Óvatos béremelés: nagy a különbség az igények és a lehetőségek között

Nyilvánosságra hozta a Randstad a „HR Trends 2024” kutatás első részleteit. A különféle iparágakban működő, 350-nél több hazai vállalat felsővezetőinek megkérdezésével zajlott kutatásból kiderült: a felmérés résztvevőinek 45%-a (a tavalyihoz képest tizedével több) számít a vállalata nettó árbevételének növekedésére, ám a pozitívan gondolkodók majdnem kétharmada csak 4-10%-os növekedéssel számol.

A félmérés további részletei: 12%-ra (+9% 2022-höz képest) nőtt azon cégek aránya, amik a borúsabb üzleti körülmények miatt árbevételük csökkenésére számítanak. Továbbá: a válaszadók több mint harmada viszont stagnáló árbevételre számít 2024-ben. Az idén tovább, 30%-ra csökkent a létszámbővítést tervező cégek aránya. A felmérés résztvevőinek 17%-a nem tervez változást a munkavállalói létszámban, és a felmondókat helyét sem töltik be. A toborzási folyamat közben az irreális fizetési igények okozzák a legnagyobb gondot. Emellett a jelöltek kevés munkatapasztalata (vagy éppen annak hiánya), valamint a nyelvtudás hiánya szintén jócskán nehezíti a keresett munkavállalók megtalálását.

Mindemellett a jelöltek egyre tudatosabbak: a munka–magánélet egyensúlyát érintő határozott elvárások is egyre több gondot okoznak.

A munkaerő megtartásában a kompenzációkkal és juttatási csomagokkal kapcsolatos igények kezelése – derül ki a kutatásból – a cégek legnagyobb munkaügyi kihívása. Megoldásukat a szakemberek egyértelműen a fizetések emelésében látják.

Tovább nő a szakadék a cégek által tervezett béremelés és a dolgozók igénye között. Az elhúzódó és a vártnál nagyobb mértékű inflációs hatások miatttavaly a cégek az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékben emelték a fizetéseket: a vállalatok 42%-a 11-15%-os béremelést tervezett, végül nem egészen csak felüknek sikerült az ekkora emelés. A tervezettnél három százalékkal többen hajtottak végre 16-20%-os fizetésemelést; azok aránya pedig, akik több, mint 20 százalékkal emelték a fizetéseket, négy százalékra nőtt.

A felmérésben részt vevő cégek jó négyötödevéli úgy, hogy a piaci átlagnak megfelelő mértékben vagy afölött fizet a dolgozóinak. Akárcsak tavaly, 12% most is úgy gondolja, hogy magasabb fizetést kínál a piaci átlagnál; 70% szerint az általa kínált fizetés versenytársakéhoz hasonló. Mérhetően, 16%-ra csökkent azoknak a száma, akik úgy gondolják, hogy elvártnál alacsonyabb fizetést kínálnak.

A vállalatok több mint fele (56%) 6-10%-os béremelést kíván végrehajtani a tehetségek toborzása, megtartása végett. A Randstad Hungary felméréséből kiderült:ez elmarad a munkavállalók várakozásaihoz képest, mivel a 6–10%-os emelést nem tartják reálisnak az adott inflációs környezetben. A munkavállalóknak csupán 8%-a lenne elégedett ekkora fizetésemeléssel. A dolgozók többsége a 10-20%-os emelést tartja reálisnak, negyedük pedig ennél is nagyobbra vágyik.

A felmérésben részt vevő cégek béremelési tervei nem találkoznak ezekkel az elvárásokkal: a vállalatok nem egészen harmada tervez 11–15%-os emelést, és csupán 4%-a 16-20 százalékost, amennyinél többet egyáltalán nem szeretnének emelni.

A válaszadó cégek többsége 6–10%-os emeléssel számol, tehát a versenykörnyezetben működők iparágtól függetlenül az átlag körül emelnek. A szállítmányozás-logisztika (50%), a szállodák, éttermek, kávézók(42%), továbbá a pénzügyi szektorban (41%) a legmagasabb azoknak a cégeknek az aránya, amik ennél nagyobb, 16-20%-os fizetésemeléssel számolnak; ennek valószínűleg az az oka, hogy a vendéglátás kétharmadában 30%-osnál is nagyobb az éves elvándorlás. A szállító vállalatok viszont sofőrhiánnyal küzdenek: náluk 21–30%-os az éves elvándorlás.

A Randstad HR Trends kutatásában részt vett vállalatok egyértelműen (94%) úgy gondolják, hogy a versenyképes fizetés és a munkavállalói juttatások teszik vontóvá a munkahelyeket. Emellett a rugalmas munkaidő (73%) és a munka–magánélet egyensúlyának szavatolása (72%) a vonzó munkahely legfőbb jellemzői.

A cégek által felkínált juttatások hasonlóan alakulnak, mint eddig. A pénzügyi juttatásokközött a mobiltelefon, az egyéni, teljesítményalapú bónusz, a parkolóhely és az utazási költségek megtérítése vezet. A nem pénzügyi juttatások között pedig az otthoni munkavégzési lehetőség és a rugalmas munkarend.

A rugalmas munkavégzési formák ma már dolgozói igényként jelennek meg, ugyanakkor érdekütközés is tapasztalható a két oldal között. A legjellemzőbb a heti 2-3 nap home office, csakhogy 2022-höz képest manapság már kevesebb időt tölthetnek otthoni munkavégzéssel.

A cégek 17%-a ajánl heti 3 nap home office lehetőséget a 2022-i 27% helyett. A teljesen rugalmas munkavégzést ajánlók aránya 12%-ra csökkent, ugyanakkor a home office-t eltörlők aránya 11%-ra emelkedett, továbbá ma már a cégek 19%-a várja el, hogy minimum egy napot az irodában töltsön a dolgozó.