Martin Schulz, a német szociáldemokraták kancellárjelöltje azt mondta egy tegnapi berlini rendezvényen, hogy ha megválasztják, azon lesz, hogy az unió vonja meg a támogatásokat azoktól az országoktól, amelyek nem hajlandóak menekülteket befogadni.

„Nem fogjuk engedni, hogy megkérdőjelezzék a szolidaritás elvét” – jelentette ki Schulz a Politico című amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadásának beszámolója szerint.

Az Európai Parlament volt elnöke visszautalt arra, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök a németek gondjának minősítette a menekültkérdést.

„Orbán úr azt mondja, ez német probléma. Hadd tegyem egészen világossá. Amikor a mezőgazdasági politikáról van szó, akkor mindig igen, kérem. Amikor a támogatásokról, akkor mindig igen, kérem. És amikor a szolidaritás vetődik föl a menekültpolitikában, akkor köszönöm, nem. Ez elfogadhatatlan” – fogalmazott Martin Schulz.

Beszámolójában a Politico megjegyezte: mindez akkor hangzott el, amikor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, mert nem hajlandóan átvenni menekülteket más, e tekintetben túlterhelt uniós tagországoktól, Olaszországtól és Görögországtól.

Ez az egyik olyan magyar vonatkozású téma, amelyet ma széles körben tárgyal a világsajtó. A másik, hogy az országgyűlés elfogadta a külföldi támogatást élvező nem kormányzati szervezeteket megbélyegző törvényt, amely büntetést helyez kilátásba arra az esetre, ha egy ilyen civil szervezet elmulasztja megemlíteni bármilyen megnyilvánulásában azt a tényt, hogy külföldi támogatásban részesül.

A menekültkvótákat illetően a Politico megjegyzi: Ausztria és Szlovákia is csak azzal tudta elkerülni a kötelezettségszegési eljárást, hogy nemrégiben ígéretet tett menekültek befogadására. Az amerikai portál tudomása szerint egyébként az Európai Bíróság július 26-án vitatja meg az uniós kvótadöntés ellen Magyarország és Szlovákia által indított peres ügyet.

A The New York Times ezt kiegészíti azzal, hogy bár Dánia sem fogadott be menekülteket, Koppenhága még 1993-ban kivonta magát a közös bel- és igazságügyi politika egyes vonatkozásai alól. A lap arra is kitér, hogy az Európai Bíróság elvben pénzbírságot is kiszabhat az elmarasztalt tagállamra, de ez évekig tartó folyamat lehet.

A kötelezettségszegési eljárás megindításáról szintén beszámoló Reuters hírügynökség utal arra: a keleti EU-tagállamok biztonsági aggályokra hivatkoznak a befogadást elutasító álláspontjuk megindoklásakor, és ezzel támogatásra tesznek szert saját hazai euroszkeptikus választóik körében. Szintén a Reuters vélekedése, hogy az Európai Bizottságot részben Emmanuel Macron francia elnökválasztási győzelme, a francia euroszkeptikusok és nacionalisták veresége bátorította fel és vette rá az eljárás megindítására.

Az AP hírügynökség megszólaltatja az Amnesty International nemzetközi emberi jogvédő szervezet nevében nyilatkozó Iverna McGowant, aki azt reméli, hogy a brüsszeli bizottság lépése további szolidaritásra fogja ösztönözni az országokat.

Ami a civiltörvényt illeti, az AFP hírügynökség tudósítását ismertető Politico úgy fogalmaz, hogy az elfogadott törvényszöveget felvizezték, miután az Európa Tanács jogi aggályokat fogalmazott meg. Ismerteti ugyanakkor az AFP az Amnesty Internationaltől John Dalhuisen elítélő véleményét, miszerint a magyar törvénynek semmi köze az átláthatósághoz, és kizárólag a bíráló hangot megütő civil szervezetek hiteltelenítését szolgálja.

A The New York Times a civil szervezetekre vonatkozó törvényt a Soros György elleni kampány részeként értelmezi, utalva arra, hogy maga Orbán Viktor beszélt egyik rádiónyilatkozatában Soros György szerinte maffiaszerűen működő, átláthatatlan hálózatáról.

A New York-i lap megszólaltatja Schmuck Erzsébetet, az LMP politikusát, aki szerint nem az NGO-któl, vagyis a nem kormányzati szervezetektől kell tartani, hanem a parlament orosz érdekeket képviselő tagjaitól. Tóth Csaba, a Republikon Intézet elemzője azt mondta a The New York Timesnak, hogy a nagymértékben Európa-párti magyar társadalomban nincsenek NGO-ellenes vagy külföldellenes érzelmek, és hogy a törvény cselekvésre sarkallta a politikai ellenzéket. Szintén teret adott a The New York Times a magyar Helsinki Bizottságot képviselő Pardavi Márta véleményének, miszerint az Európa Tanács velencei bizottságának állásfoglalása után csupán kozmetikai változtatásokat hajtottak végre a törvényen.