Az előző adminisztráció elhanyagolta a közép- és kelet-európai térséget, és az emiatt keletkezett vákuumot kihasználta Oroszország és Kína – emelte ki Mike Pompeo külügyminiszter Szlovákiában és Lengyelországban tett látogatásáról az AP hírügynökség jelentése alapján számos amerikai újság, így például a wisconsini Beloit Daily News.
A két ország által megtestesített fenyegetéssel szemben felvesszük a harcot és a berlini fal lebontása után 30 évvel védelmi-katonai és gazdasági egyezmények megkötésével visszatérünk a térségbe – fogalmazott az amerikai külügyminiszter budapesti és a pozsonyi látogatását követően Varsóban. Moszkva geopolitikai fegyverként az energiaügyleteket használja fel céljai eléréséhez. A célja pedig a szuverenitás és a szabadság erodálása Európában.
Az AP tudósítása szerint Budapesten azzal fenyegetőzött a külügyminiszter, hogy Amerika kihátrál a térségből, ha a magyar kormány továbbra is enged a Huawei nyomásának. Meggyőződése, hogy mindem tekintetben ki vannak téve a cégek és az állampolgárok is a kínai adatlopásnak, amellyel a kínai hírszerzés visszaélhet. Mike Pompeo budapesti kijelentéseire a Huawei magyarországi elnöke is reagált, arra kérve a világ érintett vezetőit, hogy az 5G-s rendszerek kiépítésénél legyenek nyitottak a haladó megoldásokra, hogy együttműködve a mindenki számára legbiztonságosabb technológia valósulhasson meg. Mert ha kizárnak egy szereplőt az információs és telekommunikációs piacról, azzal a kiberbiztonságnak és a versenynek ártanak – mondta William Wu, a budapesti Huawei-főnök.
A többnyelvű China Internet Information Center kínai portál kis késéssel, de Pompeo budapesti tárgyalásaira reagálva most közölte a kínai külügyminiszter válaszát, amely szerint utóbbi reméli, hogy Amerika nem avatkozik be a magyar–kínai kapcsolatokba és nem rontja el a két nép barátságát. Az Egyesült Államok teljesen alaptalan állításai a kínai fenyegetést festik a falra. Nagyhatalomhoz méltatlannak minősítette a kínai diplomácia az amerikai fenyegetéseket, és azt feltételezi, hogy az érintett országok rájönnek, miként zsarolja őket Washington.
Magyarország még a Brexittel küszködő Egyesült Királyságnál is jobban kiábrándítja az uniós állampolgárokat – adja hírül European Council of Foreign Relations 28 uniós tagországot vizsgált felmérése. Orbán Viktor az uniós harcokat belpolitikai célokra használja fel az együttműködés helyett. A Sargetini-jelentésben leírtaknak megfelelően egyelőre úgy látszik, hogy 2019-ben is ugyanezt a politikát kívánja folytatni a magyar kormányfő. Sőt az uniós választási kampányban ismét migrációellenes háborúra rendezkedik be, mozgósítja szavazóbázisát és a populisták térnyerésével a választások után feltehetően látványos átrendeződések lesznek az uniós pártok között, noha még élvezi az Európai Néppárt támogatását. A román uniós elnökség idején még nem – noha nincs szívélyes a viszony Bukarest és Budapest között –, de az azt követő finn soros elnökség alatt a 7-es cikkely szerinti eljárás felgyorsulhat, olyannyira, hogy az a támogatások elosztásánál már tetemes veszteség lesz Magyarország számára.
Minket antiszemitának nevezni egyszerűen hazugság, jobban tenné, ha a saját dolgával törődne – ilyen és ehhez hasonló mondatok szerepeltek abban a válaszközleményben, amelyet Szalay-Bobrovniczky Vince vágott Marie van der Zyl fejéhez – írja a Jewish Chronicle, illetve a The Guardian. A hölgy a Brit Zsidó Közösségek Képviselői Tanácsának elnöke, akivel a magyar politikus még a múlt héten tárgyalt arról, aggasztja a Tanácsot az Orbán-kormány Soros-ellenes támadása. Megbeszélésüket követően Zyl közleményt is kiadott, egyenesen antiszemitának minősítve a tárgyaláson elhangzott bizonyos megjegyzéseket. A magyar diplomata erre válaszul szerdán adott ki közleményt, amelyben az is szerepel, hogy „rendkívül sajnálom azokat a zsidókat, akiket feltételezhetően Önnek kellene képviselnie”. Illetve: „az antiszemita meghatározás a magyar olvasatban teljesen más, mint az Önökében”. Felrótta az elnök asszonynak, hogy nem mutat tiszteletet Magyarország iránt, ellenben a brit Munkáspártban tapasztalható antiszemita megnyilvánulásokat igyekszik tisztára mosni. Szalay-Bobrovniczkyék tárgyalásán a sorosozáson kívül a Sorsok Háza ügye is felvetődött; felhozta védekezésül azt is, hogy a konzervatív Lord Pickles-szel is találkozott, akinek eszébe sem jutott antiszemitának minősíteni a Soros-elleni kampányt. A brit Holokauszt Emlékbizottság vezetője, Eric Jack Pickles egyébként hamarosan Budapestre jön egyeztetni a Sorsok Háza jövőjéről.
A tegnap 80 éves korában elhunyt Tandori Dezsőről emlékezik meg a Neue Zürcher Zeitung, aki a magyar nyelv legmesteribb árnyalatait tudta megszólaltatni. Megemlíti a cikk, hogy fordított Rilkét, Kafkát, Musilt, Thomas Bernhardot és Elfriede Jelineket. Számos kitüntetése közül a weimari Goethe-emlékérmet emelte ki.
A North Carolina Public Radio a magyarországi macho politikai kultúra meghaladásának reményét festi fel három politikusnő véleményét elemezve: Donáth Annáét, Novák Katalinét és Szél Bernadettét.