Az október 13-ra kiírt önkormányzati választásokkal próbatétel elé kerül az ellenzék, tehát hogy mennyire képes egyesíteni az erejét és közös jelöltek mögé felsorakozni Budapesten és másutt is, miközben a Fidesz egyértelműen vezet a közvélemény kutatásokban. A The New York Times/Reuters-jelentés hozzáteszi, hogy Orbán Viktor nacionalista politikája egész Európában felingerelte a kedélyeket, ám segített neki abban, hogy egymás után hét választást is megnyerjen, helyi, országos, illetve európai szinten. Részben éppen azért, mert az ellenzék megosztott.
A jobboldali-konzervatív magyar kormány visszautasította a Bizottság vádját, hogy az új menekültügyi törvények jogsértőek lennének, amikor tovább korlátozzák a segítségnyújtást a menedékkérők számára, illetve még inkább szigorítják a kérelem beadásának jogát.– írja a Süddeutsche Zeitung. Kovács Zoltán azt közölte, hogy az ország abszolút készen áll az eljárásra és meg fogja védeni a jogszabályokat. Mint ismeretes, az EU az Európai Bírósághoz fordult a tavaly született „Stop Soros” miatt. Ha az ítélet elmarasztaló lesz, tetemes pénzbüntetés lehet a következmény. De bosszúság fenyegeti Budapestet a migránsokkal szembeni bánásmód miatt, hiszen az unió szerint az elutasított emberek sokszor nem kapnak enni a tranzitzónákban. A jelentés felidézi, hogy az Európai Néppárt ősszel dönti el: tagja maradhat-e a Fidesz.
Csehország tavaly mindössze 47 menedékkérelemnek adott helyt, további 118 kérelmező pedig átmenetileg, más jogcímen maradhatott, miközben a hatóságok 1701 esetet bíráltak el, ami a legmagasabb szám 2007 óta – jelentette a Frankfurter Rundschau. Menekültügyi szervezetek évek óta mondogatják, hogy túl alacsony a befogadási kvóta, hiszen az a múlt évben is 3 százalék alatt maradt. A legtöbb migráns tavaly Ukrajnából, Grúziából, Kubából, Örményországból, Vietnamból és Üzbegisztánból érkezett. A prágai belügyminisztérium jelentése szerint az idei első félévben 2700 illegális migránst fogtak el, többségükben ukránokat, moldávokat, vietnamiakat és oroszokat, akik gyakran bejelentés nélkül, névleges bérért dolgoztak. Az újság emlékeztet arra, hogy a visegrádi négyek határozottan elvetik a menedékkérők elosztását az unión belül.
A magyar és a lengyel kormány megsérti a jogállamot, Romániában és Szerbiában a korrupció megbénítja a gazdasági fejlődést, ám vannak fiatal, polgári reménysugarak, mint Hadházy Ákos is, akik a következő nemzedék bátor képviselőiként fellázadnak ez ellen. A Die Welt cikke rámutat, hogy mostanában Kelet-Európát gyakran sötét színekkel festik le. Ezt nem lehet lesöpörni az asztalról, mint ahogy azt sem, hogy a PiS messze a legerősebb párt a lengyeleknél, illetve hogy Orbán Viktor 10. éve folyamatosan kormányoz. Ám közben gyakran kimarad a számításból, hogy mindenütt formálódik az ellenállás a populisták ellen, mégpedig a világra nyitott, polgári, liberális alapokon. Nem csupán pártok részéről, hanem mind inkább tartós alapot képeznek a parlamenten kívüli civilek is. Magyarországon aláírásokat gyűjtenek az EU mellett.
A konzervatív lap hat országból mutat be ilyen aktivistákat, akik menekülteket segítenek, tüntetéseket szerveznek, a korrupt hatalom ellen mozgósítanak, igyekeznek felnyitni a lakosság szemét. Közéjük tartozik Hadházy Ákos is, noha Magyarországon nincs akkora ellenállás a hatalommal szemben, mint másutt a térségben. Mindenesetre az ellenzéki politikus, a függetlenek egyik zászlósfigurájaként, nagy feltűnést keltett azzal, hogy saját közlése szerint 680 ezer aláírással támogatta meg a követelést: a kormány csatlakozzék az Európai Ügyészséghez. A munkában 20 ezren segítettek neki, bár a végén a listákat nem adták le a hatóságoknál, nehogy veszélyeztessék mindazokat, akik nevüket adták az akcióhoz. Így annak nem lett semmi következménye, Hadházy nem kezdeményezett népszavazást sem. Mégis reményt kelt ellenzéki körökben, hogy Magyarország azért változhat, előbb-utóbb.
A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.