Ismét hangot adott ellenvéleményének Orbán Viktor, amikor a Fidesz tisztújító kongresszusán tizenegyedszerre is a párt elnökének választották és újra csak kijelentette: Ukrajna fényévekre van az uniós tagságtól – olvashatjuk a spanyol Euro Weekly Newsban.
A kormányfő azt is jelezte, hogy a feladata lesz korrigálni az EU Ukrajnának tett elhibázott ígéretét. Mindezt véli annak ellenére, hogy Ursula von der Leyen nemegyszer elmondta: Kijev óriási lépéseket tett a feltételek teljesítésében, ami alapot ad a csatlakozási tárgyalások december közepére tervezett megkezdéséhez.
Az Euro Weekly News írása Putyin és nem Zelenszkij szövetségeseként mutatja be Orbánt, aki a háború kitörése óta egyfolytában blokkolja Ukrajna nyugati közeledését.
A kárpátaljai magyarok nem akarnak és nem lesznek túszai Orbán uniós politikájának – összegezhető Julija Zsukova ukrán szerző Beregszászon keltezett írása a Szabad Európa angol és orosz nyelvű kiadásában. Ennek is az alapkérdése, miért akadályozza a magyar kormányfő Ukrajna uniós tagságát. A cikk szerint az oktatási, illetve a nyelvtörvényre való hivatkozással nem volt hajlandó fegyverekkel és egyéb munícióval segíteni a háborúban Ukrajnát a magyar kormány, és ez volt az oka minden olyan ukrán törekvés megakadályozása is, amely elősegítette volna az országnak a nyugati közösséghez való tartozását. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség vezetője a tudósítónak egyértelművé tette: mivel ők elsősorban ukrán állampolgárok, ezért a Kijev által meghatározott politikához tartják magukat. Nyelvében él a nemzet, s bizony ők is itt élnek már 1100 éve, a csehek, magyarok, zsidók, romák, szlovákok szomszédságában, részben velük együtt, a történelem viharaiban is meg tudták őrizni nyelvüket.
Beregszász polgármestere, Babják Zoltán határozottan kijelentette, hogy számára Orbán külpolitikája magyar belügyként értelmezendő, s Oroszországot az ellenségüknek tartják. A városban most avatták fel a háborúban meghalt katonák emlékművét. Egy középkorú férfi így fogalmazott: nem szeretem Orbán politikáját, mert nem tudom, honnan fúj a szél és merre fordul aztán a szélirány.
Kárpátalján a háború kezdete óta az emberek tudatosan fordulnak el Orbán politikájától – mert anyaföldnek nevezik Ukrajnát, s meg akarják védeni – ezt már Dmitro Tuzsanszkij, az ungvári Közép-európai Stratégiai Intézet igazgatója állapítja meg. A tudományos műhely felmérése szerint a kárpátaljaiak kétharmada elvárná, hogy a magyar kormány fegyverszállítással is segítse az országot. Mindenki látja, hogy Orbán cinikus és egyben pragmatikus politikát űz, amikor a magyar kisebbségről van szó. Tudatosan vagy ösztönösen, de az ottani magyar közösséget politikája túszaként ejtett foglyul – jelenti ki Tuzsanszkij.
Mások köntörfalazás nélkül elmondták, hogy Orbán Nagymagyarországot szeretne látni. Legalábbis ez az álma. Csakhogy ebbéli törekvésében nem mindenki támogatja. Az emberek azt remélték, hogy Orbán ellátogat Kijevbe Zelenszkijhez. Azt is elvárják tőle, hogy tegye félre a magyar–ukrán nézeteltéréseket.
Nem voltunk elég érzékenyek és figyelmesek, amikor a tömegek elégedetlenségének jeleként, az újnacionalizmus és a protekcionista mozgalmak megerősödése láttán csorbult az oktatás szabadsága, az akadémiai szabadság? – kérdezi a nemzetközi University World News, amely Afrikától kezdve Ázsián és Amerikán, illetve a Közel-Keleten át egészen Európáig a világ számos pontjáról publikáló szerzőket foglalkoztat. Az érintettek milliói által olvasott portál ebből a drámai változásból kiemeli mindenek előtt Magyarországot, utána pedig Lengyelországot.
Folytatódik a lelkiismeret ostorozása: miért nem válaszoltunk a jobboldali támadásokra, amelyek az oktatás fundamentumát kezdték ki, s közben a választók – mindebből gyakorlatilag semmit sem észlelve – változatlanul bizalmat szavaztak az autoriter vezetőknek, akik megbontották a fékek és ellensúlyok rendszerét. A részletes írás elsőként a magyar esettörténetet tárja fel, alapvetően a CEU-val, Közép-európai Egyetemmel történtekre koncentrálva, és megjegyzi: az egyetem kényszerből hamarabb elköltözött Budapestről, mint ahogy az EU Bírósága megállapította volna a törvénysértést. Megjegyzi: nem hivatkozott a bíróság az EU-s alapjogok chartájának 13. paragrafusára sem, aminek alkalmazása mulasztás volt a részéről.
A cikk a német esettel is foglalkozik; abban az országban nem jellemző ugyan a tanszabadság korlátozása, de előfordult, hogy az oktatók véleménynyilvánításuk szabadságát érezték korlátozva, leginkább a hierarchikus rendből adódóan.