Öt jó példa: harc a klímaváltozással

Aszályok, árvizek, hőhullámok – a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségeket és következményeit a városokban és a vidéken élők egyaránt a bőrükön érzik. Léteznek megoldások, melyekkel gazdaságosan és természetbarát módon lehet védekezni az éghajlatváltozás hatásai ellen. (Nyitó kép: Tiszatarján; Burainé Hajdú Éva)

A Belügyminisztérium és a WWF Magyarország LIFE-MICACC kezdeményezése révén öt kistelepülésen már elkészültek a természetes vízmegtartásra épülő első létesítmények, amelyek hosszú távon segítik az alkalmazkodást a klímaváltozáshoz.

Ruzsa: változatos meder készül; kép: Farkas Viktor Mátyás.

A rendkívül aszályos tavasz nem kevesebb kárt okozott idén hazánkban, mint a júniusi Medárddal érkező, helyenként akár az 50 mm-t is elérő felhőszakadások. A klímaváltozás hatásaitól, a szélsőséges időjárási eseményektől számos kistelepülés szenved: ilyen volt, amikor a 2010-I, közel 1000 mm-es csapadékot, a „nagy belvizet” két száraz év követte. Mindössze 400 mm csapadékkal 2011-et a legaszályosabb évek közt tartják nyilván, és 2012 sem hozott enyhülést. Az utóbbi két év is rekordot döntött, hiszen az 1901 óta mért adatok alapján 2018, majd pedig azt a rekordot is felülmúlva 2019 lett a legmelegebb év.

A klímamodellek szerint a hosszú, száraz időszakok, hőhullámok, aszályok egyre súlyosabb és gyakoribb gondot okoznak hazánkban, akárcsak az időszakos belvíz, az árvíz és a felhőszakadások özönvízszerű érkezése. A 2017-ben kezdődött LIFE-MICACC alapján a partnerek arra keresnek Magyarországon alkalmazható módszereket, hogy miként válhatnak ellenállóvá a kistelepülések az éghajlatváltozással egyre súlyosbodó vízgazdálkodási szélsőségekkel szemben.

Rákócziújfalu, belvíz 2018 tavaszán; fotó: Gyarmati László.

A Pest megyei Püspökszilágyon az idén új módszerrel, lassan szivárgó rönkgátakkal védekeztek az aszály és az árvíz ellen. A falu patakja sokszor okozott villámárvizet, ezért a település úgy döntött, részt vesz a kísérletben. Az Országos Vízügyi Főigazgatósággal, a Belügyminisztériummal, a WWF Magyarországgal és más szervezetekkel közös kezdeményezéshez még négy kistelepülés is csatlakozott.

A helyszíneken országszerte jellemzőnek mondható vízgazdálkodási problémák tapasztalhatók, épp ezért lehetnek jó példák más települések számára a megoldások. Püspökszilágyon a hegy- és dombvidékekre jellemző villámárvizek okoznak veszélyt a település épített környezetére, Rákócziújfaluban a belvíz és az aszály okoz károkat a gazdálkodóknak. Bátyán a hirtelen lezúduló nagy esők, majd hosszú, száraz időszakok váltakozása a probléma, a Homokhátságon fekvő Ruzsa évtizedek óta küzd a vízhiánnyal és a talajvízszint folyamatos süllyedésével. Tiszatarjánban a hullámtéri vizesélőhelyek kiszáradása és az özönnövények terjedése jelzik a környezeti változást.

A jó hír, hogy a várható kedvezőtlen hatásokra fel lehet készülni, és lehet tenni ellenük. Az önkormányzatok kulcsszereplők a klímaalkalmazkodás előmozdításában, koordinálásában, az érintettek bevonásában.

Az öt mintaterületen azt tesztelik, hogy miként tudnak hatékonyan megvalósulni a tervezéstől a kivitelezésig az önkormányzatok koordinálásával a klímaalkalmazkodást szolgáló, természetre alapozott vízmegtartó megoldások. Közös bennük, hogy kis léptékű, olcsó zöldinfrastruktúra-beruházással helyet biztosítanak az értékes víznek: vagyis az nem okoz kárt, amikor sok van belőle, de nem folyik el, hanem megőrizhető a száraz időszakban.

Püspökszilágy: szivárgó rönkgát vízmosásban; kép: Kerpely Klára.

Ugyancsak közös vonás, hogy a víz tározásához a természet adta lehetőségeket használják fel, a visszatartott vízzel pedig vizesélőhelyeket hoznak létre – tavakat, nádasokat, parti ligeteket táplálnak, ezáltal szaporodó- és búvóhelyet teremtenek a vízhez kötődő növény- és állatvilág számára.

A vízzel jól ellátott táj az emberek és a mezőgazdaság számára is kedvező, mérsékli a szélsőségeket: nyáron csökkenti a hőséget és az aszályt, kevésbé fenyegeti a fagyveszély, ráadásul egyedi és izgalmas tájelemmel, illetve rekreációs lehetőségekkel emeli a települések vonzerejét.

A 2021-ig tartó LIFE-MICACC terv megvalósításáról részletek ezen a honlapon. Az öt megvalósult természetes vízmegtartó megoldásról röviden: Bátya, Rákócziújfalu, Ruzsa, Tiszatarján. Így őrizzük meg vizünket síkvidéken és dombvidéken. – Kiszáradó Magyarország. – Hogyan tartsuk meg a vizet otthonunkban