A 2008-i gazdasági világválság következtében is mélyült szociális-társadalmi különbségek után most látszanak a kiegyenlítődés felé mutató jelek az Európai Unió országaiban – számol be a Bertelsmann Alapítvány legfrissebb jelentéséről a Cash című svájci gazdasági lap a Reuters nyomán.
A társadalmi igazságosság mutatói persze változatlanul az észak-európai országokban a legjobbak: Dánia vezet, őt követi Svédország, majd Finnország. A legrosszabb helyen pedig Görögország áll, amiből látszik: most is fennáll a mindig is létezett különbség Észak és Dél között. A tanulmány külön kiemeli, hogy az oktatás színvonala és az oktatáshoz hozzáférés lemaradást mutat a nacionalistává lett Lengyel- és Magyarországon, miközben Lengyelország kifejezetten nagyot lépett előre a társadalmi igazságosság területén a többi országhoz képest is. A munkanélküliségi mutatók nagy átlagban mindenhol 8,7%-kal javultak, kivéve a görögöket, a spanyolokat és az olaszokat.
Az észt közszolgálati rádió, az ERR ugyanebből a tanulmányból azt emelte ki, miként változott a legidősebbekről gondoskodás az uniós országokban. Nem véletlenül, mert e tekintetben Észtország áll a legrosszabbul, Magyarország az uniós összevetésben a legjobb helyet foglalja el. Az észt idősek csaknem felét fenyegeti a súlyos elszegényedés, hazánkban ez az arányszám mindössze 5,1%.
A Börse német gazdasági portál arról ír, hogy Magyarország kapcsolatai az Európai Bizottsággal politikai nézetkülönbségek miatt megromlottak ugyan, azonban hazánk gazdasági teljesítményét értékelik a piacok. Így például gördülékenyek a kötvénykibocsátások, miután azt látják a befektetők, hogy sikerül a költségvetési deficitet az Európai Unió által megkövetelt 3% alatt tartani, a gazdasági növekedés dinamikus, és jó a jövőre vonatkozó pénzügyi előrejelzés is.
Az aggodalomra okot adó egyetlen tényező az államadósság, amely továbbra is a GDP 70%-a fölött van. A külföldi valutában eladósodott országnak szüksége lenne az erős forintra, miközben ebben a pozícióban nem engedheti meg magának. A forint esetleges gyengülése kockázat lenne, ami nem kis fejtörést okozhat a központi banknak.
„A Nyugat leckézteti a magyar Trumpot” – címmel az orosz Gazeta újságban az amerikaiak által kiírt 700 ezer dolláros sajtópályázat körülményeiről ír. Elemzi, milyen rossz volt Orbán – a magyar Trump – és Obama elnök viszonya a többi között a magyar médiát ért bírálat okán. Ellenben fordulni látszott a kocka, amikor Trump lett az elnöki szék várományosa. Még Trump közvetlen munkatársa, Carter Page is eljött Magyarországra, a kapcsolatokat erősítendő. Erről egyébként a szenátusi bizottsági meghallgatáson be is számolt az amerikai politikus. Megjegyezendő: Trump elnök orosz kapcsolatainak vizsgálata okán léptek a figyelem központjába Carter Page budapesti vizitje és feltételezett orosz megbeszélései.
A cikkben megszólaltatott elemző szerint elég egyértelmű, hogy Washington Orbán politikai hatalmát akarja megtörni annak ellenére, hogy támogatottsága messze a legmagasabb a politikusok és a pártok rangsorában. Magától értetődően az ukrán oktatási törvény okozta konfliktus – a kisebbségi jogok megnyirbálása – is témája a cikknek azzal a felhanggal, hogy Orbán Viktor világossá tette: megakadályoz minden olyan lépést, amely Ukrajna leendő NATO- és uniós tagságát segítené mindaddig, amíg az ország nem tesz eleget a nemzetközi normáknak.
A pakisztáni angol nyelvű Daily Times a nemrég közzétett Budapesti Deklarációt elemzi, amit a keresztényüldözésről rendezett konferencián fogadtak el. Vegyes volt a fogadtatása, mert miközben egyesek éppen azért dicsérték, mert a kisebbségeket veszi a védelmébe, és a vallási üldözést is elítéli, aközben mások az egyetemleges vallási normák megsértését látják benne. Idézik Orbánt, aki szerint a Nyugat semmibe veszi a keresztények üldözését, még a pápa is, miközben ötből négy keresztény üldözöttnek érzi magát. A melbourni vallástudományi központ elemzője szerint a Budapesti Kiáltvány épp a vallásszabadság mellett foglal állást, és a szabad vallásgyakorlás jogát deklarálja, ami mindennél fontosabb.
Ezzel szemben Lakner Zoltán politológus azt állítja, ez csupán az unió ellen intézett támadás. A cikk emellett emlékeztet arra is, hogy Pakisztán épp azon országok egyike, ahol a keresztények üldöztetésnek vannak kitéve, csak 2015-ben 4000-ren menekültek Thaiföldre.
A filmvilág népszerű amerikai lapja, a Variety is beszámolt arról, hogy Herbai Máté operatőri munkájának köszönhetően a Lengyelországban rendezett Camerimage fesztivál fődíját nyerte el Enyedi Ildikó „Testről és lélekről” című filmje. A héttagú zsűrit az ismert amerikai operatőr, Stuart Dryburgh vezette.