Az ukrán külügyminiszter, Dmitrij Kuleba szerdán jelentette be, hogy Orbán Viktor az oktatási törvényt tárgyaló, közös munkabizottsági ülések végeztével Kijevbe utazik – tudtuk meg az orosz nyelvű Ukraina portálról.
A tárcavezető jelezte, nem néznek könnyű tárgyalások elé, de várhatóan közös memorandumot írnak alá a megegyezés hivatalossá tétele érdekében. Beismerte, hogy eredetileg július végére tervezték a hivatalos látogatást, de valójában nincs semmilyen kötöttség, bármilyen előzetes időponthoz rugalmasan állnak a tárgyalófelek. Tisztában van azzal, hogy mindkét fél számára kényes kérdések kerülnek majd napirendre, ezért a feleknek meg kell villantaniuk diplomáciai érzéküket.
Az ügy háttere a 2017-ben elfogadott oktatási törvény, amely alaposan megrövidíti a nemzetiségi nyelvoktatás lehetőségét az iskolások számára, s a bevezetésének átmeneti időszaka 2020 végéig tart. A magyar kormány szerint az ukrán nyelvtörvény a kisebbségi önrendelkezés jogait sérti.
A Majka78, a szintén orosz nyelvű portál magyar kutatók kutyákon végzett neurofizológiai kísérleteinek eredményéről számol be, amit már korábban is feltételeztek tudósok. Négylábú társaink beszéd befogadása, beszédértése az agyban az emberi beszédfelfogás mechanizmusán és szinte ugyanazon az agyterületen történik. Az eredetileg a Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy a kutya meg tudja különböztetni az intonációt és a szavakat, amelyek az agy más és más területeit aktiválják. S ezen kívül nem feltétlenül csak az ennivalóval kapcsolatos kommunikációra nyitottak, ők is ki vannak éhezve a pozitív emóciókra és a rájuk irányuló figyelemre.
A londoni székhelyű Middle East Eye, Közel-Kelet szeme Szíria friss megítélését elemzi, és új kapcsolatrendszerét a görögökkel. 2011-ben, amikor kitörtek a felkelések Szíriában, akkor az Európai Unió csaknem minden tagállama elmélyítette kapcsolatait a közel-keleti országgal. Ám ahogy múltak az évek, úgy szakadt meg kapcsolatuk Damaszkusszal. Tíz évvel később gyakorlatilag már senki nem állt Szíria, pontosabban Bashar al-Asszad elnök oldalán. Mi több nem volt tanácsos hivatalos kapcsolatot felvenni Szíriával. Azonban ez a konszenzus látványosan lazul. Miközben Franciaország és Németország továbbra sem hajlandó elismerni Asszadot legitim vezetőnek, sőt folyamatosan megújítják a szírek elleni szankciókat, egyre több poplista kormányfő Dél- és Kelet-Európában ellenzi az Asszad-elleni keményvonalas politikát.
A csehek tartanak ebben legelőrébb, Magyarország fokozatosan normalizálja kapcsolatait a rezsimmel, és egyre több jelét adja ennek Ausztria és Lengyelország is. Legutóbb pedig Görögország és Ciprus vette fel a kapcsolatot Damaszkusszal. Azt látták ugyanis, hogy Ankarának jócskán meggyöngültek a pozíciói a közel-keleti országban. Másrészt az is magyarázza ezt a kapcsolatfelvételt, amit Magyarország esetében is látunk, hogy leginkább azért akarnak jóba lenni Asszadékkal, hogy a menekülteket vissza tudják küldeni hazájukba.
A The Washington Post arról a nemzetközi összefogásra felszólító akcióról számol be, amelynek hatására a Bejrútban több mint 100 életet követelő robbanás következményeinek felszámolásában segédkeznek a legkülönfélébb országok. Oroszország már elküldte első szállítmányait repülőn, a németek szerdán megérkeztek legfőképp életmentő kutyákkal és kiképzett szakemberekkel, hisz’ nagyjából 72 óra az az idő, amíg reménykedni lehet a romok közé szorult emberek életének megmentésében. Az ENSZ felhívására sokan megmozdultak, mert az ENSZ- békefenntartók közül 22-en megsebesültek. S arra is felhívta az ENSZ a figyelmet, hogy Libanon azon országok között van, amelyik a legtöbb palesztin és szíriai menekültet fogadta be a múlt években. A britek 6,6 millió dollárral szálltak be, Bolsonaro elnök is jelezte segítő szándékát, mert Brazíliában él a legkiterjedtebb libanoni diaszpóra.
Az egymillió eurós magyar segítségről is beszámol a The Washington Post, hogy a „Hungary helps” program alapvetően keresztények megsegítését célozza meg.