Az Európai Bizottság ma kihirdette, mely települések nyerték meg pályázataikkal az „Innovatív városfejlesztési tevékenységek” elnevezésű kezdeményezés második, 50 millió euró összértékű pályázati felhívását. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) által folyósítható forrásokra április közepéig lehetett pályázni az uniós városfejlesztési menetrend prioritásait tükröző három kategóriában: migránsok integrációja, városi mobilitás és körforgásos gazdaság.
A ma kihirdetett győztesek között magyarországi település is képviselteti magát, Szeged lett ugyanis az egyik nyertes a városi mobilitással kapcsolatos kategóriában. A város a SASMob projekttel pályázott, mely a forgalmi torlódások, a légszennyezettség és a zajkitettség problémáját hivatott enyhíteni azáltal, hogy állami és magánvállalatok, valamint szállítási szolgáltatók közös erővel adatvezérelt, intelligens közlekedési rendszert építenek ki. A partnerségben Szeged önkormányzatán kívül három nonprofit szervezet, a Szegedi Tudományegyetem, két közlekedési szolgáltató és négy magánvállalat vesz részt.
- Városfejlesztési menetrend: új, 50 millió euró összegű pályázati felhívás a városfejlesztési kihívások megoldásának támogatására
- Innovatív városfejlesztési tevékenységek
- Uniós városfejlesztési menetrend
A Bizottság szorgalmazza a bankunió teljes körű kiépítését 2018-ig
Az európai polgárok és vállalkozások egyaránt hasznát fogják látni, ha a Bizottság terveinek megfelelően gyorsított ütemben kiépülnek a bankunió jelenleg még hiányzó elemei. Ezáltal ugyanis elmélyül a pénzügyi integráció, és stabilabbá válik a pénzügyi rendszer. A bankuniót teljes mértékben ki kell építeni, hogy maximálisan hozzá tudjon járulni a gazdasági és monetáris unió stabilitásának és sokkokkal szembeni ellenálló képességének javításához, valamint a kockázatmegosztásban játszott állami szerep csökkentéséhez. Ezt diktálja az egységes piac egészének érdeke. Az eddig elért eredményekre építve a Bizottság ma közleményt tett közzé, amelyben a Tanács kötelezettségvállalásaira alapozva nagy ívű, ugyanakkor reális programot vázol fel. A program azt hivatott segíteni, hogy megegyezés jöjjön létre a bankunió még hiányzó elemeivel kapcsolatban.
A Bizottság a tavaly novemberi átfogó kockázatcsökkentési javaslatcsomagban a bankokra vonatkozó szabályozás módosítását irányozta elő. Most arra kéri fel az Európai Parlamentet és a tagállamokat, hogy mielőbb állapodjanak meg a csomagban foglaltakról. A nem teljesítő hitelek szintjének jelenlegi csökkenése pozitív tendencia, amelynek a Bizottság újabb intézkedések révén kíván lendületet adni. Az intézmény által előterjesztett intézkedésjavaslatok további célja a bankok államkötvény-kitettségének diverzifikálása.
A Bizottság a kockázatmegosztás tekintetében is javaslatokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy felgyorsítsa a bankunió egyik legfontosabb, még hiányzó elemének, nevezetesen a polgárok számára központi szintű betétvédelmet biztosító európai betétbiztosítási rendszernek a kialakítására irányuló munkát az Európai Parlamentben és a Tanácsban. A Bizottság ezenfelül gyors intézkedéseket szorgalmaz az utolsó mentsvárként igénybe vehető közös költségvetési védőháló létrehozása érdekében, melynek kialakítását a tagállamok már 2013-ban vállalták. A védőháló a rendszer stabilitása mellett azt hivatott biztosítani, hogy az Egységes Szanálási Alap elegendő forrással rendelkezzen akár több nagybank egyidejű talpra állításához. (A teljes közlemény itt olvasható.)
- Kérdések és válaszok a közleménnyel kapcsolatban
- Tájékoztató: A bankunió kiépítése
- A bankunió kiteljesítéséről szóló bizottsági közlemény
- A Bizottság bankunióról szóló weboldala