(Forrás: RedaktionsNetzwerk Deutschland) Szerencsére a külpolitika nemcsak tankokból és atomfegyverekkel való fenyegetésből él, hanem szimbólumokból is. És pozitív jel, hogy Olaf Scholz kancellár az év első hivatalos, EU-n kívüli útja Dél-Amerikába vezet. Annak jeleként, hogy Németország tudja, mennyire fontosak az ottani partnerei (is).
Aki sokat repül, annak jó repülőgépre van szüksége: a szociáldemokrata kancellár most először utazik az új VIP-Airbusszal (nyitó képünkön; forrás: faz.de): a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárja (1949–63), az egységes „Európa atyja”, a kereszténydemokrata Konrad Adenauer nevét viselő, 67 méter hosszú repülőgép utazási sebessége óránként 960 kilométer. Repülési magassága több mint 13 000 méter, és a világ bármelyik célállomására képes leszállás nélkül eljutni. (Szijjártó úrnak mostantól főhet a feje, hol vetet magának legalább ilyen teljesítményű, vagy még gyorsabb, még nagyobb masinát, ami majd Orbán Viktor, „az illiberalizmus atyja” néven szeli az oxigénben ritka levegő óceánját… – a szerk. megj.)
Három ország szerepel a német szövetségi kancellár ma éjjel kezdődött szoros programjában. A tények ábécésorrendben:
A – mint Argentína. Vagy még jobb: L – mint lítium. Mert Argentínában több van belőle, mint talán bármely más országban. Európának pedig a világ minden más régiójánál nagyobb mennyiségre van szüksége belőle, például az okostelefonok és az elektromos autók akkumulátoraihoz. Ugyanakkor Argentína szélsőséges inflációval és nagy szegénységgel küzd.
Németország segíthetne a természeti erőforrások környezetbarátibb módon történő kitermelésében, és megbízható kereskedelmi partnerként támogathatná a demokratikus fejlődést. Ehhez pedig Scholznak senkit sem nem kell megtanítania focizni Buenos Airesben…
Argentínába érkezése után Scholz felszólította a feleleket az EU és a Mercosur dél-amerikai szövetség között megrekedt tárgyalások felújítására.
B – Brazíliáért: Scholz egy „régi ismerőssel, baráttal” találkozik Brazíliában – írja az RND, a RedaktionsNetzwerkes Deutschland hírportál munkatársa, Daniela Vates, aki elkísérte Scholzot az útjára. A sötét Bolsonaro-évek után nagy a remény, hogy Brazília a régi új elnök, Lula alatt ismét megbízható partner lesz – például az amazóniai esőerdő és ezáltal az éghajlat védelmében.
Lula az ukrajnai békekeresésben is segíthet, bár találkozó előtt nem túl biztató kijelentései is elhangzottak. Brazília állítólag megtagadta a lőszerek szállítását. Mert „nem érdemes provokálni Oroszországot” – mondta állítólag Lula. Bár Brazília az ENSZ-ben is elítélte az Ukrajna elleni orosz támadást, az ország gazdasági okokból semleges álláspontot képvisel, és nem vesz részt az orosz rendszer elleni szankciókban.
Mindazonáltal Lula elnöksége nagyszerű lehetőség arra, hogy csökkentse az egyes országoktól való európai függőséget, például a Mercosur (Mercado Común del Sur —> Dél–amerikai Közös Piac) kereskedelmi megállapodással. Scholznak és a brazil elnöknek tehát van miről beszélnie.
C – Chile: ott is az ásványkincsek állnak majd a középpontban. A lítium mellett Chile rézbányákat is kínál. Németországnak szüksége van rá, hogy az energiaátálláshoz fontos távvezetékeket építsen – réz nélkül nem lennének kábelek. De nincs egyedül ezzel a kívánsággall. Kína, mint versenytárs, mindig a háttérben van.
Németország azonban már most is kívánatos partner, mert erősnek és megbízhatónak tartják – állítja magabiztosan a német kormány. „Mindenhol megnyílnak előttünk az ajtók. Át kell mennünk rajtuk.”