Összeesküvés-elméletek elfogadottsága a magyar társadalomban – a PC online eszmecseréje

(Szerző: Dunai Péter) Vajon mennyire fogékony a magyar társadalom az összeesküvés-elméletekre? Elméletileg ez volt a témája a november 3-án a Political Capital (PC) hazai think tank (gondolatgyár) online-konferenciájának, amely több mint egy óra hosszat tartott.

Két, egymástól jól elváló részre tagolódott, amelyből számomra exaktsága, kivételessége miatt az első rész, a Szicherle Patrik, az intézmény munkatársa által tartott bevezető volt a meghatározó jelentőségű. A második rész döntő mértékben a magyarokat érő orosz manipulációk taglalásával, értékelésével foglalkozott.

Szicherle dolgozata, amely közvélemény-kutatáson alapult, elég pontos képet vázolt fel arról, hogy a mai magyar társadalom miként vélekedik a rendszerről, a kormányról, a hatalmi szervezetekről, a médiára gyakorolt külső befolyásról. Nem kevésbé érdekes volt számomra a megkérdezettek azon kérdésre adott válaszainak feldolgozása, amelyek az egyén identitására, értékeire nézve fenyegetést jelenthető tényezőkre vonatkoztak.

Elöljáróban a Szicherle-tanulmány néhány alapvetése:

A magyarok 81 százaléka a liberális demokráciát választja, ám egyharmaduk bizonyos előnyökért (például anyagiakért) hajlandó lenne ezt feladni.

Hasonlóképpen sokat elmond a mai közvélekedésről, hogy a megkérdezettek több mint a fele (55%) úgy véli, bárki is van hatalmon, nem változik semmi.

A válaszadók csupán 45%-a elégedett a jelenlegi helyzettel.

A pontosság és a könnyebb áttekintés okán táblázatokba foglaltam a Szicherle Patrik által ismertetetteket.

A megkérdezettek intézmények iránti bizalma százalékbanigennem
kormány48% (Fidesz 94%)51%
köztársasági elnök64%34
bíróságok66%34
fősodor média44% (Fidesz 75%)56
politikai pártok25% (Fidesz 38%)74
rendőrség65%35
fegyveres erők75% (Fidesz 92%)24

Azaz a megkérdezettek többsége nem bízik a kormányban, de a kormánypárti tagok elsöprő többsége igen. A felsorolt választási lehetőségek közül a fegyveres erők (75%!), a bíróságok, a rendőrség és a köztársasági elnök iránti bizalom haladja meg a hatvan százalékot. Feltűnően alacsony a politikai pártok iránti bizalom.

Kik, milyen erők befolyásolják a médiát?   

kormány64%
oligarchák32%
befolyásos külföldiek12%
Oroszország (Oroszországi Föderáció)9%
nem kormányszervezetek (NGO-k)9%
egyházak8%
az Egyesült Államok5%

A meghatározó befolyásoló tényező eszerint a kormány, kisebb mértékben az oligarchák. Az orosz befolyás ugyanakkora a megkérdezettek szerint, mint az NGO-ké. Az Egyesült Államok befolyása valamivel több, mint az oroszénak a fele. Ami azért elgondolkodtató, mert az USA, jelenlegi vezetésének ellentmondásaival együtt Magyarország meghatározó politikai és katonai szövetségese. 

Ki fenyegeti az Ön identitását, értékeit?

migránsok52%
LGBT (leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transz-szexuálisok)30%
nyugati társadalom, életmód23%
Európai Unió22%
Egyesült Államok21%

Némiképpen meglepő, hogy a megkérdezettek több, mint a fele a migránsokban látja értékrendje, identitása legfőbb veszélyeztetőit. (Noha még nem tudjuk, milyen mértékben hathatott a migránsbefolyás a november 2-i bécsi terrortámadások elkövetőire, a közvélemény – mint a témában megjelent kommentek tekintélyes része tükrözi – a tragikus eseményt egyértelműen a bevándorlók bizonyos etnikai-vallási csoportja nyakába varrja). A felmérés, közvélemény-kutatás jóval november 2-a előtt készült.

A Political Capital november 3-i online konferenciájának második részében az intézményt vezető Krekó Péter moderálásával Rácz András tekintélyes külpolitikai, biztonságpolitikai elemző, az orosz médiabefolyásolás szakértője és Urbán Ágnes médiakutató beszélgetett. A meghatározó témát az orosz irányból jövő médiabefolyásolás mértéke, kivédésének eshetősége, módjai alkották – noha az Oroszországi Föderáció csak a negyedik helyen szerepelt a meghatározó kormánybefolyásolás, az oligarchák és a befolyásos külföldiek mögött, és körülbelül olyan mértékű a magyar médiára való ráhatása, mint az NGO-ké. Mindenesetre külországként az OF gyakorolja a legnagyobb hatást a honi médiára – és ezt a beszélgetés részvevői szerfelett nyugtalanítónak tartják.

Rácz András úgy véli, hogy a magyar külpolitikai-biztonságpolitikai elemzőgárda kvalitásaihoz nem fér kétség, azonban megállapításaik, üzeneteik nem jönnek át a médiába a kívánt mértékben. A fake news, a dezinformációs kampányok kiváltképpen 2014–15, a kelet-ukrajnai események után erősödtek fel. Az álhírterjesztők számára gyakorlatilag alig van kockázat, nem csukják le őket, sőt pénzbüntetést sem kapnak – utal Rácz az egyik lehetséges okra.

Urbán Ágnes tanácstalan. Nem látja annak a módját, hogyan lehetne erősíteni a független médiát. Úgy gondolja, EU-s alapokat lehetne átcsoportosítani a minőségi újságírás támogatására. Mindenki nagyon figyeljen, milyen oldalt nyit meg az interneten, hova posztol – figyelmeztetett.

Krekó Péter igen rutinosan és a beszélgetést középen tartva vezette az eszmecserét. Rámutatott, hogy mind a kormányoldal, mind az ellenzék polarizálódik. Utalt rá, hogy felbukkannak az oppozíció soraiban is az összeesküvés-elméletek, például egyes kormánytagok ausztriai pszichiátriai kezeléséről szóló történetek is.