Sokan megriadunk a Budapesti Könyvfesztivál kínálta bőségtől, ám érdemes leküzdenünk a bennünk keletkezett zavart. Aki kilátogat már ma, aztán pénteken, szombaton és vasárnap is a budai Millennárisra, nemcsak kötetek halmazaira talál, hanem tanulságos beszélgetések fültanúja lehet, és személyesen megismerkedhet írókkal-költőkkel.
Mint ezt az Infovilág beharangozója is megemlítette, az idén Norvégia a nemzetközileg is figyelmet keltő eseménysorozat díszvendége, és először fordul elő, hogy ugyanannak az országnak az írója – Karl Ove Knausgård – kapja a könyves rendezvény rangos elismerését, a Budapest Nagydíjat.
Valljuk be, keveset tudunk a norvégokról! Adyval szólva „titok, idegenség, lidérces, messze fény” övezi Észak e gyönyörűséges országát, irodalma viszont mégsem teljesen ismeretlen a magyarok előtt. Sokunk számára – Henrik Ibsen és Knut Hamsun mellett – talán Jostein Gaarder neve cseng a legismerősebben. A Sofie világának szerzőjének Éppen jó (Rövid történet szinte mindenről) című könyvét a fesztiválon péntek délután bemutatják be. (Közreműködik Pap Vera műfordító, Fejérvári Boldizsár műfordító és Kőrössi P. József, a Noran Libro Kiadó vezetője.)
Izgalmas olvasmány Adam LeBor brit újságíró, külpolitikai tudósító Nyolcadik kerület című regénye is: a 2015. évi menekültválság három napján játszódó cselekmény fővárosunkhoz kötődik. A szerző közreműködésével tartandó, szombati bemutatón részt vesz Iain Lindsay, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete is. (Moderátor: László Ágnes)
Műfaját tekintve a Nyolcadik kerület politikai thriller, amelynek roma származású főhőse Kovács Baltazár. A nyomozótiszt névtelen üzenetet kap, benne egy halott férfi fotójával. A nyomozás szálai a Keleti pályaudvari alkalmi menekülttábortól a politika legmagasabb köreiig vezetnek…
Ugyancsak szombat délután 4 órától mutatják be Georg Hauptfeld–Heller Ágnes A véletlen értéke című könyvét. Az idén 90 esztendős magyar filozófus regényes életrajza németül a tavalyi majna-frankfurti könnyvásárra jelent meg. E kötet fordítását vehetik most kézbe a hazai olvasók. Mint az előszóban olvashatjuk: „korábbi tapasztalatai miatt fordul szembe Heller Ágnes az ismét megerősödő nacionalizmussal és az illiberális demokráciával. Miután annyi éven át harcolt a totalitarizmus ellen, és miután az egész világot többször is bejárta, többé már nem hisz a nagy változás álmában. Meggyőződése szerint inkább azon kell munkálkodnunk, hogy a szűkre szabott lehetőségeink között megtegyük, amit megtehetünk.”
Aki kedveli Karinthyt, illetve a Karinthy-családot, okvetlenül látogasson el a Testvérlélek című kötet bemutatójára. A Franciaországban élő Agnès Karinthi regényét édesanyja, Karinthy Judit fordította magyarra. A Testvérlélek két időszak, a kisgyermekkor és a fiatal felnőttkor köré épülő lélektani dráma.
A Kossuth Kiadói Csoport további fesztiválos programjairól és dedikálásairól ITT tájékozódhatnak az érdeklődők.