Az Európai Unió és az Arab Liga által elsőként tető alá hozott csúcstalálkozó önmagában is siker, az hogy egy asztalhoz tudtak ülni a politikusok a menekültválság megoldásának ígéretével – így jellemezte Jean-Claude Juncker, uniós bizottsági elnök a vasárnap kezdődött kétnapos értekezlet várható kimenetelét a The Washington Post beszámolója szerint.
Azonban szinte minden egyes tudósítás, így a mértékadó amerikai újság is azzal vezeti fel a csúcstalálkozót, hogy Magyarország elvetette a korábban készített közös tervezetet, azt megelőzően pedig az ENSZ migrációs paktumát is. Az Egyiptomban rendezett csúcstalálkozó célja, hogy az egyiptomi határőrség a Líbiába érkezett menekülteket ne engedje Európába jutni, hanem igyekezzék visszavezetni őket az afrikai kontinensre. Cserében az Európai Unió fátylat borít az emberi jogokat nem tisztelő, eddig ugyancsak kritikusan megítélt Abdel-Fattah el-Sissi politikájára. Bár hétéves mélypontra csökkent az Európába Afrikából igyekvő menekültek száma, ennek ellenére súlyos vita van az Unió egységes migránspolitikája körül – elsősorban az EU–arab csúcson jelen lévő Orbán Viktor ellenszegülése miatt, aki szerint a menekültekkel a szélsőségesek is bejutnak Európába. Törökországgal már megállapodtak a hatmilliárd eurós támogatásban, és most Egyiptomnak is felajánlották ezt az összeget, ha felvállalja a programot. Donald Tusk, a Tanács elnöke szerint jócskán vannak nézeteltérések, ezért nem is várható tökéletes megegyezés, de legalább kiderül, hogy mindannyian ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülünk és felismerjük, hogy a megoldás közös érdek.
Nagy siker lenne az Európai Unió, a kereszténydemokraták és Németország számára is, ha Manfred Webert választanák meg bizottsági elnöknek. Azonban méltatlan lenne a kereszténydemokraták és Németország számára is, ha Manfred Weber antiszemiták szavazatával nyerne – írja a Deutschlandfunk. Budapest autokratája folytatja, mintha mi sem történt volna, migránsellenes stratégiáját, amit egyenesen őrültségnek nevez a szerző az összeesküvés -elmélettel együtt. Sorost úgy láttatja a legújabb plakátkampányban, mint egy milliárdos zsidót, aki uralja a világot, Junckert pedig vele egyenrangúan, aki végrehajtja a politikai utasítást. Peter Kapern szerint ez antiszemitizmus a javából, annak legtisztább formája, s a plakát szerinte Julius Streichertől bűzlik, utalva a náci propagandagépezet hírhedt figurájára. Az Európai Néppártnak ezzel szemben kell politikáját meghatározni és nem beletörődni.
Az amerikai Daily Journal, amelynek lokális kiadványai vannak USA-szerte, az európai parlamenti választásról ad felvilágosítást az amerikaiaknak és az Orbán-féle Juncker–Soros-plakátháborúra építi fel a mondandóját. Aminek lényege: odáig fajultak a dolgok az Európai Unióban, hogy saját pártjukon belül esnek egymásnak az ellenfelek. Idézi Juncker gyors reagálását, aki nem hitte volna, ha nem látja a saját szemével a plakátot, és aki azt is hozzátette, a hazugsággal nincs mit tenni. S idézi az osztrák kancellárt is, Sebastian Kurzot, aki szintén elfogadhatatlannak nevezte a mostani Soros-kampányt.
A Tiroler Tageszeitung az elsők között vette át az APA osztrák hírügynökség jelentését a Márki-Zay Péter által szervezett „Magyarország Mindenkié” mozgalom létrejöttéről. Azonkívül, hogy beszámolt az ellenzéki pártok és mozgalmak részvételéről, a cikk azt is kiemeli, hogy a mozgalom nem akar párttá szerveződni, hanem hidat akar képezni az ellenzéki pártok és a szavazók között.
A tokaji borvidékre és a pincékbe vezeti olvasóit a National Geographic, amelyik még XIV. Lajos mondatát is idézi az egykoron jobb sorsot megélt tokajikról: „a királyok bora és a borok királya” címet érdemelte ki egykoron, mígnem a filoxera és a két világháború el nem pusztította részben ténylegesen, részben pedig a hírnevét. A cikk azonban épp az ellenkezőjéről szól, reneszánszát éli a borászat Tokajban.
Helyszíni riportban számol be a BBC az öt éve vita kereszttüzében álló Sorsok Háza jelenlegi állapotáról, amelyben három dolgot emel ki: még mindig hiányzik a koncepció, nincs meg a tartalmi kivitelezése sem és a tulajdonos is a polémia részét képezi. Gerő András történész szerint a kiállítás megmutatja azokat a rossz embereket, akik részt vettek a holokausztban és azokat a jókat is, akik mentették a zsidókat. Heisler András, a Mazsihisz elnöke szerint az EMIH-nek történt átadással a múzeumot az emlékezés virtuális gettójába zárták, mivelhogy emlékeznie nem csak a zsidóságnak kell, hanem az egész magyarságnak. Kifogásolja azt is, hogy az 1938 előtti időszakot a 20-as évektől kezdődően mellőzik, akárcsak a 48 utánit, ami kétes értelmezésekre ad okot.
A Foreign Policy folyóirat a Visegrádi Négyek jeruzsálemi vizitjéről ad összefoglalót, és kifejti, hogyan állt össze Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő Európa szélsőjobboldali vezetőivel, s igyekszik országát ekképp integrálni a nacionalista, rasszista és antiszemita kelet-európai blokkhoz, amelyik megtagadja azt az értékrendet, amit a fejlett Nyugat a felvilágosodás óta magáénak vall és követ.