A nemzetközi közvéleményt csütörtök óta foglalkoztató, a klímaváltozás miatti aggály olvasható ki abból a tömérdek cikkből, ami az üvegházhatású gázkibocsátás nullára redukálását írta volna elő 2050-re az Európai Unióban. Ebben a kérdésben, akárcsak a migrációs politikában, nem sikerült egyezségre jutni, s emiatt tüntettek Németországban legalább 20 ezren – írja az amerikai CBS News az AP hírügynökség adataira támaszkodva.
A német szénbányák mellett lezajlott tüntetések a hétvégén arra a felelősségre figyelmeztetnek, amely még a német kormányt is kérdőre vonja a szénbányák még meglévő üzemeltetése miatt. A cikk külön kiemeli Magyar-, Cseh-, Lengyelországot, melynek vezetői a német kormánnyal ellentétben nem voltak hajlandók aláírni a közös nyilatkozatot.
Ennél kritikusabban írt a ChannelNewsAsia, mert a címben kürtöli világgá: Lengyel- és Magyarország cash-t, készpénzt akar, mielőtt belemegy a klímaegyezménybe. Sőt, megbélyegzi a tőlük hallott véleményt, amely szerint ökológiai hisztériakeltés zajlik. Orbán Viktor szavait is idézi, aki úgy fogalmazott: „Először akkor beszéljünk talán a pénzről!” A cikkből az is kiderül, hogy az Európai Tanács elnöke, Tusk élesen bírálta honfitársát, a lengyel kormányfőt, hogy annak ellenére képes volt szégyenteljes döntést hozni a klímaváltozás elleni küzdelmet semmibe véve, hogy az ország energiaellátása továbbra is az oroszoktól függ, és magas a halálozási arány a szennyezőanyag-kibocsátás miatt.
Luxemburg állampolgárai harmadával az uniós átlag felett költenek egyéni fogyasztásra, míg Magyarországon az emberek vásárlásai 36%-kal vannak az uniós átlag alatt. Azaz mi az utolsók között harmadikként csaknem sereghajtók vagyunk – írja a The Dubrovnik Times, mert Horvátország mögöttünk áll, s Bulgária a legutolsó helyen. Az Eurostat a múlt héten nyilvánosságra hozott adatai azóta is folyamatosan szerepelnek a nemzetközi médiában, jelezve, hogy a vásárlóerő-paritáson alapuló összehasonlításból kirajzolódó kép nem nagyon változott: mi, magyarok továbbra sem tudunk annyi árut és szolgáltatást vásárolni, mint mondjuk a németek, az osztrákok, dánok és franciák, akik az átlag felett minimum 20%-kal tudnak többet költeni.
A 25. szöuli könyvfesztivál, ahol 40 ország 430 kiadója állítja ki újdonságait, idei vendége Magyarország – számol be a részletekről a Korea Times. Leginkább abból az alkalomból, hogy a két ország közti diplomáciai kapcsolatok 30. évfordulójukhoz érkeztek. A két ország kapcsolatát beárnyékoló szerencsétlenségről, a Hableányon életüket vesztett koreai turistákról emlékezett meg a kiállításon Csoma Mózes magyar nagykövet. A cikk még arról is beszámol, hogy a könyvfesztivál meghívott vendégei közt ott van Lackfi János, Oravecz Imre és Gárdos Péter.
Az orosz kormány szócsöve, a SputnikNews azt állítja, hogy a német helyhatósági választásokba beavatkozik Soros György, megtámogatva a szélsőjobbal szembeni küzdelmet – mint ahogy ezt a világ számos országában teszi. Amióta Budapestről Berlinbe tette át irodája a székhelyét, azóta legalább 50 civil szervezettel működik együtt Németországban. Az írás külön fejezetet szentel az Orbán–Soros-viszálynak, amely szerint Orbán külön törvényt hozott Soros ellen, aki nemcsak ellentmondásos figura a SputnikNews szerint, de támogatja az illegális bevándorlást is, hogy gyengítse a keresztény Európát. És ha mindez még nem lenne elég Soros lejáratására, idézi a Brexit Párt alapítóját, Nigel Farage-t is, aki szintén Sorost hibáztatja az uniós problémákért.
San Francisco teljes tilalmat rendel el az e-cigaretta árusítására. Ennek kapcsán idézik a múlt héten hozott magyar jogszabályt, amely egyelőre ott tart, hogy csak a kijelölt nemzeti dohányboltokban árusítható az ártalmas e-cigi – írja Vapingpost szaklap. Két indokot hoznak fel a tiltásra: egyrészt nem ismeretesek egyelőre a termék hosszú távú károsító hatásai, másrészt felmérések szerint az e-cigaretta a nem dohányzókat jobban és könnyebben rászoktatja a bagózásra.
A Times of Israel 75 évvel a holokauszt után találta meg, hogy a BBC magyar nyelvű szolgáltatása elmulasztott idejében figyelmeztetni a már megkezdett deportálásokról és zsidógyilkosságokról. És ez a „feledékenység” állítólag szándékos volt, értesülvén Horthy tervezett kilépéséről a német szövetségből és a háborúból. A zsidópárti brit közszolgálati adás így akart segíteni a zsidókon, s ezzel együtt késleltetni a megszállást. A német megszállás után öt nappal azonban annál nagyobb erőkkel igyekezett hozzájárulni a zsidók megmentéséhez a legapróbb információk eljuttatásával és az ellenállás meghirdetésével is. Ugyanakkor megállapítja a cikk, hogy a magyar zsidótörvények már Hitler hatalomra kerülése előtt megszülettek és a magyarok a határon túli zsidókat sem kímélték, itt példaként hozza fel az 1941-i ukrajnai és az egy évvel későbbi újvidéki tömegmészárlást.