A magyar politika új sztárjaként mutatja be Karácsony Gergelyt a Der Spiegel, aki történelmi győzelmet aratott az önkormányzati választásokon, és aki a jobboldali populistákkal szemben új szövetségeseket keres Európában – vezeti fel az interjút a szerző, aki persze a „Boldog Karácsonyt!” köszöntés jelentésével is eljátszik.
Pillanatképet is fest, amint a bútorokat, növényeket és könyveket átnézik, mert attól tartanak, a fideszes munkatársak itt-ott poloskákat hagytak. Karácsony szerint csak látszat-/kirakat-demokrácia van Magyarországon, mert nincsenek fékek és ellensúlyok, nincs független ügyészség, a médiát pedig átvette a kormány, s propaganda-sajtót csinált belőle. A kérdésre, hogy bevált-e a szélsőjobbos Jobbikkal való együttműködés létjogosultsága, a főpolgármester elmondja, hogy ez a Jobbik már nem az egykoron ismert párt, ultra-nacionalista tagjai távoztak belőle, s igazi néppárttá próbál átalakulni az utóbbi időben. Hozzáteszi, aligha van szélsőségesebb nagy párt az Orbánénál Európában. Programját két szóval jellemezve, amely szerint az zöld és európai – elmondja: Budapesten minden újszülöttnek ültetnek egy fát, ami évente akár 15 ezer is lehet. Nem hiszi, hogy bürokratikus akadályokat gördítene programja elé Orbán, mert obstrukciós politizálással a saját szavazóit is becsapná. Másrészt – mint fogalmaz Karácsony, a Fidesz a kormányfő hobbiját szolgálja ki. S amikor a korrupt ügyekről kérdezik, elmondja, lakájmédiája miatt vidékre nem jutnak el azok az oknyomozó cikkek, amelyekből más, hiteles képet formálhatnának maguknak a szavazók. S ezzel magyarázta azt is, miért nehéz vidéken labdába rúgniuk az ellenzéki pártoknak. Nincs ez másként az Egyesült Királyságban és Amerikában sem, amire bizonyíték a brexit és Trump megválasztása, népszerűsége. A felvetésre, hogy Brüsszel nem nagyon tudott következetes politikát folytatni a kötelezettségszegési eljárás közben, Karácsony azt felelte: nem lenne jó, ha az egész országot büntetné az Európai Unió. Orbánék megszegték a környezetszennyezési előírásokat is, amire az lenne jó megoldás, ha az unió közvetlenül azoknak a városoknak, régióknak utalná a támogatásokat, amelyek megtartják és tisztelik az uniós törvényeket.
A berlini fal ledöntésének 30. évfordulójára írt véleménycikket George Soros, amit a Project Syndicate-től több médium, így például a MarketWatch és a The Korea Herald is átvett. Leírja, milyen elvek mentén döntött magyarországi alapítványa létrehozásáról, amely akkor több pénzből gazdálkodhatott (3 millió dollárból), mint a kulturális minisztérium. S ez a büdzsé azóta százszorosára nőtt. Célja volt ledönteni a dogmákat, megdönteni az egypártrendszereket.
Harminc évvel később azonban a nemzetközivé lett nacionalizmus ellen kell felvenni a harcot. S ebben felveti az Egyesült Államok felelősségét is, amelyik – mint szuperhatalom – nem tartotta magát az ebből adódó felelősséghez. Fürdött a hidegháborún aratott győzelmének a mámorában, de nem cselekedett. Tétlenül nézte a bankrendszer túlkapásait, ami felveti a 2008-i gazdasági válság miatti felelősségét, amikor elvesztette világvezetői szerepét és járult hozzá a nacionalizmus feltöréséhez és a nyitott társadalmak hanyatlásához. Sok időbe telt, mire erre maga is rájött. A folyamat mélypontja a brexit és Trump megválasztása volt. Ráadásul a mesterséges intelligencia az elnyomó rendszereket fogja erősíteni, nem a humánumot. Kínában ez zajlik már a társadalmi kredit-rendszer bevezetésével. Az 5G-s rendszer is ilyen fenyegetés, de Trump ennek is bedőlt. Engedélyezte.
A nyitott társadalom elve és gyakorlata élet-halál kérdése volt mindig a számára. Akárcsak az alapítványa, amelyik épp ezért próbált pénzt szerezni a tőzsdéken. Ez a különbség a pénzcsinálás és az alapítvány finanszírozása között.
A fiatal nemzedék sokkal toleránsabb a társadalmi igazságosság és jogegyenlőség iránt, mint az idősebb nemzedék – publikálta a berlini fal leomlásának 30. évfordulójára készült felmérést az osztrák Der Standardban a Nyílt Társadalom Alapítvány berlini igazgatója, Goran Buldioski. Azaz a fiatalok megértőbbek a nemzeti kisebbségek, a menekültek, az LMBT-csoportok iránt, ezért Buldoiski szerint a lesújtó eredmények ellenére mégsem olyan sötét a kép, épp az ifjabb nemzedék pozitív hozzáállásának köszönhetően. A Magyar-, Német-, Lengyel- és Csehországot, Szlovákiát, Bulgáriát és Romániát érintő közvélemény-kutatás szerint mindenhol aggódnak a sérült demokráciák miatt. Németországot kivéve a megkérdezettek több, mint 60%-a kifogásolja a jogállamot és a szólásszabadságot ért támadásokat. Csak 40 %-uk vallja, hogy biztonságosabb az életünk, mint a 90-es évek előtt. A magyarok, lengyelek és a bolgárok többsége akar nagyobb függetlenséget a civil szervezeteknek, hogy a kormány ne tartsa kontroll alatt őket. Az oktatás szabadságát a bolgárok követelik a legnagyobb arányban, de ez a szám hazánkban is eléri a 70%-ot.
Szintén a 30. évforduló alkalmából interjúvolta meg a Berliner Zeitung Leslie Mandoki László zenészt, aki 1975-ben hagyta el hazáját. Apja szavai csengenek vissza fülébe, aki a halálos ágyán azt mondta, unokái soha nem tapasztalhatják meg mit jelent a cenzúra és a rabság. Szerinte ma virágzás van, szabadság és jólét, de nagy a megosztottság. Fiatalok és öregek, Észak és Dél között, de Európában is, ahol az unió szétesőben. Gorbacsovot a barátjának nevezi, aki azt mondta, a renitens progresszív zene – mint az övé is – a diktátorok ellensége. Hálás Németországnak, mert befogadta és épp ezért gondolja azt, hogy sokkal toleránsabbnak kell lennünk a menekültek irányában. Nem elég csak azt mondani: isten hozta a menekülteket, de meg is kell fogni a kezüket.