Gyermekvédelem a virtuális térben

Miként hathat a gyermekek közeli és távoli jövőjére, ha az életük minden pillanatát megosztják a közösségi oldalakon? Csökkenthetők-e a „sharenting” (a megosztás/share és a gyereknevelés/parenting szavak összevonásából született fogalom), azaz a folyamatos közösségi jelenlét kockázatai?

Sok szülőre jellemző, hogy a gyerekeiről akár már magzati ultrahang-felvételek formájában elkezd tartalmakat megosztani, így a gyermekek digitális jelenléte a születésük előtt elkezdődik. Ez többnyire csak a kezdet: utána következnek a növekvő fogacskákról, az első lépésekről, a bilizésről és egyéb sikerekről hírt adó tartalmak, amelyek a gyermekek kamaszkoráig folytatódhatnak. A fő cél általában a családtagokkal, barátokkal való megosztás és a távol élő rokonokkal való kapcsolattartás, viszont a legtöbb esetben, többnyire nem szándékosan mások számára is nyilvánossá és elérhetővé teszik ezeket a személyes tartalmakat.

Természetesen érthető, hogy szülőként szeretnék örökre megőrizni a rövid gyermekkor minden pillanatát, és büszkén közzétenni a gyermekek eredményeit, de fontos, hogy itt is mértékletesség. A gyermekek életének nyilvánossá tétele súlyosan sértheti a magánélethez való jogukat, és sajnos, gyakran alapot adhat online zaklatásra is. „Egy friss felmérés szerint a féléves és 6 éves kor közötti gyerekekről készült fotók hatoda alig fél óra alatt a sötét web-pedofilok által látogatott oldalaira kerül” – hívja fel a figyelmet Csizmazia-Darab István, a Sicontact Kft. biztonsági szakértője. Ezért nagyon megfontolandó, hogy mi a fontosabb: a tréfás pillanatok és sikerek megosztása, vagy a biztonság?

Minden egyes poszt esetében meg kell fontolni, hogy az adott tartalom megosztása a jövőben milyen bonyodalmakat, kellemetlenségeket okozhat a gyermek számára. Például: ha olyan ruhát visel egy fotón, amelyen egy politikai pártot vagy eszmét támogató motívum van, ám idősebb korában egyáltalán nem kíván azzal azonosulni, akkor ez utólag nagyon kellemetlenné válhat számára.

Teher lehet annak a hamis imázsnak a hordozása is, amit a szülők a legjobb szándékkal építenek fel gyerekeik számára. „Az én gyerekem a legcsodálatosabb” – nagyon fontos szülői érzés. Viszont: ha a posztolás versengéssé fajul, akkor nagyon könnyű belefutni abba a csapdába, hogy a szülő az online posztokban olyan „valóságot” mutasson, amiben – szemben a tényleges valósággal – minden szép, harmonikus, kiegyensúlyozott és tökéletes. Ez az alternatív valóság megzavarja és elbizonytalanítja a gyerekeket.

A képek megosztása általában egészen kicsi korban, pusztán szülői mérlegelés alapján kezdődik, így a felnőttek sokszor később, nagyobb korban is elmulaszthatják egyeztetni a posztolást gyerekeikkel. Pedig a gyerekek véleményének tiszteletben tartása nagyon is fontos lenne. Gwyneth Paltrow-t például a lánya, Apple Martin kritizálta, amiért a színésznő nem kérte előzetes beleegyezését, mielőtt megosztott egy anya–lánya fotót.

Mit osztható meg és kivel? Az interneten közzétett információk hosszú ideig elérhetők, tovább küldhetők és visszakereshetők: „ami az interneten egyszer megjelenik, az általában ott is marad”. Érdemes kétszer is meggondolni, hogy mit teszünk közzé,hiszen akár egy egyszerű szülinapi fotó is sok kárt okozhat, ha rossz kezekbe kerül. Nézzük, mennyi mindent tartalmazhat egyetlen egyszerű poszt!

Egyetlen ártalmatlan poszttal közzé tehető a gyerek fotója, neve, születési dátuma és a földrajzi elérhetősége. Ezen adatokat aztán felhasználhatják személyazonosság-lopáshoz és átverésekhez is, ráadásul ezek alapján a gyerek beazonosítható, megtalálható, és lehetőséget ad arra is, hogy rossz szándékkal a bizalmába férkőzzenek. Sőt, ha mindezt csoportkép formájában jelenik meg, mások személyiségi jogai is veszélybe sodródnak.

Stacey Steinberg professzor, amerikai gyermekjogvédő egyik tanulmányában említ egy ijesztő példát. Eszerint egy anyuka azzal szembesült, hogy az ikrei vécére szoktatásáról megosztott képeket idegenek letöltötték, módosították, majd pedofil oldalakon osztották meg. Érdemes ezeket a szempontokat is jól meggondolni! Steinberg példája azt is mutatja, hogy az emberek néha nem tudják, mennyire könnyű mások számára letölteni és tárolni a közösségi médián megosztott képeket, vagy mennyi információt tartalmaznak azok valójában.

A bejegyzések láthatóságát a közzé tevő szabályozhatja. Ha nyilvános a közzététel, akkor bárki láthatja a megosztott tartalmat. Ha privátra állítják át, csak az ismerősök számára lesz elérhetőek a tartalmak – ebben az esetben is fontos az ismerősök listájának ellenőrzése.

A Facebook lehetővé teszi, hogy minden egyes bejegyzéshez közönséget válasszon a használó, így korlátozhatja azt akár meghatározott családtagokra és barátokra is. Biztosak lehet-e bárki abban, hogy senki sem fogja tovább osztani, újra kirakni a privát tartalmat? És abban, hogy az eszköz, amit használnak, megfelelő biztonsági programmal van-e védve, nem tartalmaz-e vírusokat, kémprogramokat? Az online tér szerfölött nem biztonságos.

Szakértők legfontosabb tanácsa: „senki se tegyen közzé a gyermekeivel kapcsolatos tartalmat a közösségi médiában”. Csakhogy modern szülőként valószínűleg a legtöbben nem tudnánk eleget tenni. A papír alapú fényképalbumok nézegetése már a múlté, ráadásul nem is lenne túl praktikus mindenhová magunkkal cipelni őket, hogy megmutassuk a képeinket a családnak és a barátainknak. A digitális képek megosztása közben is vannak dolgok, amelyek csökkentik a kockázatokat:

  • Ne osszunk meg olyan tartalmat, amely bármilyen személyes adatot vagy információt tartalmazhat, amivel azonosíthatók a gyermekek: teljes név, cím, születési idő stb.
  • A fotók készítésekor kapcsoljuk ki a helymeghatározást.
  • Sose osszunk meg gyermekünkről meztelen, alsóneműs, vagy hiányos öltözetű képet.
  • Ellenőrizzük az adatvédelmi szűrőket és a bejegyzés közönségét.
  • Csak azokkal osszunk meg fényképeket és más tartalmakat, akiket igazán ismerünk, és akikben megbízunk, illetve kérjük meg őket, hogy ne osszák tovább a felvételeket.
  • Mielőtt bármit elküldenénk, jól fontoljuk meg, hogy a megosztani kívánt tartalom mennyire illik a gyermekünk személyiségéhez, okozhat-e az adott tartalom számára kellemetlen helyzeteket, akár a távoli jövőben.   
  • Ha esetleg mi ütközünk olyan fotóba, amin gyermekek kihasználása látható, haladéktalanul tegyünk bejelentést a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság honlapján.