A migrációs kötelező kvótarendszert több mint 20 ország nem teljesítette, mégis csak minket büntet az Unió – idézi Orbán Viktor nyilatkozatát a német FinanzNachrichten. A magyar miniszterelnök azt is megjegyzi, hogy épp akkor hozott döntést az Európai Bizottság, amikor már lejárt a kvótarendszer kétéves határideje. Orbán hozzátette: Magyarország a dolgát végzi, a schengeni határok védelme az országnak több mint 1 milliárd eurójába került.
A Bild hétfői kiadásában megjelent nagy interjújának a címe nem kis meglepetést kelthet: üzente a németeknek, hogy „Ti akartátok a menekülteket, nem mi”. Másrészt úgy fogalmazott, hogy ő nem muzulmán menekülteknek tekinti az Európába érkezőket, hanem muzulmán megszállóknak, akik nincsenek életveszélyben.
Orbán bajor látogatásáról nagy számban számoltak be a német és osztrák lapok, amelyek rendre azt emelték ki, hogy Horst Seehofer, a bajor tartományi miniszterelnök jó barátja Orbán Viktornak, aki a látogatását arra használta ki, hogy migrációs álláspontját megerősítse és a kormányalakítással küszködő Angela Merkelt packázza – számol be mások között a Handelsblatt. Több újság hangsúlyozta azt is, hogy a CSU csatlakozhat a Visegrádi 4-ek migrációs politikájához.
Még az amerikai Breitbart News is részletesen beszámolt a fejleményekről, és a Leave EU (Hagyd el az Uniót) hivatalos twitter oldalán Orbán beszédét is közölte, amelyben Orbán a többi között elmondta, hogy őt nyugodtan tekintse a bajor kormányfő végvári kapitánynak, aki megvédi a német határokat.
Miért nem lehetünk az illiberálisok barátai? – címmel az amerikai Foreign Policy magazin ír arról, hogy noha Orbán és Trump újjá akarták építeni az amerikai–magyar kapcsolatokat, de egy év elteltével ennek semmi jele. Hol rontották el? – kérdezi alcímében Emily Tamkin, aki felidézi Orbánnak a Trump iránti rajongását, dicsérő mondatait, ám utal arra, a korrupció gyanújával hat magyar Amerikából történt kiutasítása csak pont volt az i-re az Obama-kormánnyal ápolt hűvös viszony további elhidegülésében. Tovább rontott a helyzeten az amerikai ügyvivő őszi sajtókritikája és a lex-CEU miatti összekülönbözés, amiben – Paul Lendvai szerint – a magyar kormány nagyon mellé lőtt, elszámította magát.
Miért nem alakulhatott ki jó viszony Magyarország és az Egyesült Államok között? A szerző rövid válasza: az nem attól függ, ki ül éppen az ovális irodában. A magyar kormány nincs tisztában az amerikai intézményrendszer működésével –, de ezzel együtt, így a másik elemző: Orbán még mindig reménykedik, hogy új fejezetet nyithat az amerikai-magyar kapcsolatokban. A külpolitikát nem az elnök diktálja, még akkor sem, ha ott volt mellette Gorka Sebestyén, akivel Szijjártó Péter külügyminiszter nemegyszer lobbizott a Fehér Házba jutásért és ehhez a milliárdokért működtetett lobbi-csoportot, az SLI társaságot is bevetette. A két ország viszonyát elmérgesítette a független sajtót támogató amerikai pályázat is, amit a magyar kormány egyenesen a 2018-i választásokba való beavatkozásként minősített. Orbán Putyin-imádata is árt kettejük barátságának, hisz’ rendkívüli ügyész vizsgálja Trump kampánycsapatának orosz kapcsolatait.
Orbán persze reménykedhet, mert feltehetően ott lesz a washingtoni Nemzeti Imareggelin február elején. De Trump olyannyira haszonelvű ember, hogy kisebb gondja is nagyobb Magyarországnál. Mint például Észak-Korea vagy Kína.
A francia AFP hírügynökség által Beregszászon készített riport a magyar nyelv használatáról az új ukrán oktatási törvény ismeretében – igencsak nagy érdeklődésre tartott számot, még a The Japan Times is átvette a helyszíni tudósítást. A régió 280 iskolájából 70 magyar, és mintegy 16 ezer diákot tanítanak, s a magyar tanárok aggódnak az állásukért. Megtudjuk, hogy az ukrán iskolai nyelvi teszten a magyarok az utolsó helyen végeztek – noha többféle nemzetiség él a régióban. A tanárok szerint, aki tovább akar tanulni, annak ukrán nyelvleckékre van szüksége, ellenben a gyerekek többsége szülei mesterségét folytatja, nemigen tanulnak tovább. Ezzel együtt nagyon hálásak Magyarországnak a rendszeresen küldött könyvekért, az iskola-felújításokért és mindazért a támogatásért, ami életben tartja a magyar nyelvoktatást.
Szakértők viszont azt hangsúlyozzák, hogy az oroszok egyre nagyobb térnyerésével maga az ukrán nyelv is kezd kisebbségbe szorulni, s ez indokolja az oktatási törvény nemzetiségi nyelveinek a visszaszorítását.
Rabszolgaként tartottak egy idős embert saját honfitársai a Manchestertől 5 km-re található Oldhamben – adta hírül a Manchester Evening News. A brit hatóságok az utóbbi időben egyre gyakoribb rajtaütéseinek köszönhetően mind több bűnügyet sikerül leleplezni: ezúttal négy magyar gyanúsítottat fogtak el. A hivatalos adatok egyelőre csak 10–13 ezer modernkori rabszolgatartást regisztráltak Nagy-Britanniában, de a nem hivatalos szám ennél jóval magasabb lehet. A 60 felé járó magyar férfit élelmiszeripari üzemben alkalmazták, illetve fémhulladékot kellett gyűjtenie. Fogva tartói házának A padlásán élt, és hat éve nem fizettek neki munkabért. Autómosásnál, építkezéseken, takarításokra, raktári munkákra fogják be általában a kizsákmányoltakat.