Nem tudja eldönteni a Yahoo/AP hírügynökség: csupán blöff-e a magyar és a lengyel uniós kilépés ötlete, de tény, hogy hivatalosan egyre több szó esik róla. A két ország 17 évvel a csatlakozás után ott tart, hogy az EU kénytelen egyre több erőfeszítést tenni a demokratikus visszarendeződés lefékezésére, miközben a két, jobboldali-populista kormány egyes képviselői az egykori szovjet elnyomókhoz hasonlítják a szervezetet.
Nem világos, hogy az ilyen megnyilvánulások mögött mennyire húzódik meg tényleges szándék, illetve nem csupán tárgyalási taktikáról van-e szó a Brüsszellel zajló szkanderban. Hiszen mind Budapest, mind Varsó óriási összegeket markol fel a közös kasszából és a lakosság nagy többsége pártolja a tagságot. Ám a retorika mégis felerősödött, miután a Bizottság pénzügyi szankciókat irányzott elő a demokratikus normák kikényszerítésére.
Megszületett a jogállami mechanizmus is, amit úgy tekintenek, hogy a magyar és a lengyel vezetés ellen irányul, miután mindkettőt gyakran vádolják azzal, hogy lebontja az igazságszolgáltatás függetlenségét, a sajtó szabadságát, továbbá korlátozza a kisebbségek és a migránsok jogait. Orbán politikai és ideológiai fegyvernek minősítette, hogy a támogatások folyósítását a közös elvek alkalmazásától tegyék függővé. Szerinte csupán zsarolni igyekeznek ily módon az országot, amiért elutasítja a bevándorlást.
De az EU az újjáépítési alap esetében azért is visszatart alapokat, mert nem kapott elegendő biztosítékot a korrupció ellen, illetve arra, hogy nem sérül a bíróságok önállósága. Két napja Szijjártó külügyminiszter igen kihívóan nyilatkozott, azt hangoztatta, hogy a pénzügyi megtorló lépések nem tudják irányváltásra késztetni az Orbán-kabinetet.
Viszont mivel már Varga Mihály is szóba hozta a távozást, az ellenzék nem tartja kizártnak, hogy tényleg erre készül a hatalom. Cseh Katalin gyalázatosnak nevezi, hogy a Fidesz nyíltan a kiválás megfontolására szólít fel, amikor az utóbbi évtizedek legfontosabb fejleménye, hogy az ország visszatért Európába.
Ezzel szemben Hegedűs Dániel, a Német Marshall-alapítvány szakértője szerint az ilyen megnyilatkozások csupán aduként szolgálnak, nehogy tényleg elvesszék a brüsszeli források egy része. A jelszó az: ha nem segítetek, akkor tudunk mi még több kellemetlenséget is okozni. (Bár a minap Orbán a közrádióban kijelentette, hogy utolsó erejükig védeni fogják az uniót.)
De mivel választások jönnek, az egész palávert magyarázhatják belpolitikai megfontolások. Hegedűs úgy véli: csupán próbaléggömbről van szó, hogy mérjék a közvéleményt, meddig mehet el a hatalom az Európai Unióval szembeni viszályban, illetve: növelni igyekszik ily módon hazai népszerűségét. Hozzátette: a cél nagyon is tudatosan az, hogy az EU az emberek fejében úgy jelenjék meg, mint amihez kellemetlen témák tapadnak. Olyanok, amelyek megosztják a magyar társadalmat.
A The Washington Postban olvastuk: pár évvel ezelőtt szakmányban jelentek meg elemzések a világsajtóban, ezek egytől egyik a balközép pártokat temették, de most mintha fordulna a szél. Igaz, ami igaz, korábban ugyanazoktól a bajoktól szenvedtek, beleértve az egykor bivalyerős német szociáldemokratákat. Az volt a vád ellenük, hogy elszakadtak egykori bázisuktól, a munkásosztálytól, beálltak a neoliberális megszorítási politika és a fokozódó egyenlőtlenségek mögé. Nagyon úgy látszott, hogy a háború utáni egyre törékenyebb rendet képviselték, és hogy elsöprik őket a globalizáció után fellepő törésvonalak, a pénzügyi és politikai válságok.
Ám jelenleg a demokrata Biden lakja a Fehér Házat, és meglepő módon az SPD vezet a mai németországi választások előtt. Constanze Stelzenmüller, a Brookings Intézettől részben azzal magyarázza a jelenséget, hogy járvány a németeknél sokak számára azt bizonyította: szükség van a kormányra, de ugyanebbe az irányba tolja őket az éghajlatváltozás is. Ugyanakkor visszaszorultak a migráció miatt félelmek.
Cas Mudde, a Georgia-i Egyetem politológusa arra emlékeztet, hogy a jobboldal általában akkor teljesít remekül, amikor az identitás, vagy a beözönlő hordák „szociokulturális” kérdései vetődnek fel. De megállt a szélsőjobbos populisták nyomulása, már ha nem fordult meg. Az ilyen kormányok egyre kevésbé népszerűek a magyaroknál, lengyeleknél, szlovénoknál, erősödik velük szemben az ellenzék.
Az elemző ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy még nem lehet általánosnak nevezni a baloldal visszatérését. Mert jól áll pl. Németországban és Norvégiában, viszont továbbra sincs sehol sem a franciáknál és a hollandoknál.
Az észak-macedóniai kormányfő bízik abban, hogy Magyarország előbb-utóbb kiadja Szkopjénak Gruevszkit, az ország volt miniszterelnökét, aki éppen az orbáni diplomácia segítségével szökött meg a jogerős büntetés elől – írja az osztrák Der Standard. Zaev hangsúlyozta, nem szeretné túlzottan bírálni a magyar vezetést, mert az nagyban pártolja a nyugat-balkáni állam fő törekvését, az uniós, illetve NATO-belépését, ám itt figyelembe kell venni a nemzetközi jogot, azzal együtt, hogy minden hatalom maga döntheti el, kinek az menedéket. Ám reméli, hogy a jogállami vitában a Fidesz felülvizsgálja álláspontját ebben a kérdésben is.
A politikus az interjú további részében igencsak nehezményezte, hogy az észak-macedónok sorra teljesítik a tagság feltételeit, hat és fél év után azonban még mindig nem kezdődtek meg az érdemi felvételi tárgyalások. Pedig megreformálják az igazságszolgáltatást, megoldották a névvitát a görögökkel, véget vetettek a grasszáló nacionalizmusnak. Az albán kisebbség immár hivatalosan is használhatja saját nyelvét az államigazgatásban. Legutóbb azonban a bolgárok feküdtek keresztbe, de Zaev optimista: ez az akadály is elhárul még az év vége előtt, hiszen addig remélhetőleg lesz új kormány, valamint elnök is Szófiában és a következő vezetés meghozza a megfelelő döntést.
Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy ha az unió nem hajlandó előre lépni, akkor ugrásra készen állnak a kínaiak és az oroszok a térségben, márpedig ők nem okvetlenül az európai értékeket testesítik meg.
Jogvédő szervezetek ismét azt követelik – írja a The Guardian –, hogy a Fox TV adjon túl Tucker Carlsonon, Orbán Viktor nagy barátján, mivel a szélsőséges műsorvezető nem hajlandó feladni a nagy lakosságcsere-elméletét, márpedig az az antiszemitizmus ellen küzdő Anti-Defamation League, illetve az Amerikai–Iszlám Kapcsolatok Tanácsa szerint fasiszta ideológia.
A televíziós személyiség, akinek esti showját átlagosan jó hárommillióan nézik, nem először kerül bajba nézetei miatt, ám eddig megvédte a csatorna vezetése. Most azzal verte ki a biztosítékot, hogy egy rádióbeszélgetés vendégeként felvetette: a Biden-kormányzat próbálja megváltoztatni az ország faji összetételét, ezért hoz be nagy számban embereket távoli államokból, akik utána a hatalomnak engedelmeskednek.
Az ADL szerint ez a nézet mérgező, zsidóellenes és idegengyűlölő, Carlson visszaél azzal, hogy ennyi emberhez beszélhet a műsorán keresztül. Egyértelműen fehér nacionalista álláspontra helyezkedik.
Az érintett első nyilvános reakciója az volt, hogy kapják be! Majd azzal vádolta meg az ADL-t hogy annak vezetője a Demokrata Párt szolgálatában áll. Továbbá megismételte, hogy az elnök igyekszik megváltoztatni a nemzet összetételét, mert azon van, hogy minél többen szavazzanak rá. Azaz itt nem faji, hanem választási kérdésről van szó és annak semmi köze az antiszemitizmushoz. Ennek bizonyítására lejátszott egy részletet Biden egyik beszédéből, bár szakemberek már bizonyították, hogy a felvételt meghamisították. Ő ennek ellenére azt állította, hogy amit a politikus hirdet, az a gyakorlatilag a német nácik „fajegészségtana”.