A vezető amerikai lapok, így a The New York Times, illetve a Politico hírportáljai jobbára az AP hírügynökség tényszerű, kommentár nélküli beszámolója alapján ismertették a pénteken kicsúcsosodott magyar–holland diplomáciai konfliktust, a távozó budapesti holland nagykövet sajtónyilatkozata nyomán.
Szintén az AP jelentését használta a The Washington Post annak ismertetésekor, hogy Varsóban viszont a francia ügyvivőt rendelték be a külügyminisztériumba, miután Emmanuel Macron francia köztársasági elnök – bulgáriai látogatásán – élesen bírálta a lengyel kormányt, mondván, az elszigeteli magát Európától, illetve a kontinens olyan értékeitől, mint a demokrácia és a szabadság. Mint emlékezetes, Macron látványosan elkerülte a lengyel és a magyar vezetéssel való konzultációt, amikor Közép-, illetve Délkelet-Európába látogatott a múlt hét második felében.
A francia elnök fő célja a körúttal az volt, hogy rávegye a célországokat arra, akadályozzák meg együttesen az olcsó munkaerő Franciaországba áramlását, az úgynevezett szociális dömpinget. Lengyelországba azonban nem látogatott el – a Welt am Sonntag című német vasárnapi lap szerint azért nem, mert tudta, hogy a lengyelek, akik a legnagyobb számban használják ki az unió kiküldetési irányelvét a Nyugatra irányuló munkaerőexportra, soha nem mondanának igent a francia követelésre.
A Welt am Sonntag úgy véli: az, hogy Macron a saját oldalára állította Prágát és Pozsonyt, és ezzel megosztotta a visegrádi négyeket – e csoport másik két tagja Lengyelország és Magyarország –, és ez elképzelhetően tetszik azoknak a nyugat-európaiaknak, akik a visegrádiakban állandó békétlenkedőket látnak. Kérdéses azonban, hogy az összefogás helyett a megosztás módszere mennyire egyeztethető össze az unió szellemével – írja a német lap, és megállapítja: Macron ezúttal nem európéerként, hanem francia nacionalistaként cselekedett.
A német nyelvű média több orgánuma, így például az APA osztrák hírügynökség közvetítésével a bécsi Der Standard is átvette és továbbította a hétvégén azt az – eredetileg a Der Spiegeltől származó – értesülést, amely szerint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke komolyan gondolja, hogy a varsói kormánytól meg kell vonni az uniós szavazati jogot, ha nem változtatja meg a lengyel igazságszolgáltatást átalakító törvényeket.
Juncker szerdán Berlinben találkozik Angela Merkel német kancellárral, akinek fenntartásai vannak az elgondolással szemben, nem akar frontot nyitni Lengyelországgal. Az uniós végrehajtó testület vezetője – volt luxemburgi miniszterelnök – saját elmondása szerint „nyári házi feladatként” fogalmazta meg az uniós biztosoknak, hogy saját hazájukban lobbizzanak az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás Lengyelországgal szemben történő megindítása mellett.
Az ilyen eljárás megindításához az EU-tagállamok négyötödének a támogatása kell, magának a szankciónak a kimondásához azonban már az eljárás alá vont országon kívül az összes többi tagállamnak a konszenzusára lenne szükség. Angela Merkel nem akarja élezni a konfliktust, mert úgy véli, a végszavazásnál az ügy vereséget szenvedne a magyar vétó miatt – olvasható az említett sajtóbeszámolóban.
Legutóbbi, péntek reggeli lapszemlénk után jelent meg a The Boston Globe weboldalán a budapesti székhelyű közép-európai egyetem, a CEU egykori elnökének, John Shattuck professzornak a cikke – címe szerint a liberális demokrácia túszul ejtéséről, tartalma szerint pedig arról, hogy Orbán Viktor Donald Trump előfutárának tekinthető.
Magyarország erős embere, miután a félelem és az elégedetlenség hulláma megválasztotta őt, aláásta a médiát, az igazságszolgáltatást, a civil társadalmat, a jogállamiságot és a kisebbségek jogait. Hatalmát az idegengyűlölő szélsőségességre alapozva szilárdította meg. Arra használta fel az európai menekültválságot, hogy felkorbácsolja a muszlimellenes érzelmeket.
A Boston Globe vendégkommentátora sorra veszi Trump azon lépéseit, amelyek mintegy másolják az Orbán Viktor által adott mintát, majd megállapítja: a demokrácia intézményrendszerének Amerikában nagyobb az ellenállóképessége, mint Magyarországon, ám Trump instabilitása a magyar kormányfőnél veszélyesebbé teszi az amerikai elnököt.
A londoni The Guardian beszámol arról, hogy távozni kényszerült a Fehér Ház stábjából az eddig biztonsági kérdésekkel foglalkozó, szélsőjobboldali, egyebek közt iszlámgyűlölő nézeteiről ismert Gorka Sebestyén. A lap ismerteti a Civil- és Emberi Jogi Vezetői Konferencia nevű szervezet nyilatkozatát. Ebben üdvözölték Gorka eltávolítását, ami szerintük már régen esedékes volt. „Nincs helye a kormányzatban annak, aki a fehér felsőbbrendűséget és a neonáci eszméket támogatja” – hangsúlyozta Vanita Gupta, a szervezet elnöke.
A The Guardian felhívja a figyelmet arra: Gorka nem csupán a liberálisok által elítélt nézeteivel vált támadások célpontjává, hanem a kormányon belül is kihúzta a gyufát, amikor Rex Tillerson külügyminiszter kompetenciáját kétségbe vonó kijelentést tett. Tillerson egy interjúban azt mondta, hogy Észak-Korea nem közvetlen fenyegetés, amit Gorka úgy kommentált, hogy figyeljenek inkább arra, mit mond az elnök, mert az egyszerűen nonszensz, hogy Tillerson miniszter katonai kérdésekben nyilatkozik.