Az Európai Bizottság ma közzétette az első, uniós szintű jogállamisági jelentést, amelynek elkészültében mindegyik tagállam közreműködött, az Európai Unió-szerte tapasztalható pozitív és negatív fejleményekre egyaránt kitér.
A dokumentum a nemzeti hatóságokkal és az érdekeltekkel folytatott szoros párbeszéd eredménye, és mindegyik tagállamra vonatkozóan objektíven és pártatlanul vizsgálja a jogállamiság helyzetét. A jelentés rámutat arra, hogy sok tagállam magas szintű jogállamisági normákkal rendelkezik, ugyanakkor az Európai Unióban fontos kihívások jelentkeznek a jogállamiság területén. A dokumentum az alábbi négy fő pillér mentén vizsgálja a helyzetet, melyek nagyban befolyásolják a jogállamiságot:
- nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek,
- korrupcióellenes keretek,
- médiapluralizmus és -szabadság,
- a demokratikus kormányzás hatékony rendszeréhez elengedhetetlen fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdések.
Az új jogállamisági jelentés célja, hogy új, megelőző eszközzel bővítse a jelenlegi uniós jogállamisági eszköztárat, továbbá hogy unió-szerte vitát indítson és előmozdítsa a jogállamiság kultúrájának térnyerését. Célja, hogy valamennyi tagállamot segítse annak vizsgálatában, miként lehetne megoldani a kihívásokat és okulni egymás tapasztalataiból, valamint bemutassa, hogyan lehet tovább erősíteni a jogállamiságot a nemzeti alkotmányos rendszerek és hagyományok maradéktalan tiszteletben tartása mellett.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott az alkalomból:
„A jogállamiság és közös értékeink társadalmaink alapját alkotják. Közös európai identitásunk részét képezik. A jogállamiság megvédi az embereket a hatalmon lévők önkényuralmától. Nagyon magas szintű jogállamisági normákkal rendelkezünk az EU-ban, ugyanakkor különböző kihívásokkal is szembesülünk. Az Európai Bizottság folytatja az együttműködést a nemzeti hatóságokkal annak érdekében, hogy megoldásokat találjon az emberek mindennapi jogainak és szabadságainak garantálására.”
A magyarországi helyzetet a következőképpen foglalja össze a jelentés:
Az elmúlt években az uniós intézmények aggodalmuknak adtak hangot a magyarországi bírói függetlenséggel kapcsolatban, többek között az Európai Parlament által kezdeményezett, az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás során. Továbbra is megválaszolásra vár az európai szemeszter keretében tett, a bírói függetlenség megerősítésére irányuló felhívás. Mindenekelőtt, a független Országos Bírói Tanács számára kihívás a bíróságok igazgatásáért felelős Országos Bírósági Hivatal elnöke hatásköreinek ellensúlyozása. A Kúriával kapcsolatos fejlemények is aggodalomra adnak okot, különös tekintettel a Kúria azon határozatára, amelyben törvénysértőnek minősített egy, az Európai Unió Bíróságához benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmet. Az új szabályok lehetővé teszik az Alkotmánybíróság Országgyűlés által megválasztott tagjainak a Kúria bírói tisztségeire való, a szokásos eljárás mellőzésével történő kinevezését, valamint lazítják a Kúria elnökére vonatkozó kinevezési feltételeket. Ami a hatékonyságot és a minőséget illeti, az igazságszolgáltatási rendszer jól teljesít az eljárások hossza tekintetében, és magas szintű a digitalizáció.
A korrupcióellenes intézményi keret különböző szervek között oszlik meg. A független ellenőrzési mechanizmusok elégtelensége, valamint a politika és egyes nemzeti vállalkozások szoros összefonódása előmozdítja a korrupciót. Súlyos állítások esetén rendszerszinten fordul elő, hogy nem kerül sor határozott fellépésre a magas rangú tisztviselőket vagy azok közvetlen környezetét érintő korrupciós ügyek kivizsgálása és üldözése céljából. Ez a probléma az európai szemeszter keretében és a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) részéről is felvetődött, tekintve, hogy hiányzik az elkötelezettség a GRECO ajánlásainak teljesítésére. A rendszerszintű ellenőrzések és a független felügyelet tekintetében javítható a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok ellenőrzése. Bár a lobbitevékenység szabályozása továbbra sem teljes körű, a korrupció megelőzésére irányuló politikák az államigazgatási és a bűnüldöző szervek integritására helyezik a hangsúlyt.
A tömegtájékoztatás szabadságának korlátozásával párhuzamosan szűkülnek az állampolgári felügyelet lehetőségei, ami a civil társadalmi szervezeteket övező ellenséges környezettel, valamint az átláthatóságra és a közérdekű információkhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályok alkalmazása során folyamatosan felvetődő új kihívásokkal együtt tovább gyengíti a korrupcióellenes keretet.
A Médiatanács függetlensége és hatékonysága veszélyben van. A médiabeli tulajdonviszonyok átláthatósága nem teljesen garantált. A Közép-Európai Sajtó- és Médiaalapítvány (KESMA) létrehozásával megvalósuló médiakoncentráció fokozta a médiapluralizmust fenyegető veszélyeket. A kormánypárti médiaorgánumoknak juttatott jelentős összegű állami hirdetés révén a kormány közvetett politikai befolyást gyakorolhat a médiára. A független médiaorgánumok munkáját módszeresen akadályozzák. További aggodalomra ad okot, hogy egyre gyakrabban kerül sor az ilyen médiaorgánumok felvásárlására.
Aggályos a jogalkotási eljárás átláthatósága és minősége, mivel ritkábban alkalmaznak nyilvános konzultációkat és hatásvizsgálatokat. A jogbiztonsággal kapcsolatban kérdéseket vet fel, hogy a hatóságok számára lehetővé vált, hogy a jogerős bírósági határozatokat megtámadják az Alkotmánybíróság előtt. A független intézmények gyengítése és a civil társadalomra nehezedő fokozott nyomás még súlyosabban kihat a fékekre és ellensúlyokra. Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény összeegyeztethetetlen az uniós joggal. Az ítélet végrehajtásához szükséges jogszabályi intézkedések előkészítése folyamatban van.
A Magyarországra vonatkozó országspecifikus fejezet itt található (angolul).
- Kérdések és válaszok
- Tájékoztató a 2020. évi jogállamisági jelentésről
- Tájékoztató az uniós jogállamisági eszköztárról
- További anyagok a jogállamisági jelentés webhelyén