Igaz-e, hogy most, miként szó van róla, egy fillér, pontosabban egy eurocent sem illeti meg hazánkat az Európai Uniótól? Nemzetközileg ismert jogászok véleményét kértük, akik a magyar jogállam és demokrácia állapotát szakmai alapon értékelik. Daniel Freunddal, a Zöldek német uniós parlamenti képviselőjével, Kim Lane Scheppelével, a Princeton Egyetem, Daniel R. Kelemennel, a szintén amerikai Rutgers Egyetem, valamint John Morijmmal, a holland Groningen Egyetem professzorával beszéltünk a magyar kormánynak „járó” uniós pénz sorsáról. (A nyitó képen: Orbán Viktor „harcolni” érkezik Brüsszelbe.)
– Miért gondolják azt, hogy az uniós támogatások 100%-át fel kell függeszteni Magyarország számára?
– kérdem közös Zoom-interjúban azokat a szakértőket, akik Daniel Freund német zöldpárti uniós képviselő felkérésére jogi szakanyagban összegezték a magyar jogállam állapotát, ami feltehetően alapot szolgáltat az Európai Bizottság számára, amikor a jogállami normasértés miatti szankciókról dönt. A választ a hollandiai, groningeni egyetemről bejelentkező John Morijm professzor kezdte:
– Erre nagyon egyszerű a válaszom, mert mint jogász, most is, mint mindig, a szokásos joggyakorlatot követem. Az általunk elemzett helyzetből kiderül, hogy az uniós költségvetés menedzsmentje számára súlyos fenyegetés az Orbán-kabinet pénzköltése. A kormány évekkel ezelőtti gyakorlata semmiben sem különbözött a mostanitól, egy évtizedre nyúlik vissza a normasértések sora.
– Hadd tegyen hozzá, hogy a lényeg: senki sem akarja ezzel a javaslattal Magyarországot büntetni, hanem meg kell védeni az uniós pénzügyi alapokat. Mert a magyar kormány korrumpálja ezeket az alapokat – ezt már New Jerseyből Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem professzora, a magyar alkotmány kiváló szakértője mondja. – Korrupt rendszeren folyik át Magyarországon az uniós pénz, ami megfertőzi az egész Európai Uniót.
– Tetszett a szövegben olvasható párhuzam, ami szerint olyan ez, mint a higannyal fertőzött vezeték, ami a rajta átfolyó összes vizet megmérgezi.
– Pontosan, mert ha egy kis higany is jut be a vezetékbe, attól az egész rendszer beszennyeződik. Hiába feltételezzük, hogy az alapok 30%-át költik megvesztegetésre, nem tudjuk, hol folyik ki és be a rendszerbe.
– Hogyha a problémák mélyére nézel, amit lefektettünk ebben a jelentésben, akkor nemcsak azt látod, hogy ezek hosszú ideje létező problémák, de azt is, hogy az uniós intézmények tulajdonképpen már maguk is feltárták a visszásságokat – kapcsolódik be az érveket megerősítve Daniel R. Kelemen, az amerikai Rutgers Egyetem professzora, aki beszélgetésünkkor éppen Portugáliában időzött. – Hangsúlyozni szeretném, ez nem jelenti azt, hogy Magyarország teljesen elesik ettől a pénztől. Csak addig nem kapja meg, amíg nem állítja helyre a jogállamiságot.
– Azt gondolja, ha eddig nem, ám most megváltozik Orbán és politikája?
– Az unió lehetőséget ad Orbán számára, hogy megváltozzék. Mostantól tőle függ minden. A korrupt kleptokrácia és autokrácia döntésén múlik most az, hogy a magyar nép hozzájut-e az őt egyébként megillető uniós pénzekhez.
– Nem tartanak attól, hogy Orbán válasza erre az lesz, akkor legyen huxit a brexit mintájára?
– Nulla százalék esélyt adok annak, hogy Orbán kilépjen az Európai Unióból. Gazdasága függ az uniós pénzektől és az innen jövő külföldi befektetésektől, legfőképp a németektől. Ha a briteket súlyosan megviseli a brexit, pedig az övék erős gazdaság, akkor vajon mennyire viselné meg Magyarországot!? Ez csak egy blöff, kizártnak tartom.
– Orbán már eddig is kérkedett azzal, hogy Kínától és a nemzetközi pénzpiacoktól kap hitelt…
– Ha inkább Kína lélegeztetőgépén akar lenni, lelke rajta! De van egy olyan érzésem, hogy a magyar állampolgárok inkább szabad nyugati államban szeretnének élni – vélte Daniel R. Kelemen.
John Morijm ehhez hozzáteszi:
– Nem szankciókat szeretnénk látni Magyarország ellen, hanem a pénz elköltésének átlátható módját. Egy olyan országot, ahol működik, például, a független ügyészség, a bíróság. Egy egész rendszert kellene átalakítani ahhoz, hogy demokratikusan működjék, nemde?
Kim Lane Scheppele kiegészíti:
– Pont erről van szó. Eszembe jutott analógiaként az is, hogy Al Caponét, aki gyilkolt és egy egész maffirendszert működtetett, végül adócsalással helyezték vád alá és ítélték el. Itt van a magyar autokrácia, amit most a pénzügyek felől igyekszünk helyre tenni, de tudjuk, ennél többre lenne szükség. A legfőbb ügyész nem tesz semmit a korrupció ellen. Ne gondolják, hogy a most lebukott igazságügyi államtitkár nyakába akaszthatnak mindent és ekként tisztára mossák magukat! A veszélyhelyzeti rendeleti kormányzás önmagában jogállami normasértés. Nem lehet egyik napról a másikra törvényt hozni és a közbeszerzési eljárásokban egy személyt indítani a pályázatokon. Rengeteg a tennivaló! És félek is egy kicsit, hogy kis változással beéri az Európai Bizottság, hogy megnyugtassa a kedélyeket.
– Mi szakmai kritériumok szerinti jogi anyagot állítottunk össze, csak nyílt forráskódú eszközökkel dolgoztunk –, amivel az EU is – mondja John Morijm. – Az uniós jogállami mechanizmus feltételei alapján dokumentumokkal alátámasztva. Persze, úgy tűnik föl, mintha ez politikai bomba lenne, de az csak azért van, mert óriási a szakadék a könyvelések és a törvények között.
Két hete nyilatkozta a Klubrádiónak Navracsics Tibor miniszter, hogy a magyar kormány már holnap kész aláírni minden megállapodást, de hát a másik félen, az Európai Unión múlik csak a pénzek sorsa.
– Naná: a magyar kormány tartja a markát, hogy hulljon a pénzeső, de attól tartok, Brüsszel ennél megfontoltabb már – véli Kelemen professzor. – Nem akar egy olyan országot pénzelni, ahol napjaink legnagyobb demokrácia-hanyatlása zajlott le. Még Lengyelországnál is súlyosabb. Meg kell kérdezni az EU-tól: akar-e egy ilyen országot finanszírozni? Eddig is visszatartott ezermilliókat az Európai Unió, de nem adott egyértelmű magyarázatot. Most feketén-fehéren le van fektetve, mi a követendő szabály.
– Nem fogadhat el az Európai Unió kozmetikai kiigazításokat, miközben az egész rendszer-struktúra érintetlen marad – mondja Kim Lane Scheppele.–Mert a magyar kormány eddig ezt csinálta, és Brüsszel belement a játékba. A pénzek pedig magánzsebekbe vándoroltak. Attól tartok, hogy Navracsics Tibor most is ilyen forgatókönyvvel a kezében tárgyal. Lehet, hogy ő sincs tisztában azzal, mit jelent a jogállam?
– A vétó intézménye nem lesz akadálya bármilyen számonkérés keresztülvitelekor? A vétójogot is csak egyhangú szavazattal lehet kiiktatni…
– Helyes a megjegyzés – mondja Morijm professzor. – A jogállami mechanizmus, ami Magyarországot most érinti, csak többségi szavazatot követel, de tágabb kontextusban, tekintve most az orosz olajembargót vagy a globális társasági minimumadót – a probléma fennáll. A dolgok sokkal rosszabbul mennek majd, mielőtt jóra fordulnának, erre számíthatunk. A vétójog zsarolási eszköz. Ezért kell az Európai Tanács tagjainak egyetértésre jutniuk abban, hogy megmondják Orbánnak, ennek a játszmának vége.
– Az FBI-ban tartja magát az a mondás, hogy ne zsarolj, mert abból még rosszabbul fogsz kijönni – teszi hozzá Kelemes professzor. – Szerintem ez Magyarországra is igaz lehet a végén.
– A zsarolás Orbán leghatékonyabb eszköze, mindenhol ezzel él.
– Orbán ismeri a legrégebbről a rendszert, de ami az előnye, az a hátránya is, mert őt is régről ismerik, méghozzá nagyon is jól – véli Kim Lane Scheppele. – Jelentésünket a brüsszeli sajtótájékoztatón négy nagy párt mutatta be, köztük az Európai Néppárt is. Ők, négyen az EU tagságának a 70 százalékát képviselik. Ma senki sincs az Unióban, aki Orbánt pártolná, és ez tény.
– Milyen időkeretben láthatóak előre a folyamatok?
– Miután az Európai Bizottság elindította az eljárást, és kifogásaira a budapesti kormány megküldte a választ, amit – tegyük hozzá – egyikünk sem látott – 1–3 hónap áll a Bizottság rendelkezésére, hogy kielégítőnek tartja-e a magyar kormány válaszát – véli John Morijm. –Szerintem nem fogja annak találni, s akkor javaslatot tesz az Európai Tanácsnak, hogy a támogatások hány százalékát függesszék fel. Erre mondtuk mi a 100 százalékot. Ez a folyamat az őszig, de legkésőbb karácsonyig lezajlik.
– Bizony az Európai Bizottság húzta az időt, a választások előtt semmit sem tett. Polt Péter és az egész rendszer pedig még a helyén – így Kim Lane Schppele.
– Ez jogi tanulmány, s nem politikai javaslat – foglalja össze jogtudós kollégának a jelentését Daniel Freund, aki a dokumentum megírását kezdeményezte, és aki négy uniós pártcsalád képviselőjével állt ki közös sajtótájékoztatóra. A Zöldek német uniós parlamenti képviselője jelezte, a magyar kormány nem vádolhatja őket politikai elfogultsággal.
– Mindent akkurátusan készítettünk el, s a bizottság július 27-én megküldheti véleményét a magyar kormánynak arról a most kézhez kapott 60 oldalas válaszlevélre, amiben Orbánék reagáltak a bizottsági kifogásokra. Erre válaszolni újabb egy hónapja van bizottságnak, utána pedig a Bizottság elküldi javaslatát a pénzek felfüggesztéséről vagy, arról, amit jónak lát. A szakértői csapat mind a három alap felfüggesztését javasolta, a covid-féle helyreállítási, a kohéziós alapét és az agrárszubvenciókat is.
– Az Orbán-rendszer strukturális átalakítására lenne szükség. Szeptemberben az Európai Tanács akár végleges döntést is hozhat.
– Látta bármi jelét is annak, hogy a magyar kormány hajlandó változtatni vagy változni, csakhogy megkaphassa a pénzeket?
– Igen, az utóbbi hetekben úgy tűnt föl, mintha változtatott volna hangvételén. A választások után kifejezetten ellenséges volt a magabiztos győzelem tudatában. Varga Judit igazságügy-miniszter is a bizottságnak küldött legutóbbi levelében a párbeszéd és a kompromisszum fontosságáról írt. A covid- és a háborús helyzet miatti problémákat realizálva úgy látom, hogy az alapok befagyasztásával fenyegető helyzet megteszi a hatását. Ugyanakkor óvatosnak kell lenni, hogy ne csapjon be senkit se az Orbán-kormány, különösen ne a Bizottságot. Tartok attól is, hogy a közbeszerzéseknél eddig szokásos egy pályázó helyett most – a kifogásokat figyelembevéve – több korrupt és esetleg álpályázót fognak megjelölni, akik szintén az ő haverjaik és rokonaik lesznek. Észnél kell lennünk. Átfogó reformra van szükség, amit nem lehet rövid határidőn belül keresztülvinni.
Szorosan követjük az Európai Bizottság intézkedéseit és ha megint elnéző lenne, akkor a parlament ismételt nyomás alá helyez – foglalta össze kollégái véleményét Daniel Freund.