kilenc, korábban a szovjet tömbhöz tartozó országnak van tulajdonrésze: Bulgária, Csehország, Kuba, Magyarország, Mongólia, Oroszország, Románia, Szlovákia és Vietnam. A befizetett alaptőke csekély: 329,61 millió euró. Ebből Magyarországra 12,14%, 40 millió euró jut. Domináns helyzettel, az alaptőke 45%-át birtokoló Oroszország rendelkezik. A bank vezetői Koszov mellett azonban azt igyekeztek bizonygatni, hogy a Budapestre költözéssel új helyzet állt elő: a közép-kelet-európai régióra igyekeznek koncentrálni tevékenységüket, és a jelenlegi struktúrában az EU-tagországok (ti. Csehország, Magyarország, Szlovákia, Románia, Bulgária) 50%-ot meghaladó többséggel bírnak. Továbbá a kihelyezett hitelek több, mint a fele jelenleg is EU-országbeli projektekhez kötődik, és a bank bízik abban, hogy ide költözve ez az arány tovább növekszik majd.
Nemcsak az alaptőke, a jelenlegi eszközérték sem túlságosan nagy: 1300 millió eurós tőkéje alapján az NBB nem tartozik a nagy nemzetközi fejlesztési bankok közé. Magyarország 2000-ben, Orbán Viktor első kormánya idején kilépett a volt KGST-bankból, majd 2015-ben, Orbán harmadik kormányzása alatt visszatért a „keleti nyitásnak” keresztelt stratégia jegyében. Lengyelország – figyelemre méltóan – nem tag, és nem is tervezi ezt.
Az orosz állam 2012-ben lehelt új életet a szervezetbe azzal a kimondott céllal, hogy az hozzájáruljon „Oroszország nemzetközi fejlődéséhez”. A bankkal kapcsolatos történéseket közelről követő források – diplomaták és banki szakemberek – találgatnak arról, vajon miért érheti meg a magyar kormánynak ennyire szorosra fűzni a viszonyt az orosz dominanciájú NBB-vel. A bank gazdasági jelentősége ugyanis meglehetősen kicsi, főleg azokhoz a nyugati pénzügyi intézményekhez képest, amelyeknek Magyarország már amúgy is tagja. Az Európai Beruházási Bank (EIB) például 243 milliárd euró alaptőkével dolgozik.
Egyöntetű a vélemény: a Budapestre költözéssel az oroszok további hírszerző kapacitásra tehetnek szert Magyarországon, miközben a befektetéseik révén betekintést kaphatnak nagy magyar vállalatok és bankok működésébe. Az OTP-vel és a MOL-lal már kialakítottak kapcsolatokat – tudhatták meg az újságírók a mai eseményen.
Bankként – a vezetők elmondása szerint – a fenntartható, környezetbarát fejlesztések támogatása a céljuk, a zöld beruházások, a megújuló energiák fejlesztése, és a kis- és középvállalatok fejlesztése. Magyarországi eddigi szinte egyetlen projektjük ezeket alátámasztani látszik: az NBB 37,3 millió eurós, 11,8 milliárdos támogatásával, garancia nyújtásával a Bács-Kiskun megyei Mélykúton épült meg ugyanis egy korszerű liba- és kacsa-feldolgozó üzem. Ennek januári megnyitó ünnepségén Orbán Viktor is megjelent Koszov társaságában. A Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt., Kiss István milliárdos agrárvállalkozó családi vállalkozása, amelyben azonban állami intézmények is résztulajdonosok immár, Magyarország egyik legnagyobb ilyen feldolgozója. A cég fő tevékenysége a pecsenyekacsa és szezonliba darabolása, pecsenyekacsa sütése. A zöldmezős beruházás keretében felépült a többi között egy-egy vágóüzem előhűtővel, daraboló, tálcázó- és csomagoló üzemrész hűtőtárolóval, kacsasütő-üzem, egyedi logisztikai központ 4500 tonna tároló kapacitású automata hűtőházzal, tollfeldolgozó üzemrész, irodaépület, valamint a környezetvédelmi szempontoknak megfelelő modern szennyvíztisztító. A beruházás eredményeként 350 új munkahely jött létre a régióban. Az üzem teljes vágókapacitása elérheti az 50 000 kacsa/nap mennyiséget, amellyel évente 10 millió kacsa és 600 ezer húsliba vágása válik lehetővé.
Ez számottevő, de eddig egyetlen fejlesztés. A további tervekről Georgij Potapov stratégiai alelnök annyit tudott mondani, hogy a következő három évre vonatkozó stratégiai terveikben mintegy 150 millió eurónyi befektetést szeretnének Magyarországon, további 100 millió értékű (32 milliárd forint) hitelkihelyezést fontolgatnak mezőgazdasági, energetikai, valamint kis- és középvállalkozásokkal összefüggő projektek területén. Ezek végül is lehetnek fontos beruházások, ha nem túl nagyok is. – Valószínűleg EU-s forrásokból ugyanúgy elérhetők lennének, ha felhasználásukat nem egyéb szempontok vezérelnék kis hazánkban.
A bank finanszírozása kötvény-kibocsátásokkal történik. Bécsben, Pozsonyban, Prágában, valamint a budapesti tőzsdén is van kötvény-kibocsátásuk. Tevékenységük mindenben megfelel a vonatkozó EU-s és egyéb szabályoknak. Tartják magukat például az Oroszországgal szemben érvényes EU-szankciókhoz is – szögezte le Koszov.
Mégis: mit várnak, remélnek a Budapestre költözéstől üzleti-banki szempontból? Erre meglehetősen homályos, ám lelkes válasz érkezett: Budapest gyorsan fejlődő, növekvő pénzügyi központ. Földrajzilag is a megcélzott régió közepén fekszik, mindenhonnan jól elérhető. „Több új üzletet remélünk, és azt, hogy európaibbá válik itt a bank tevékenysége” – mondta a bankelnök.