Egyetemisták ezrei és a jelenlegi kormány politikája ellen tiltakozók, pedagógus-szakszervezetek vonultak Budapest utcáin oktatási reformot és a politikai kultúra megváltozását követelve – írja legfrissebb magyar vonatkozású tudósításában a The Washington Post.
Emellett nemcsak a béremelést, de a sztrájkjogot biztosító törvénymódosítást is követeltek. A cikk bemutatja Törley Katalint is, akit 23 évi munkaviszony után rúgtak ki állásából. Rendkívül központosított autoriter rendszerként jellemezte a tudósítónak a tüntetés egyik szónokaként is fellépett pedagógus az orbáni rezsimet, s azt hangsúlyozta, hogy ez már nem is csak kormány-, hanem rendszerellenes mozgalom is, amiért hónapok óta küzdenek.
Az ország legnagyobb nemzeti ünnepén – jegyzi meg a tudósítás – Orbán, szakítva a hagyományokkal, nem a fővárosban, hanem egy alföldi kisvárosban beszélt követői előtt. Az elhangzottakból azt emelte ki az írás, hogy Petőfit megölték ugyan a szabadságharcban, de a magyarok még mindig úgy érzik itt van köztük, amikor idegen erők akarják saját akaratukat az országra kényszeríteni, amikor meg akarják mondani nekik, hogyan éljenek. Az emberek maguk előtt példaként látják Petőfit, amikor a világ nagyhatalmai újra be akarják olvasztani a magyarokat egy európai szuperállamba.
A cikk zárásként összegzi: a magyar kormány az Európai Unió egyik leghangosabb kritikusa, miután Brüsszel milliárdokat tart vissza a magyar kormánytól annak állami szinten kiterjesztett korrupciójára, illetve a jogállami normasértésekre való indoklással.
Egy híján negyven kutat ad el a MOL Szlovéniában a Shellnek, hogy az osztrák OMV Slovenija 92,25 százalékos részesedésének megszerzéséhez megkaphassa az uniós jóváhagyást – számol be az akvizíció részleteiről az Euractiv, amit a cég fontos eseménynek tekint a történetében, s amiről az INA horvát olajtársasággal még 2021-ben megállapodott. A MOL 301 millió euró, azaz 120 milliárd forint értékben kötött szerződést, hogy részvényhányadát a szükséges szintre emelhesse. A versenyhivatal azonban aggályát fejezte ki a piac várható koncentrációja miatt, a piaci verseny felszámolásának veszélye láttán, mert így két nagy cég maradhat versenyben: az egyelőre első helyen álló Petrol, illetve a MOL. Százhúsz töltőállomásával az OMV Szlovénia foglalja el a 2. helyet a MOL eddigi 53 benzinkútjával szemben. A MOL helyére a későbbiekben a Shell léphet harmadik szereplőként.
Semjén Zsolt kérésére ismét halasztja a magyar parlament a finnek és a svédek NATO-tagságának a ratifikálását – írja a Национальная Служба Новостей, az orosz Nemzeti Hírszolgálat. Ennek indokaként a miniszterelnök-helyettes az Európai Bizottággal való egyezetetés elhúzódását nevezte meg. Igaz, utána a lap azt írja, hogy a magyar kormány semmilyen feltételt sem szabott a két tagjelölt ország számára státuszuk döntéséről.
Ugyanakkor az írás emlékeztet arra, hogy nemrég Orbán Viktor az Oroszországgal való együttműködés jövőjének átgondolásáról beszélt a kereskedelmi kamara fórumán.
Az ukrán Evropejszkaja Pravda (Европейская правда) ugyanakkor közölte a legfrissebb magyar (Median) közvélemény-kutatás eredményét arról, hogy a magyarok 84% százaléka – a kormány Brüsszel-ellenes politikája ellenére – továbbra is támogatja az ország uniós tagságát. Mindössze 14% ellenzi, ebből pedig csupán 4% kemény határozottsággal: általában véve – pártoktól függetlenül. Viszont az elemzésből kiemeli, hogy a támogatók többsége közt ott vannak a kormánypárt hívei, a fideszesek is. A huxitot pedig, azaz a kilépést az Európai Unióból nagyjából ugyanennyien elutasítanák. Még akkor is, ha Orán ki akarná vezetni az országot az EU-ból. Az Evropejszkaja Pravda nem felejti el közölni azt sem, hogy a magyarok többsége szerint Orbánnak sokkal keményebben kellene ellenállnia Oroszországgal szemben.
Macron francia elnök az Orbánnal folytatott találkozó után az Európai Unió egységének a fontosságáról beszélt, különös tekintettel az ukrajnai háborúra. Illetve arról, hogy Budapest és Párizs az eddiginél szorosabban akar együttműködni az energiaiparban. Ha szükséges, még Németország ellenében is – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung, kiemelve, hogy igencsak nagy az egyetértés a két politikus közt a védelmi politikában és az energiapolitikában. Tekintve például, hogy a magyar kormány is csatlakozott a franciák vezette nukleáris szövetséghez, ami 11 uniós tagállamot tud sorai közt.
Orbán a félig magyar származású volt elnökkel, Sarközyvel is találkozott, aki szintén az atomenergia mellett kardoskodik. A magyar külügyminiszter is megerősítette a franciákkal való együttműködést Paks II. esetében, ha a németek továbbra is akadályozzák az építkezést.