Orbán Viktor az Európai Néppárt neveletlen gyermeke, de ez nem jelenti azt, hogy nem javulhat meg és a felfüggesztés nem vezet automatikusan a kizáráshoz – írja a Reuters. Ezt az EPP egyik illetékese mondta, és a hírügynökség azért idézi, mert a miniszterelnök a szokásos pénteki rádióinterjúban ismét belengette: még nem dőlt-el, a jövőben melyik pártcsaládhoz tartozik a Fidesz, azaz átléphet új frakcióba is, ha úgy ítéli meg, hogy a mostani tagság nem szolgálja a nemzeti érdekeket.
Azt nem árulta el, hogy milyen alternatíva jöhet szóba, de a politikus már jó ideje flörtöl a szélsőjobbal. A tudósítás emlékeztet arra, hogy Szijjártó Péter a napokban kijelentette: vörös vonal lenne, ha a konzervatívok migránsbarát pártokkal szövetkeznének. A már idézett néppárti nyilatkozatból viszont az derül ki, hogy kereszténydemokraták arra igyekeznek rávenni Orbánt: tartson ki az EU-párti irányvonal mellett.
A magyar kormányfő beadta a derekát a közigazgatási bíróságok kapcsán és ezzel gesztust tett bírálóinak, elsősorban a Néppártnak – írja a svájci Neue Zürcher Zeitung. Holott Orbán Viktor nem arról híres, hogy a fontos kérdésekben engedne a nemzetközi bírálatoknak. Éppen ellenkezőleg, a jelek szerint agresszív retorikáját csak feltüzelik a külföldről érkező figyelmeztető szavak. Épp ezért annál figyelemreméltóbb a mostani visszakozás. A kifogások már hónapok óta ismeretesek, ezért meglepő az időzítés.
Megfigyelők egyértelmű összefüggést látnak az európai választás eredményével, miután elmaradt a kormányfő által remélt szélsőjobbos-nacionalista áttörés. A politikus oly mértékben támadta a kampányban az EPP-t, hogy azzal még az iránta jóindulatú Webert is felpaprikázta. Viszont hevesen kokettált a populistákkal, és önmagát már a Salvini-féle összefogás zászlóvivőjének látta.
Most viszont Gulyás Gergely azt közölte, hogy a Liga vezére olyanokkal működik együtt, akikkel a Fidesz semmiféle szövetséget sem tud elképzelni. Ily módon a közigazgatási bíróságok tervének feladása engedmény a konzervatívoknak. A Fidesz számára előnyös lenne, ha nem távoznék a pártcsaládból, például azért, mert már folynak a tárgyalások a következő, hosszú távú uniós költségvetésről.
A magyar miniszterelnök minden lehetséges udvarlójának kedvében akar járni, de úgy tűnik föld, előkészíti a terepet a meghátráláshoz, mert vissza akar térni a Néppártba – állapítja meg a Politico. Ám ez immár nem tőle, hanem attól függ, milyen jelentést terjeszt elő majd a háromtagú Bölcsek Tanácsa. A jelek szerint Orbán igyekszik megnyerni a testületet, miután a sajtószabadság korlátozásával és a fékek, illetve ellensúlyok aláásásával vádolják. Így visszalép a közigazgatási bíróságok felállításától, de ezzel párhuzamosan folytatja az előkészületeket az MTA kutatóhálózatának bekebelezésére. Egyébiránt pedig Orbán a Kossuth rádióban barátjaként emlegette Salvinit és úgy értékelte, hogy még sok minden megváltozhat az Európai Parlamentben.
A lap szerint figyelmeztető lövéssel ér fel Magyar- és Lengyelország számára, hogy az Európai Bíróság kimondta: a német ügyészségi rendszer nem kellő mértékben független a politikától – írja a Süddeutsche Zeitung. A döntés úgy hat, mint egy pörölycsapás, és azt vonja maga után, hogy azonnal vissza kell vonni 5600 olyan európai letartóztatási parancsot, amelyet a német vádhatóságok állítottak ki. Így elengedik azokat, akiket valamelyik tagországban ilyen körözés alapján vettek őrizetbe. Az ügyészség munkáját szabályzó nemzeti törvények már nem felelnek meg az EU-normáknak, mármint hogy az ügyészek kötelesek követni az igazságügyi miniszter utasításait. Vagyis törölni kell ezt a kormányzati jogot.
Az európai letartóztatási parancs intézménye a tagállamok közti bizalmon alapszik, tehát azon, hogy aki kiállította a papírt, az megtartja a jogállami normákat. Ha itt kétség vetődik fel, összedől az egész rendszer. Amúgy az ítélet egy nappal az uniós választás után látott napvilágot, ami lehet, hogy véletlen, de sokatmondó. Félő ugyanis, hogy az olyan államok, mint a lengyel és a magyar, politikai célokra használják fel a körözéseket, miután a két ország mind jobban eltávolodik a demokráciától. Vagyis hogy politikai ellenfeleket vetetnek őrizetbe külföldön. Az EiB példát statuál Németországon, hogy figyelmeztesse azokat, akik vaskosan veszélyeztetik a jogállamot. Mert az önállóság önigazgatás, nem lehet a minisztérium fennhatósága alá rendelni a bíróságokat és az ügyészségeket. Az autonómia azt jelenti, hogy meg kell szabadítani bilincseitől az igazságszolgáltatást.
A Charlie Hebdo vezércikkírója úgy látja az EP-választás után, hogy Európa egy öreg szolgálólányra emlékeztet – egy rakás idiótával megáldva. Ellenségei szemében még az sem számít, hogy az EU a békét szolgálja, ettől még szórják rá a rágalmakat. Az egyik kampányvitában például egy jelölt arra hivatkozva utasította el az Európai Védelmi Erők gondolatát, hogy az emberek a hazáért halnak meg, de olyan nincs, hogy európai haza.
Nos, a vélemény olyan, mintha az 1930-as évek egyik diktátorától származnék. A földrész a nacionalisták ellensége, mert a nacionalizmus az egyetlen terület, ahol a veszteseknek van esélyük a létezésre. Az unió viszont a közös érdeket helyezi a középpontba, ezért fenyegetés a sovinizmus és a populizmus terjesztői számára.
Úgy állítják be a kontinenst, mint egy csapat hiénát, amely egy sérült zebut akar leteríteni. Akkor bátorodnak fel, ha látják, hogy sokan vannak. Egy sorozatgyilkos primitív intelligenciája jutott nekik, így nagy a képzelőtehetségük, amikor magányos áldozatot kell leölni, ám semmire sem telik a fantáziájukból, ha másokkal kell együtt élni. Szintjük nem lép túl a populista demagógián. Magyarországon sem, ahol Orbán több mint 50 százalékot szerzett ugyan, de az eredmény azt mutatja, hogy az országnak súlyos gondjai vannak a saját történelmével, és hogy egyáltalán nem néz szembe a 2. világháborúval, az antiszemitizmussal és a nacionalizmussal.
Budapesten egymástól 50 méterre van Reagan és a náci-szövetséges, Horthy szobra. A klímavédelem továbbra sem népszerű, az emberek nem látnak túl az orruknál, pedig itt hamarosan élet-halál kérdéséről lesz szó. Európa, amely olyan, mint egy üvegedényben úszkáló aranyhal, mindössze 8 másodperces emlékezőtehetséggel, köszöni szépen, jól van.
Az utóbbi idők legfeltűnőbb politikai fejleményét a nacionalista populizmus megerősödése hozta – állapítja meg a The Economist. A Brexit, Le Pen és az AfD mind-mind megváltoztatta saját országában az erőviszonyokat. Olasz- és Lengyelországot elitellenes euroszkeptikusok irányítják. Orbán Viktor uralma aláássa Magyarországon a liberális demokráciát és teletömi az erős emberek barátainak, illetve vazallusainak a zsebét. Első ránézésre a mostani választás is csak még jobban megvilágította ezt az irányzatot.
Ám jobban odafigyelve már vegyes a kép. Lassult a populista nyomulás, mert a földrészen széttöredezik a politikai mező. Az eddiginél több helyet szerzett Strasbourgban a három nacionalista frakció. De összarányuk csupán szerény mértékben nőtt. Szó sincs a jósolt egyharmadról, 23 százalékig jutottak. És ha nincs Salvini, akkor visszaestek volna. A nagy vesztes kétségtelenül a két fő pártcsalád lett: a Néppárt és a szociáldemokraták, de ők főleg a zöldeknek és a liberálisoknak voltak kénytelenek helyeket átengedni. Még az állítólag reakciós Kelet-Európában is, lásd Szlovákiát és Romániát. Ám az eddigi meghatározó erők a nemzeti választásokon is hanyatlanak, ellenben jönnek fel a kisebb vetélytársak. Sokszínűbb lesz ily módon az Európai Parlament.
A biztos többséghez várhatóan négyes nagykoalíció kell, ám így túl széles lenne az ideológiai spektrum ideértve a keményen nacionalista Orbánt is. Habár lehet, hogy ő megy, illetve hogy kiteszik az EPP-ből. A liberálisok sok esetben a mérleg nyelvét játszhatják, ellenben a Brüsszel-ellenes szélsőjobb blokkoló kisebbséget alkothat bizonyos kérdésekben. A választást sok helyen úgy tekintették, hogy az csapást mér az európai politikára. Ám lehet, hogy éppen ellenkezőleg, új erőre kelti azt.
Már eddig is jó pár baleset érte a budapesti hajószerencsétlenségben érintett svájci társaság hajóit – állapítja meg az Aargauer Zeitung A Bázelben bejegyzett Viking River Cruises-nak 60 járműve van, miután roppant népszerűek a tengeri és folyami utak. A cégnél a központban 150-en, a világban 1000-en dolgoznak. Csak éppen a kedvező üzleti mérleghez szomorú statisztika társul: az egyik utasszállító 2005-ben Bécsben tartályhajónak ütközött, szerencsére senki sem sérült meg. Három éve viszont több ütközés is történt, az egyiknél ketten életüket vesztették. Egy szakíró szerint ezek a vállalkozások a hatalmas kereslet miatt nagy nyomás alatt állnak. Viszont csak nehezen találnak alkalmas munkaerőt. Más források szerint akadnak társaságok, amelyeknek Indonéziáig vagy Kínáig kell elmenniük, hogy megfelelő szakembereket toborozzanak.
A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.