Orbán Viktor és kormányzó pártja az évek folyamán saját játszóterévé alakította át a magyar médiakörnyezetet, nem a nyílt elnyomás módszereivel – újságírók megölésével vagy száműzetésbe kényszerítésével –, hanem a piac eltorzításával, és azzal, hogy a szabályozás eszközét használva foglyul ejtette a médiát – írja a szervezett bűnözésről és korrupcióról beszámoló, oknyomozó cikkeknek fórumot biztosító – angol rövidítéssel – OCCRP nemzetközi médiaplatform. A magyar újságírás elleni támadásokról beszámoló írás szerzője Ilya Lozovsky.
Idézi Szalay Dánielt, a Media1 független portál főszerkesztőjét, a magyar médiakörnyezet tapasztalt megfigyelőjét, aki elmondja, hogy korábban sok szabad újság létezett, fideszesek is, és lehetett miből választani, most azonban a helyzet ebből a szempontból kezd az oroszországira hasonlítani. A magyar portál számításai szerint a média immár 70-80 százaléka a kormányzat befolyása alatt áll; a regionális/megyei lapok teljes mértékben, esetükben az arány száz százalék. Ez az oka például annak, hogy – tekintettel a 19 megyei napilapra – 19 újság azonos című, szövegű cikke egyszerre állította (egy civilnek mondott, kormánypárti irányultságú szervezet szóvivőjét idézvén), hogy az Átlátszó elnevezésű portál, amely jelen van az OCCRP-platformon is, és annak igyekezett utánajárni, miként támogatja pénzzel a budapesti kormány a határon túli magyarokat, szóval, hogy az Átlátszó külföldi ügynökként tevékenykedik. A kormánypárti szervezet elnöke erre még rátett egy lapáttal, mondván, a kérdést nemzetbiztonsági szempontból kellene megvizsgálni.
Az OCCRP cikke kitér az Origo portál kormánypártivá történt átállítására, a kormánypárti médiaintézményeknek a KESMA nevű alapítványba beolvasztására. A rezsim azzal biztosítja saját túlélését, hogy párthű, rezsimtámogató emberekhez tereli az uniós pénzalapokat – állítja a szerzőnek nyilatkozva Daniel Kelemen, az amerikai Rutgers egyetem politológusa.
Éveken át tartó, eredménytelen jogi birkózás után, az Európai Unió nemrég viszonylag bátor lépést tett euró ezermilliók befagyasztásával, a magyar demokrácia problematikus voltára hivatkozva – folytatódik az elemzés. A szerző szerint a költségvetésre nehezedő, növekvő nyomás alatt az Orbán-kormány tett bizonyos engedményeket, beleértve azt, hogy több miniszter lemondott egyetemi kuratóriumi tisztségéről. De magyar jogvédő és az átláthatóságot szorgalmazó csoportok szerint csekély a haladás a jogállamiság ügyében, és a változtatások nagyrészt felületiek. Kim Lane Scheppele, a Princeton egyetem professzora hamis reformokról beszél, és szerinte csak az a kérdés, hogy vajon lehet-e a bolondját járatni az Európai Bizottsággal.
Az uniós végrehajtó testület kezdeményezte ugyan az Európai Médiaszabadság-törvényt, de Urbán Ágnes, a Mérték elemzője szerint ez nem lesz elég. Azt mondja, nagy segítség, hogy a törvény megakadályozhat más országokat az illiberális útra tévedésben, de nem oldja meg Magyarország problémáját, ahol már kiépült az illiberális rendszer.
Tegnap késő délután jelent meg a Politico amerikai portál európai kiadásának internetes oldalán az a hír, amely szerint vámszervektől származó információk alapján megállapítható: kínai vállalatok Törökországon és az Egyesült Arab Emírégeken keresztül karabélyokat, testpáncélzatot, valamint drónokat szállítottak az oroszoknak.
Az értesülés nem általánosságban fogalmaz meg vádakat. A szállítmányokat tavaly június és december között juttatták célba. Peking továbbra is mindent tagad. A CQA-mintájú karabélyokat, amelyeket az M16-osok alapján terveztek, polgári rendeltetésű vadászpuskáknak tüntették fel. Az értesülés 12 tonna kínai testpáncélzat-elem Törökországon át történt Oroszországba juttatásáról is szól. A Da-Csiang Innováció elnevezésű kínai vállalat – angol rövidítése DJI – drónalkatrészeket, egyebek közt akkumulátorokat és kamerákat küldött egy orosz cégnek az Emírségeken keresztül 2022 decemberében.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács elzárkózott attól, hogy nyilvánosan kommentálja az értesülést, a testület egyik volt vezető tisztviselője, Zach Cooper ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy nagy kihívás az úgynevezett kettős rendeltetésű termékek besorolása, amelyeket civil és katonai célra egyaránt fel lehet használni.
Kína washingtoni nagykövetsége a Politico szerint nyilatkozatban szögezte le, hogy Peking elkötelezett az ukrajnai béke megteremtését célzó tárgyalások mellett.
Végezetül egy információmorzsa az ukrajnai háborúhoz való európai hozzáállással kapcsolatban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 30-án videóüzenetet intéz az osztrák törvényhozás tagjaihoz. A bécsi Die Presse ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy Ausztria mellett most már csak Bulgária és Magyarország tartozik azon EU-tagállamok közé, amelyekhez Zelenszkij eddig még nem fordult szónoklattal. Tavaly egyszer már úgy volt, hogy beszélni fog az ukrán államfő a bécsi parlamenti képviselőknek, de akkor azt a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt megakadályozta.