Az orosz kormánypárti Russia Today beszámolt arról, hogy Szijjártó Péter jövő hétfőn Luxembourgban az uniós külügyminiszteri találkozón az Ukrajnával való társulási szerződés felülvizsgálatát kéri az új ukrán oktatási törvény miatt.
Szerinte ugyanis Kijev megszegte ezt a szerződést. A tv-s portál szűkszavúan megjegyzi, hogy Oroszország és Románia is tiltakozott az új törvény ellen. Moszkva szerint a jogszabályt azért hozták meg ebben a formában, hogy az Ukrajnában oroszul beszélő milliók érdekeit megsértsék.
Az orosz TASS hírügynökség a Kreml szóvivőjét is megszólaltatta, s Dmitrij Peszkov teljesen egyetértett a magyar külügyminiszter tiltakozásával, mondván: azért keltett aggodalmat számos európai uniós országban, mert szerinte sem egyeztethető össze a törvény az uniós alapértékekkel. Majd az erről őt faggató újságírókat arra kérte, a magyar kormányzati szervekhez forduljanak a társulási szerződés részleteiért. Ugyanakkor a cikk Szijjártó ígéretével zárul: azaz Magyarország mindaddig megakadályozza Ukrajna uniós csatlakozásának előrejutását, amíg Kijev nem változtat az oktatási törvényen.
A BBC még ennél is tovább megy: Kijev álláspontjára is felhívja a figyelmet, amely szerint a jogszabály nem sért semmilyen uniós normát, sőt Kijev maga is az Európai Tanácshoz fordult a törvény revízióját kérve. S ír arról is, hogy Szijjártó kárpátaljai iskolába látogatott el, ahol az érintettekkel beszélgetett. Ljubov Nepop Ukrajna budapesti nagykövete pedig azt nyilatkozta, teljes mértékben meg van győződve arról, hogy a törvény nem sért semmilyen nemzetközi szerződést és nem megy szembe Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel sem.
Az ukrán oktatási törvény okozta nemzetközi konfliktussal a The Washington Post is foglalkozik, szintén Szijjártó szavaira építve: a határon túli magyarok sorsa nem lehet alku tárgya. Pavlo Kimklin ukrán külügyminiszter ennek okán Budapestre érkezik csütörtökön, hogy a külügyminiszteri uniós csúcson hétfőn napirendre kerülő társulási szerződésről előzetesen egyeztessen magyar kollégájával.
A Russia Today foglalkozik a KDNP-s Aradszki András Sorosra és sátáni tervére vonatkozó parlamentben tett kijelentéseivel. A tényszerűség kedvéért Soros 2015-ben írt véleménycikkéből is idéz, de nemcsak az 1 millió menekültre tér ki, hanem a befogadásukat biztosítandó brüsszeli pénzügyi források szükségességére is épp úgy, mint arra, hogy mennyire fontos az uniós országok egymás iránti szolidaritása. Gorán Buldioski, az Open Society európai igazgatója pedig arról igyekszik meggyőzni a magyar kormányt, hogy semmilyen globális összeesküvési terv nem készült Magyarország ellen.
A kétsebességes Európai Unió léte alapvetően függhet az euró bevezetésének a szándékától, s erre már egyértelmű utalást tett az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker az unió helyzetéről szólt nagy beszédében – írja az Euobserver. Ebben Junckert mellszélességgel támogatja Emmanuel Macron francia elnök, ellenben politikai nyomásgyakorlásnak tekinti a lengyel külügyminiszter. Konrad Szymanski szerint politikai befolyással kezdődött el az uniós egységkovácsolás, márpedig ha egy országnak nem származik belőle előnye, akkor nem fog csatlakozni egyhamar az euro-zónához. Hasonló véleményt fogalmazott meg Kovács Zoltán szóvivő is, aki úgy látja, ez nem érdeke most Magyarországnak, azonban az uniós csatlakozás része hosszú távon. Tévhit az unió egységének megteremtését az euró-zóna egységességében keresni – állította Kovács. Mint ahogy a jogállam kérdésében különutas politikát visz Lengyelország és Magyarország, úgy igyekszik mindkét állam a pénzügyi kontroll alá vételt is elkerülni. Ellenben hajlandóságot mutat Csehország, Románia, Bulgária is, mert nem akarnak a kétsebességes Európában lemaradni.