Costa Ricától Hollandián át Zambiáig 120 országot hívott meg Joe Biden kormánya a második Demokrácia Csúcsra, amelyen a meghívottak személyesen épp úgy részt vettek, mint a digitális térben. Biden alapvető célja ezzel, hogy Amerikát négy év trumpizmus után ismét vezető szereplőként a világpolitika színpadára állíthassa – írja elemzésében a The Washington Post.
Be kell bizonyítani, hogy a demokrácia működik, aminek kézzel fogható eredményei vannak az emberek életére. Az persze más kérdés, hogy kiket nem hívtak meg. Magyarországot és Törökországot viszont nem: a demokrácia rendszerre jellemző hanyatlása okán. Vannak még hasonlóan kifogásolható demokráciák, Tunézia, India, és a sort hosszasan folytathatnánk számba véve Izrael pillanatnyi helyzetét is, de ezeknél az országoknál még nem annyira szembetűnő és érzékelhető a demokratikus intézmények lebontása. Richard Hassra, a tekintélyes amerikai agytröszt vezetőjére hivatkozva mindenesetre azzal zárul a The Washington Post cikke, hogy azokra az országokra is szüksége van Amerikának – tekintve a Oroszország elleni szankciókat, a klímaváltozás elleni küzdelmet.
Ankarában találkozván a török elnökkel Novák Katalin kijelentette: Oroszországnak ki kell vonnia csapatait Ukrajnából, hogy ismét béke lehessen – írja az ukrán Европейская Правда. A magyar államfő a béketerv melletti kiállását hangsúlyozva nem beszélt az oroszok győzelméről, sokkal inkább megvalósítható célokat vázolt fel. Meg kell akadályozni a háború tovább terjedését, a feleknek le kell nyugodniuk, nem lehet, nem szabad tovább szítani a feszültséget, a harcoló feleknek asztalhoz kell ülniük és ki kell dolgozniuk a béketervet. Megköszönte Recep Tayip Erdogannak az eddigi sikeres közvetítést Ukrajna és Oroszország között.
A cikk megjegyzi, hogy más hivatali személyek kevésbé határozott álláspontot képviselnek, amikor Ukrajna békéjéről van szó. Jelesül: Szijjártó Péter az ENSZ februári közgyűlésén még arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak és Oroszországnak kellene megállapodniuk a békekötésről.
Szijjártó az orosz miniszterelnök-helyettessel, Alekszandr Novákkal tárgyalt telefonon, utóbbi pedig megerősítette, hogy a szankciók ellenére Moszkva karban tudja tartani a Török Áramlatot, így fennakadás nélkül folytatódhatnak a jövőben is az orosz gázszállítások Magyarországra – számol be erről az osztrák Die Presse. Június 5–12-re tervezik a karbantartási munkálatokat, de emiatt hazánknak nem kell nyugtalankodnia. Emellett szó esett az olajszállításokról és az atomenergetikai együttműködésről is. A Die Presse idézi a magyar külügyminisztert, aki ezúttal is megerősítette: a nukleáris energiát érintő összes esetleges uniós szankciót blokkolni fogja Magyarország.
Szívélyes fogadtatásban részesítette a Magyar Turisztikai Ügynökség három évvel a covid-járvány kirobbanása után a kínai turisták első csoportját a budapesti reptéren – számol be erről a Shengenvisa Info portál. Nagyon megviselte a turisztikai iparágat a pandémia, ezért most gyorsan helyre szeretnék állítani a korábbi forgalmat, amikor 280 ezer kínai turistát fogadtak egy évben, és ez a járvány idején 5000-re csökkent. Tavaly is mindössze 16 000 turista érkezett a világból.
Katrin Kremmlernek az ‘Eurasian Magyars’: avagy hogyan írja át az illiberális Magyarország az őstörténeti nemzettudatot című könyvét szemlézte az amerikai George Washington Egyetem az illiberális tanulmányok programja részeként. A politikai rendszerrel párhuzamosan illiberális tudományos intézményeket hozott létre a magyar kormány, aminek lényege: a magyar államiságot a hunokkal, avarokkal való kulturális és civilizációs folytonosság jegyében azonosítja.
A Kultúrtáj rendezvények is ezt hivatottak megerősíteni, ami a könyv szerzője szerint igencsak megkövetelne némi komplex tudományos kutatást, bizonyítékokat.