Orbán Izraelből hoz vakcinát?

Vakcinákkal tesztelik Közép-Európa lojalitását az Európai Unióhoz címmel a konzervatív brit The Spectator folyóirat Magyarországot szakadárnak nevezi, hisz’ a jogállami konfliktus és a V4-ek különutassága most megint kiéleződött. Az orosz és a kínai oltóanyagok körüli huzavonával ismét külön utakon jár hazánk, és a szlovákok kezdenek beállni mögénk, ami ismét feszültség forrása Brüsszelben.

Igor Matovics szlovák kormányfő Szputnyik V vásárlását azonban veszélyes játéknak tartja a liberális ellenzék. Ebbe a játszmába a lengyelek nem mentek bele, viszont az uniós költségvetés megvétózásakor a szlovákok nem támogatták Orbánt. Most azonban hálája jeléül, hogy Orbán segített a Szputnyik V beszerzésében, akár a kettős állampolgárság kérdésében engedhet Matovics. Emellett Milos Zeman cseh elnök is az orosz és a kínai vakcinavásárlásokról egyezkedik – méghozzá egészségügyi miniszterük háta mögött.  Utóbbi kifejezetten ragaszkodik az uniós gyógyszerügyi hatóság által engedélyezett vakcinákhoz.  A nem kifejezetten uniópárti Zeman ezt meg is lovagolja, mondván: ebben a kilátástalan helyzetben veszélyes az uniótól függeni. Mi lesz, ha hosszú távon mégiscsak bebizonyosodik, nem kell tartani a kínai és az orosz vakcináktól? – kérdi William Nattrass, a cikk szerzője. Ezt megítélni már csak hetek vagy hónapok kérdése. Az viszont vitathatatlan, hogy mindkét országban most meglovagolják az unióellenes közhangulatot.

A BBC más szemszögből, a közép-kelet-európai térség drámai fertőzési adataiból kiindulva ír a Covid-válságról. A briteknél az 1 millióra jutó 1400 fertőzöttet is magasnak találták, a cseheknél ez az érték 15 000-re (!) nőtt. Magyarországon 9000-hez közelít – BBC szerint.

Májusban lejár az Izraelben raktározott Moderna-vakcinák szavatossága, ezért a jeruzsálmi izraeli kormány 20 baráti országnak felanjánlja készletét; erről tárgyal ma Orbán Viktor és Andrej Babis cseh kormányfő a helyszínen – írja az izraeli i24 portál. Nekik egyébként a dán kormányfő és az osztrák kancellár adta a kilincset, velük Netanjahu a Covid-19 elleni védekezésről, a kutatás, a fejlesztés és az oltóanyag-gyártás összehangolásáról tárgyalt.

A The Jerusalem Postból még az is megtudható, hogy az oltásra jogosult lakosság 90%át beoltották Izraelben, s ezzel Benjamin Netanjahu bizonyára jó pontot szerzett a szavazóknál a március végén esedékes újraválasztásához.

Az Euractivban ugyanerről: miután februárban a csehek konzulátust nyitottak Jeruzsálemben, másnap 5000 Moderna vakcinát kapott Netanjahutól az ország.

A Deutsche Welle és a még megmaradt független magyar sajtótermékekkel való együttműködésről ír a Deutschlandfunk, amely érinti a Klubrádiót, a HVG-t, az ATV-t és a Telexet. Az együttműködés várhatóan március végével kezdődnék, és alapvetően a közösségi hálóra, ott is a YouTube-csatornára tervezik kiterjeszteni.  Ennek kapcsán a Klubrádió igazgatóságának elnöke így fogalmazott: örül, hogy még többet tudnak meg a németek Magyarországról, és ebből a magyarok is tanulhatnak.  A tárgyalások a Deutsche Wellével elkezdődtek, és meglátják, sikerül-e jó alapokra építeni az együttműködést.

Az Európai Parlamentben a magyar, szlovén és lengyel médiaszabadságról folytatott tegnapi vitából a Wiener Zeitung cikkéből máris sejthető, hogy a csaknem 500 állami sajtóterméket magába gyűrt KESMA léte és megítélése szinte biztos az alapvető kifogások egyike lesz.

A magyar és ukrán fél Kisvárdán 141 együttműködési megállapodást kötött – adja hírül az Ukrinfo Alekszij Petrov, Kárpátaljai Régiós Tanács vezetőjének Facebook-bejegyzésére hivatkozva. Alapvetően a magyar BCG-oltóanyag-szállításrokról, határ-ellenőrzési pontok létesítéséről, a Tisza egyik hídjának rekonstukciójáról, kulturális emlékhelyek felújításáról és hulladék-feldolgozó telepről szerződtek a magyar féllel, Grezsa István miniszteri biztossal az élen. Az ukrán fél különösen annak örül, hogy a Beregszászhoz közeli Jánosi falucskában az eddiginél sokkal hatékonyabbá teszik a hulladék-feldolgozó üzem működését. Az eredeti tervek között még 2015-ben szerepelt, hogy a beregszászi járásban 70 hulladékgyűjtő telepről szállítják Jánosiba a szemetet, aminek a 80 százalékát szeretnék ott újra hasznosítani, a maradékot pedig egy speciális szeméttemetőben helyezik el. Tervbe volt véve biogáz kinyerése is, amiből a falu elektromosáram-ellátását részben fedeznék.

Bakuban azeri kollégájával közös sajtótájékoztatón számolt be Szijjártó Péter a Hegyi-Karabah visszaszerzett/elorozott (nézőpont kérdése) területeinek fejlesztésében való magyar részvételéről.